Október 28. és november 3. között 8. alkalommal rendezik meg a Skandináv Filmfesztivált az Art+ Cinemában. A programot premier előtti vetítések, hazai forgalmazásba nem kerülő játék- és dokumentumfilmek színesítik.

Budapesten először a Skandináv Filmfesztiválon mutatják be a Q-ügyosztály sorozat ötödik filmjét, a Jussi Adler-Olsen bestselleréből, az Oscar-jelölt Martin Zandvliet rendezésében készült Hajtóvadászatot, amelyben Karl Mørck és Assad újabb döglött aktát igyekszik megoldani.

Szintén premier előtt lesz látható A boldogság íze a világsztár Nikolaj Coster-Waldau főszereplésével. A romantikus gasztro-történetben egy házaspár bármit megtenne, hogy koppenhágai éttermük megkapja a hőn áhított Michelin csillagot.

Premier előtt vetítik a Sabayát, az idei Sundance filmfesztiválon rendezői díjat nyert dokumentumfilmet. A megrázó dokuban önkéntesek egy csoportja a szíriai al-Hol menekülttáborból igyekszik kiszabadítani olyan fiatal lányokat, akiket korábban szexrabszolgának hurcolt el otthonaikból az Iszlám Állam.

A Skandináv Filmfesztiválon premierben látható az év egyik legjobb dán alkotása, a kultrendező Anders Thomas Jensen Az igazság bajnokai című, korhatáros fekete komédiája Mads Mikkelsen, Nikolaj Lie Kaas és Nicolas Bro főszereplésével. (Bővebben a filmről a Filmvilág Podcastben.)

Carlos Fuentes, a mai Mexikó legeurópaibb prózaírója szerint a „mexikói” Buñuel két igazi főhőse Nazarin és Viridiana: mindketten a spanyol kultúra nagy szülöttének, Don Quijoténak, a spanyol szellem nagyszerű gondolatának, a don quijotizmusnak latin-amerikai megtestesülései.

Bár Buñuel a Viridianát nagyrészt Madridban forgatta, az „mexikói korszakának” része, miként a Nazarin is. Ha komolyan belegondolunk, bajban vagyunk ezzel a „mexikói korszak” címkével. Tulajdonképpen inkább korai és kései filmjeit lehet kiszakítani (földrajzilag) az életműből. Buñuel húsz filmet, munkássága nagyrészét forgatta Mexikóban. Életműve véglegesen, visszavonhatatlanul inkább ehhez az országhoz kapcsolja, mint bármely másikhoz.

Első magyar alkotóként Mészáros Márta kapja az Európai Filmakadémia életműdíját. A Nemzeti Filmintézet ingyenesen nézhetővé teszi hétfő estig Mészáros Márta ELTÁVOZOTT NAP című, Kovács Kati főszereplésével készült első mozifilmjét és a SZÉP LÁNYOK, NE SÍRJATOK! című generációs kultfilmjét a FILMIO-n

A hír kapcsán Káel Csaba, a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet elnöke elmondta, hogy Mészáros Márta filmjei közül a Nemzeti Filmdigitalizálási és Filmrestaurálási Program keretében a Filmarchívum és Filmlabor munkájának köszönhetően 11 alkotás újulhatott meg.

A Szemrevaló filmjeiben egók és egzisztenciák sodródnak a szebbnek remélt, de sokszínűségében elszürkülő, feje tetejére állított világban.

„Az ember minél magasabbra hág, annál jobban fél, nehogy a mélybe zuhanjon” – írja Erich Kästner 1931-ben megjelent önéletrajzi ihletésű Bildungsromanjában, a Fabian – Egy moralista regényében. Az idei – a legújabb német, osztrák és svájci filmtermésből válogató – Szemrevaló/Sehenswert fesztivál nagyjátékfilmjeinek zöme a magasra kapaszkodott ember félelmeit és zuhanásait járja körbe. Legyen szó történelmi helyzetet és morált a mából újragondoló fejlődéstörténetről, a nagyvárosi dzsentrifikációt középpontba állító társadalmi thrillerről, integrációs pszichodrámáról vagy az ősi germán sellőmítoszt napjainkra aktualizáló románcról: az idei válogatás egyetlen jelenség, a civilizációs szorongás ezer arcát mutatja be, sajátos egységbe rendezve a „germán világ” 21. századi, a kor újbábeli zűrzavarától elválaszthatatlan belső gyötrődéseit.

Az ősz egyik legfontosabb bemutatóját természetesen nem hagyhattuk mi sem kibeszéletlenül: az új James Bond-filmmel kezdünk, utána egy rövid magyar blokk következik a Külön falkával és A feleségem történetével, a legvégén pedig jön a Nincs idő meghalni spoileres boncolgatása. És igen, azt is elmondjuk, ki lenne szerintünk az ideális Daniel Craig-utód.

Menetrend:

1:20 - Nincs idő meghalni
37:50 - Külön falka
47:40 - A feleségem története
1:05:55 - Ajánljuk még
1:16:55 - Nincs idő meghalni - Spoileres rész

Line up: Varga Dénes, Pozsonyi Janka, Baski Sándor

Október 8-án veszi kezdetét a budapesti Akvárium Klubban a Cinemira Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztivál, amely idén először külön célozza a 13+-os kamaszokat, akiket a díjnyertes filmválogatás mellett számos különleges interaktív filmes program vár.

A Cinemira az egyetlen, kifejezetten gyerekeknek és kamaszoknak szóló filmfesztivál hazánkban. Ezen a hiánypótló rendezvényen a világ legkiemelkedőbb, fiatal közönségnek szóló filmjeit vetítik. Emellett a közönség találkozhat népszerű hazai színészekkel és filmrendezőkkel, nemzetközi sorozatsztárokkal, kipróbálhatja magát filmszínészként, kaszkadőrként vagy épp táncosként a filmes workshopokon, sőt igazi castingon is részt vehet.  
A Cinemira idén már két hétvégén keresztül várja a fiatal közönséget. Elsőként a Cinemira TEEN (október 8-10.), amely a tinédzsereknek szól a belvárosi Akvárium Klubban, két héttel később pedig a Cinemira KIDS (október 23-24.), amely a 4-12 éves gyerekeket várja a Millenáris Parkban.

JANCSÓ 100
Ha a mester ma filmet forgatna, a Látszatnak most is mögé akarna látni. Ezt próbálta mindig, ebből kell kiindulni. Az ember sárkányfog-vetemény: de a kamerának meg kell keresnie, aki gondozza, aki elültette, aki a végén leszüreteli. Jancsó filmjeit nézve belelátunk a zsarnok szívébe.

Hirsch Tibor: A látszat hatalma (Jancsó összeesküvői)  

Szekfű András: „A harmadik világ filmje” (Beszélgetés Jancsó Miklóssal)  

Varga Balázs: Jancsó, Budapest, muzsika (Jancsó és a zene)  

MAGYAR MŰHELY
Schubert Gusztáv: A gyanú árnyékában (Enyedi Ildikó: A feleségem története)
Palotai János: „A munkánk akkor jó, ha láthatatlan” (Beszélgetés Klingl Bélával)  

A HORROR ANATÓMIÁJA
Egyetlen olyan műfaj sem akad a tömegfilm történetében, amely annyi szállal kapcsolódna a kórokhoz, mint a horrorfilm A COVID minden korábbi horror-kórnál megfoghatatlanabb tömegpusztító, rémisztő hatása nem annyira az emberi testen, mint inkább a lélekben és társadalomban érhető tetten.

Kovács András Bálint: A félelem bére (A horror-paradoxon)  
Nemes Z. Márió: Kampókezek (Fekete poszt-horror)  
Varró Attila: A kor tünetei (Pandémia-horror)