A héten mutatják be a magyar mozik a Harry Potter-filmszéria utolsó részét. A Potter-jelenségről természetesen a Filmvilágban is esett jó pár ezer karakter, még az első, Chris Columbus-féle adaptáció bemutatójakor. Boldizsár Ildikó mesekutató, Arató László tanár és Reményi József Tamás irodalmár beszélgetett a regényciklusról, a filmről és célközönség elvárásairól. Először ebből a cikkből idézünk egy részletet, majd Békés Pál kritikájából, a poszt végén pedig az összes Filmvilágban megjelent Potter-anyagot kilinkeljük.

Husbands and Wives - amerikai, 1992. Rendezte és írta: Woody Allen. Kép: Carlo Di Palma. Szereplők: Woody Allen, Judy Davis, Juliette Lewis, Mia Farrow, Liam Neeson, Sydney Pollack. 104 perc
Vetítik: Filmmúzeum - 21:00

HÉTFŐ

A tizedes meg a többiek
Megunhatatlan.
Vetítik: m1 - 20:10

Elpusztíthatatlanok
"Az Elpusztíthatatlanok egy olyan film, amit az ezredforduló közönségének sürgősen rehabilitálnia kellene, mert okos, vicces, pontos, és talán Carpenter legjobb munkája: tematikájában maró szatíra, megvalósításában pedig méltó tisztelgés Sergio Leone, George Romero, John Ford, azaz a rendező személyes hősei előtt." (KD)
Vetítik: Film+ - 21:20

Cronicas
Elismert mexikói thriller.
Vetítik: RTL Klub - 23:35

Felkerült az Indavideo-ra Gigor Attila bemutatkozó filmje, A nyomozó amely a 2008-as Filmszemlén, többek közt, a legjobb forgatókönyv (Gigor Attila), a legjobb vágás (Kovács Zoltán) és a legjobb férfi alakítás (Anger Zsolt) díját kapta. A mozikban "csak" 40 ezren látták, a kritika azonban nagyon lelkesen fogadta. A Filmvilágban így írtunk róla:

"Gigor Attila filmje pontosan azt tudja, amire nagyon nagy szüksége lenne a magyar filmgyártásnak: egyszerre okos, emberséges és szórakoztató. A nyomozó nem egyszerűen jól megcsinált krimi (ha pontosak akarunk lenni, inkább műfaji paródia), hanem szatirikus jellemrajz. A film főhőse egy magányos, szófukar, rend- és munkamániás boncmester, akinek boncasztalán véletlenül sem találkozik varrógép és esernyő, ha csak a vak sors rá nem töri az ajtót. De rátöri, és onnantól feje tetejére áll a boncmester addig akkurátusan rendben tartott kisvilága."  (Schubert Gusztáv)

"A nyomozó furmányos vonalvezetésű, többé-kevésbé jól centírozott dramaturgiájú, szellemes jelenetekkel és kiváló színészi teljesítményekkel teli film. Ráadásul nem csupán születésének időpontját tekintve, hanem a szemléletét illetően is abszolút kortárs, minden ízében mai, azaz maximálisan korszerű mozi." (Pápai Zsolt)

+ interjú Gigor Attilával a Filmvilágban 

Idén áprilisban hunyt el az utóbbi fél évszázad amerikai filmművészetének egyik legjelentősebb alkotója, Sidney Lumet. Pályájáról, filmjeiről a Filmvilág júliusi számában emlékezünk meg hosszabban, itt a blogon pedig azon olvasóinknak kívánunk Piszkos12 rovatunk keretén belül segítséget nyújtani, akik még csak most ismerkednek ennek a meglehetősen alulértékelt rendezőnek a munkásságával. Az összeállítás első felében Lumet általunk legjobbnak, legmaradandóbbnak tartott filmjeit vesszük lajstromba, azaz a Mester 12 (plusz 1) megkerülhetetlen klasszikusát, míg a folytatásban az életmű felfedezésre váló gyöngyszemeiből válogatunk.


1. Tizenkét dühös ember (1957)

A mindennapi.hu közéleti portál július elején új tartalommal bővíti portfólióját. A Mindennapi Film weboldal a keresztény filmkritikát szeretné hamvaiból feltámasztani Magyarországon. A film.mindennapi.hu tartalmai között exkluzív mozgóképek, filmkritikák és portrék találhatóak – minden más filmes oldaltól a keresztény megközelítés különbözteti meg. A szerkesztőség vallja, a film élni tanít, elvégre minden történet ősképe a Történet. 

A film.mindennapi.hu szerzői elkötelezett keresztény kritikusok, a teljesség igénye nélkül: Kolozsi László, Toroczkay András, Miklya Luzsányi Mónika, vagy a mindennapi főszerkesztője, Balavány György. Az oldalt Schreiber András szerkeszti, aki korábban a nyomtatott és online filmes sajtó legkiválóbb termékeinek volt munkatársa, a filmlapok olvasói számára neve a Filmvilág, filmhu hasábjairól lehet ismerős.

Még ma is áll: a mozgókép a legmasszívabb mennyiségben fogyasztott kultúrcikk. Társadalmi hatása felülmúlja minden más kulturális termékét, a legjelentősebb mértékben befolyásolja és formálja a gondolkodást, (köz)ízlést, lelkivilágot – miközben az átlagnézőben mindezen (tömegkulturális) hatások nem feltétlenül tudatosulnak. Sőt, gyakorta a filmek valós (ámbár rejtett) üzenete el sem jut a befogadóig.

A mindennapi.hu filmes elágazásának missziója mégsem csupán annyi, hogy segíti a felhasználót (olvasót-nézőt) eligazodni a rá zúduló mozgókép-áradatban. Mélyebb annál: írásos anyagaival a múlt felől közelíti a jelent, mozgóképes tartalmával értéket teremt és őriz. Teszi mindezt a mindennapi.hu által képviselt, felvállalt keresztény értékrend és szellemiség jegyében. 

A Mediawave Szombathelyre költözve is megőrizte kulturális sokszínűségét.

Az identitás sérülése nélkül túl lehet-e élni az élettér változását? Húszéves korában a Mediawave ugyanis elköltözött szülővárosából, Győrből, így most a komoly tapasztalattal és ranggal bíró, sokat megélt fesztivál új otthonával ismerkedik – az újdonsült házigazdák pedig második alkalommal barátkoznak a nemzetközi zenei és filmes rendezvénnyel. Úgy tűnik, a Mediawave és Szombathely a megfelelő időben (értsd: a fesztivál életképessége szempontjából az utolsó pillanatban) találkozott, mégis adódik a kérdés: lehet-e, egyáltalán érdemes-e változatlan programstratégiával az egyik helyről máshová átültetni mindazt, ami két évtized alatt a fesztivál alaptulajdonságaivá vált?  A mostani, 21. szemle mindenesetre azt mutatja, a szervezők mindent elkövetnek az eddig kialakított legjellemzőbb vonások változatlan megőrzéséért: a műfaji és kulturális sokarcúságért, a mozgóképáradat még elviselhető és kedvelhető kavalkádjáért – és úgy tűnik, a maroknyi, de megbízható közönséget képes megtartani e változatlan koncepció és ízlés.