Új adásunkban terítéken az év egyik legjobban várt filmje (Dűne), minden idők legnézettebb Netflix-sorozata (Squid Game), az Arany Pálma-díjas Titán, Ridley Scott friss bukása (Az utolsó párbaj), és Coenék egyik legszemélyesebb rendezése (Barton Fink). Az adásból kiderül többek közt, hogy

• Lehet-e unalmas egy Arany Pálma-díjas botrányfilm,
• miért nem bízunk a Netflix algoritmusában,
• megüti-e a Squid Game a koreai filmek színvonalát,
• miért (nem) baj, hogy tézisfilm Az utolsó párbaj,
• és miért nem kíváncsiak rá a nézők,
• lehet-e méltó főszereplője a Dűnének egy „nyegle ficsúr”,
• több-e látványmozinál Villeneuve adaptációja,
• és lehet-e ihletforrás egy levágott fej?

Menetrend:

2:50 - Titán
11:25 - Squid Game (Nyerd meg az életed)
28:45 - Az utolsó párbaj
46:05 - Dűne
1:16:25 - Coen-sorozat #04 - Barton Fink
1:45:25 - Ajánljuk még

A tárnoki kőfejtő kísérteties tereiben forgatja második nagyjátékfilmjét az Out rendezője, Kristóf György. A Bunker egy földalatti börtönben játszódik, melynek foglyai a szabadulásért küzdenek. A szlovák-magyar-cseh koprodukcióban, táncosok és mozgásművészek szereplésével készülő táncfilm hangulata a sci-fiket idézi, miközben a hamisítatlan „káeurópaiság” is tetten érhető a díszleteken és a jelmezeken.
 
A 2017-es Out-hoz képest teljesen más karakterisztikájú, műfajibb megközelítésű darabnak tűnik Kristóf György második nagyjátékfilmje.  A történet szerint mélyen a földfelszín alatt egy börtön foglyaként éli mindennapjait rabok egy maroknyi csoportja. Egy nap azonban a bebörtönzött közösség egy újonnan nyílt átjáróra bukkan, amely az ismeretlenbe hívja őket.

Történelmi pillanatokat élt át Magyarország 1990 októberében. A benzinár drasztikus megemelése miatt a létbizonytalanságtól tartó személy- és árufuvarozók országszerte lezárták az utakat, hidakat. A fővárost szinte nem lehetett megközelíteni, Budapesten egyedül a metró közlekedett. A közlekedési káosz, rövid idő alatt gazdasági és társadalmi krízisbe torkolt, amit az alig öt hónapja hivatalba lépett kormány képtelennek tűnt kezelni. A betegségével küzdő, frissen műtött miniszterelnök, Antall József, aki 1956-ban az elnyomó hatalom ellen harcolt, azzal szembesül, hogy most ő lett a „nép ellensége”, és ellene lázadnak.

A Blokád alkotóinak - köztük Lajos Tamás producer, Köbli Norbert forgatókönyvíró és Tősér Ádám rendező - fantáziáját is ez a politikai csapdahelyzet ragadta meg leginkább, hogy a két, sűrű és vészterhes történelmi időszakot is megélő Antall József személyes történetén keresztül a rendszerváltás időszakát is átélhetővé, feldolgozhatóvá tegyék a nézők, köztük a legfiatalabbak számára is, amire magyar mozifilm eddig még nem vállalkozott.

Fabricius Gábor első játékfilmje, az Eltörölni Frankot a leginnovatívabb alkotás díját hozta el a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválról. Itthon színesben és fekete-fehér, szerzői verzióban is látható. 1983-ban játszódik a kádári Magyarországon, a gulyáskommunizmusnak vagy puha diktatúrának nevezett időszakban. Főszereplője Frank, egy punkzenekar frontembere, aki gyűlöli a rendszert és koncertjein nyíltan feszegeti annak kereteit. Az egyik ilyen alkalom után izgatás vádjával letartóztatják, végül egy pszichiátriai intézetbe kerül. Az orwelli-kafkai világban küzdelme egyre reménytelenebbé válik.

Fabricius Gábor filmje egyszerre fiktív történet, kordokumentum és disztópia. A történelemhez való viszonya árnyalt, ugyanakkor nem teljesen tisztázott: film első snittjében egyfajta emlékezetpolitikai gesztusként megjelennek a megszálló szovjet katonák, akiknek a filmes ábrázolása tabu volt a szocializmusban, később feltűnik a 80-as évek legfontosabb szamizdata, a Beszélő, illetve a Szabad Európa rádió. Kádár János hangját is halljuk és megemlítik Krassó Györgyöt is, aki a demokratikus ellenzék tagjaként bejutott a lipóti elmegyógyintézetbe, hogy interjúkat készítsen. Ezeken kívül azonban kevés az egyértelmű történeti referencia, a film karakterei is fiktív személyek, bár néhány utalásból ki lehet találni, hogy ki ihlette a szerepeket.

Az október 23-án kezdődő Cinemira KIDS Nemzetközi Gyerekfilm Fesztiválon a 4-12 éves korosztálynak vetítik a világ legkiemelkedőbb, gyerekeknek szóló rövidfilmjeit és mozifilmjeit. A rendezvény továbbá számos izgalmas filmes workshoppal, neves magyar színészekkel és Rutkai Bori Banda koncerttel várja a családokat az őszi szünet előtti hétvégén a Millenárison, a Nemzeti Táncszínházban.
 
A CINEMIRA az egyetlen kifejezetten gyerekeknek szóló filmfesztivál hazánkban, ahol a gyerekek filmeken keresztül ismerhetik meg a világ különböző kultúráit. A Cinemira TEEN után induló Cinemira KIDS kétnapos gyerekfilm-ünnepen több mint nyolcvan országból száz gyerekfilm látható. Az óránként induló filmes programban korosztályokra bontva, 4-6, 7-9, és 10-12 éveseknek szóló rövid animációs és élőszereplős filmeket vetítenek. Itt debütál Jankovics Marcell kultikus rajzfilmje, a Fehérlófia 4k felbontású, digitálisan felújított változata. A Panoráma programban a legkiemelkedőbb, gyerekeknek szóló nemzetközi mozifilmek kapnak helyet, ilyen a többszörösen díjnyertes, holland Csúnya Gyerekek Klubja, vagy az újrahasznosításról szóló, különleges olasz animációs mese, a Kikukázva. Emellett idén is megjelennek a hazai kedvencek, úgy mint a Kuflik és a Városi legendák című animációs sorozatok egészestés filmváltozatai.

Az újkori magyar filmgyártás legtermékenyebb független stúdiója, a 10 évig működő Inforg tekintélyes könyvtárának emlékezetes alkotásai a netre költöztek.

A Muhi András által alapított és 2000 – 2010 közt vezetett produceri iroda több mint 200 saját művet számláló, kisfilmekből, dokumentumfilmekből, animációkból, nagyjátékfilmekből és tévéfilmekből álló, gazdag gyűjteményének válogatásához, mostantól a www.inforgfilm.org oldalon lehet hozzáférni, kiváló minőségben. A honlap a Ferenczy Múzeum Centrum szervezésében, a szentendrei MűvészetMalomban nyílt, A kísérletezés szabadsága című, 2022. január 9-ig nyitva tartó kiállításnak köszönhetően jött létre. A portál rengeteg hasznos, érdekes háttérinformációt nyújt, illetve széles betekintést kínál a stúdió páratlanul gazdag filmtermésébe, alkotói közösségébe, így azon többek közt megtekinthető Enyedi Ildikó kisjátékfilmje, az Első szerelem, az Oscar-díjas Saul fiát jegyző Nemes Jeles László bemutatkozó rendezése, a Türelem, vagy Mundruczó Kornél korai remeke, a Rövid ideig tartó csend.