MAGYAR MŰHELY
Szomjas valamennyi filmjében erőteljes a műfajhasználatot ellenpontozó stilizáció, a Könnyű testi sértéssel azonban még bátrabbá válik a Grunwalsky személyéhez köthető képi fogalmazásmód. Az idős Jancsót Grunwalsky hozza vissza a játékfilm világába, méghozzá azzal a felszólítással, hogy valami teljesen mást kéne csinálnia. Újfajta történet kell, új szereplőkkel, új zenékkel, újfajta képi világgal.

Gelencsér Gábor: A szerzőtárs (Grunwalsky Szomjas- és Jancsó-filmjei)  
Kelecsényi László: A címzett elhunyt (Merengek a múltak ütemén – 3.rész)  
Gyürke Kata: „Volt valami a levegőben” (Beszélgetés Moldovai Katalinnal)  
Vajda Judit: Hát akkor itt fogunk élni? (Moldovai Katalin: Elfogy a levegő)  
Gelencsér Gábor: Mások élete (Sopsits Árpád: Mellékszereplők)  
Kolozsi László: Bőrünkre írva (Kempf Márta Anna: Varrat)  
Benke Attila: Sakkmérgezés a diktatúrában (Tóth Barnabás: Mesterjátszma)
Buzsik Krisztina: Macska a forró művháztetőn (Szeleczki Rozália: Cicaverzum)  

ÚJ-HOLLYWOOD SZELLEME

A napokban kezdődött és három országban – Magyarországon, Németországban és Franciaországban – összesen 30 napon át tart Nagy Borbála A VILÁG EREDETE című filmjének forgatása. A három nő történetét bemutató, három városban játszódó koprodukció főszereplői Török-Illyés Orsolya, Sipos Vera és Székely Rozália.

A világ eredete három nőről szól három európai városban, egy-egy döntés küszöbén. A negyven körüli főszereplők különbözőképp próbálnak választ adni az anyaság kérdésére: egy örökbefogadás, egy mesterséges megtermékenyítés és egy abortusz története a film.

„Elértem abba az életkorba, amikor elkerülhetetlen a gyerekvállalásról beszélni, bármi is legyen a válasz erre az ambivalens kérdésre. Ekkor döntöttem el, hogy megpróbálom egy filmben összegezni azokat a dilemmákat, amik ehhez a témához kapcsolódnak” – meséli Nagy Borbála rendező-forgatókönyvíró.

Miből áll az erőszakos beavatási szertartás a belorusz hadseregben? Mit kezdtek a tálibok a 7 milliárd dollárt érő amerikai hadifelszereléssel? Ki birtokolja a tenger mélyét? Mitől lesz valaki férfi vagy nő? Néhány a kérdések közül, melyekre választ keresnek a Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál alkotásai. A fesztivált november 22-29. között rendezik meg Budapesten és hat vidéki városban.

A Verzió idén immár 20. alkalommal hív különleges utazásra, hogy a filmes történeteken keresztül közelebb kerüljünk a világunkban folyamatosan végbemenő változásokhoz. A múlt ismeretében és a jelen megértésével jobban láthatjuk, merre tartunk, és talán hozzájárulhatunk a megfelelő irány kiválasztásához is.

Interszex emberektől a norvég erdőkig, bengáli jutaszövőktől a mélytengeri bányászatig idén is a legaktuálisabb nemzetközi és hazai emberi jogi kérdésekkel foglalkozik a fesztivál. A témák játékfilmes feldolgozásban is működnének, de a valóság az, ami igazán különlegessé teszi a filmeket. A magyar versenyprogramban idén hét friss alkotás lesz látható, összesen pedig több, mint 80 filmet lehet megtekinteni 5 versenykategóriában és 7 szekcióban. A részletes program október 31-től lesz elérhető, itt pedig következzen egy kis ízelítő a leginkább várt alkotásokból!

Új adásunkban Scorsese legújabb rendezésével (Megfojtott virágok), az Apple TV+ műsorán elérhető Flora és fiával és Christian Petzold új filmjével, a Tűzvörös égbolttal foglalkozunk + a Valami Amerika-sorozat első két epizódját is kivesézzük. A podcastben szóba kerül az is, hogy

• miért vezet filmklubot a Cirko moziban egy henchman,
• tényleg Bono lánya-e az ír Florence Pugh,
• van-e 206 perc a Megfojtott virágokban,
• miben tér el a film a könyvtől,
• kaphattak-e volna nagyobb szerepet az indiánok,
• kilóg-e a Tűzvörös égbolt a Petzold-életműből,
• és magunkra ismerünk-e a kiállhatatlan íróban?

Menetrend:

Október 26-án 20 órakor a budapesti Toldi moziban Szlovénia 2024-es Oscar-nevezettje, az elsőfilmes Dominik Mencej a MOTOROSOK című alkotása nyitja a hetedik Szlovén Filmnapokat. A többszörösen díjnyertes road movie-t elkíséri Budapestre a film egyik főszereplője, Petja Labović.  Az 1993-ban született tehetségnek ítélték 2018-ban a legjobb fiatal színész díját, a filmben nyújtott alakításáért pedig megkapta a szlovén Vesna Filmfesztiválon a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat. A magyar közönség találkozhat továbbá a film operatőrével, Janez Stucinnal is. Az 1974-ben született művész a fényképezés mellett rendezőként, vágóként és producerként is bizonyított már. Operatőrként olyan fesztiválokon nyert díjat, mint a New York International Independent Film & Video Award, a Huston International Film Festival, de elismerték Jakartában, Barcelonában, Vancouverben, Los Angelesben és Amszterdamban is.

1999 tavaszán két barát egy eldugott faluból útnak indul egy mopeddel. Útjuk során a nemrég függetlenné vált Szlovénián és Horvátországon keresztül csatlakozik hozzájuk egy titokzatos, szökésben levő fiatal lány és egy idős motoros. A személyes értékek tesztelődnek, és a szabad akarat megkérdőjeleződik. „A film a reményről, a személyes meggyőződésről és a szabadság eszméjéről szól, de a középpontjában a változás áll - egy olyan lehetőség, amely mindannyiunkban megvan". – nyilatkozta a film rendezője. A Screen Daily szerzője, Neil Young szelíd, érett és csendesen virtuóz filmnek tartja és az elmúlt fél évtized legjobb játékfilmes debütálásának.

Október 21-én, szombaton adták át a látványtervezőket és látványos tudományos filmeket megmérettető Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál díjait a Szolnoki Galériában az alkotók jelenlétében.

Az Európai nagyjátékfilmes versenyprogram zsűri tagjai Joseph Hodges, brit látványtervező, Gózon Francisco, magyar operatőr és Tóth Barnabás,  filmrendező voltak.  

Az Európai nagyjátékfilmes versenyprogram nyertese Jessica Hausner rendező  Mia Wasikowska főszereplésével készült Club Zéró (Club Zero) című filmje. A film a fesztivál fődíját, a legjobb látványtervezésért járó vihette haza, amit a látványtervező, Beck Rainford személyesen vett át Szolnokon. A cannes-i filmfesztivál egyik legmegosztóbb alkotását itthon a szolnoki fesztiválon láthatta először a közönség. A zsűri indoklása szerint a film fontos és aktuális társadalmi témákat érint, melyeket a látványra támaszkodva fejt ki. A díszletek gazdagságán és ridegségén keresztül bontakozik ki a főszereplők jellemrajza és viszonyrendszere. A Nemzeti Filmintézet által felajánlott díj értéke 1,1 millió forint.

Reisz Gábor filmje nyerte Chicagóban a nemzetközi nagyjátékfilmek szekciójában a legjobb filmnek járó, „Gold Hugo” elnevezésű fődíjat, illetve a legjobb forgatókönyvért járó „Silver Hugo” díjat is megkapta.

A zsűri indoklása szerint a Magyarázat mindenre „zseniálisan meséli el főhőse felnőtté válásának, egyúttal egy ország kulturális változásainak többrétegű történetét. A szellemesen, lebilincselően és intelligensen elbeszélt, gyönyörű történet egy látszólag jelentéktelen eset nyomán bontakozik ki. A kiválóan megírt, megrendezett és eljátszott film nemcsak a felnőtté válás nehézségeivel foglalkozik, hanem behatóan megvizsgálja az emberi természetet is, amikor a döntések meghozatalának ijesztő kihívásával kell szembenéznie.”

A film emellett a legjobb forgatókönyvért járó „Silver Hugo” díjat is elnyerte (forgatókönyvírók: Reisz Gábor és Schulze Éva).