A Rákosi-rendszer cenzúrája annyira éber volt, hogy a sztahanovista szellem és a határtalan paranoia jegyében még a propagandacéllal forgatott, a hatalomhoz készségesen igazodó játékfilmek közt is jókora pusztítást végzett.
A XX. századi magyar történelem, a politikai és társadalmi folyamatok gyakran megnehezítették, ellehetetlenítették a művészek helyzetét, munkáját. Különösen a kommunista diktatúra kultúrpolitikáját jellemezte az adminisztratív eszközök, a cenzurális tilalmak alkalmazása. Az 1948-tól, Rákosi Mátyás hatalomra kerülésétől Nagy Imre 1953. júliusi miniszterelnöki kinevezéséig tartó időszak ilyen szempontból (is) sötét és reménytelen időszak. A hatalom kizárólag csak az értékrendjének, ideológiai elképzeléseinek megfelelő műveknek és alkotóknak biztosított teret. A kommunisták azonban már a koalíciós időkben ízelítőt adtak kultúrpolitikájukból, gőzerővel folytatták a kultúrharcot. 1947-ben a filmesek számára (is) beköszöntött a hét szűk esztendő.


A 12 éves 
Csapda