Miben változtatta meg a streaming a filmnézési szokásokat? Hogyan tehető újra trendivé a mozi? Mi a kritikus szerepe, és tudja-e befolyásolni a moziba járási kedvet? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a miskolci CineFesten, az ország legnagyobb nemzetközi filmfesztiválján.

A CineFest egyik szakmai programjára évek óta látogatnak el az Art-mozi Egyesület, a Forgalmazók Egyesülete és a Mozisok Országos Szövetségének tagjai, hogy találkozzanak és megvitassák az aktuális kérdéseiket. Idén két napon át tartott a program, amelyben helyt kapott egy - főleg - filmkritikusok részvételével létrejött panelbeszélgetés. 

A Mozik vs Streaming című panelbeszélgetésen a közönség soraiban helyet foglaló forgalmazási és mozis szakemberek előtt Báron György (Élet és Irodalom), Váradi Júlia (Klub Rádió), Baski Sándor (Filmvilág, port.hu), Varga Ákos (KULTer, Magyarhangya) és Gyenis Ajándok (Mozinet - mozi- és VOD-forgalmazás) ült a színpadon. A szegedi Zsigmond Vilmos Filmfesztiválon már foglalkoztak a témával, sőt a szintén idei CineFesten megrendezett FIPRESCI éves gyűlésén is felvetődött a kérdés, hogy miben változtatta meg a filmnézési szokásokat, a mozik és a filmkritika helyzetét a streamingszolgáltatók jelenlétének erősödése. 

Csupó Gábor 70. születésnapja alkalmából szeptember 27-én mutatta be az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) és a FilmHungary Csupó Gábor – A Pannónia Stúdiótól a hollywoodi csillagig című életrajzi kötetét. A kiadvány a FilmHungary Magyarok Hollywoodban című sorozat részeként jelent meg.

A kiadvány – amelynek szerzői a Bánffy Miklós-díjas és a Magyar Filmdíjas Kollarik Tamás és a Magyar Mozgókép Díjas Takó Sándor - több mint három év kutató- és alkotómunka eredménye. A kutatómunka mellett számos személyes interjú készült Csupó Gáborral és a könyvben nyilatkozókkal: a magyarok közül megszólalt Csupó Attila, Jánosi Béla, Kálomista Gábor, Kerek Béla, Lakits László, Mándoki László, Mikulás Ferenc, Rófusz Ferenc, Szűcs László, Varga Tamara, Varsányi Ferenc és Wahorn András; Amerikából pedig George Acogny, Arlene Klasky, Tracy Kramer, Terry Thoren és Hal Waite. Csupó Gábor gyermekei közül nyilatkozott Brandon, Ruby és Kelcy Csupo is. A szerzők a történet elbeszélése során nagymértékben támaszkodnak arra az egyedülálló és a nyilvánosság előtt még nem publikált fotó-, film- és képzőművészeti forrásanyagra, amely Csupó Gábor és az interjúalanyok magángyűjteményéből való.

A könyv gazdagon illusztrált, albumszerű felépítése felidézi a magyar alkotó egész művészetét meghatározó vizuális látásmódot. A képek mellett kiemelkedő jelentőségűek a személyes visszaemlékezések, amelyeket a szerzők kultúr- és filmtörténeti vonatkozású írásai, értekezései kötnek össze.

Új adásunkban a nemrég elhunyt Jean-Luc Godard egyik legizgalmasabb filmjével foglalkozunk (Megvetés), tisztelgünk a 80 éves Werner Herzog előtt az idén 50 éves Aguirre, Isten haragjával, és George Miller új romantikus mesefantasyjét is véleményezzük (Háromezer év vágyakozás). A podcast saját Facebook-oldala itt érhető el.

Az adásból kiderül többek közt:

• milyen lett Spielberg új filmje,
• működik-e a kémia Tilda Swinton és Idris Elba között,
• mi köze a szerelemnek az 5G hálózathoz,
• nézhető-e feminista filmként a Megvetés,
• hogyan (és miért) zenélt Godard,
• miért vonzódott Herzog Klaus Kinskihez,
• és mi lett a lehányt forgatókönyvvel?

 A világ és Magyarország filmarchívumainak kincseit lehetett látni a szeptember harmadik hetében zajló Budapesti Klasszikus Film Maratonon, amely egyben a mozi és a magyar film ünnepe is. A rendezvénysorozat keretében nagy sikerrel vetítettek számos hazai klasszikust, amelyből most vasárnap estig hat alkotás ingyenesen megtekinthető a Nemzeti Filmintézet streaming platformján, a FILMIO-n.
 

Álmodozások kora (1964)

Jancsi és mérnökként végzett barátai közösen helyezkednek el egy vállalatnál, az eleinte lelkes társaság azonban az élet nagy forgatagában apránként széthullik. Az Oscar-díjas Szabó István első mozifilm rendezése személyes hangú történet, amely saját generációjának útkeresését, álmait és vágyait ragadja meg. 

 A világhírű filmrendezővel Velencében beszélgettünk új filmje kapcsán.

Oliver Stone a Velencei Filmfesztiválon mutatta be legújabb dokumentumfilmjét. A Nuclear Joshua Goldstein A Bright Future című könyve nyomán készült, a forgatókönyvet Stone és Goldstein együtt írták, a zenéjét pedig Vangelis szerezte – ez volt a legendás görög zeneszerző utolsó filmzenéje.

A Nuclear érinti a nukleáris energiához kötődő pánikot, ami Amerikában robbant ki a hetvenes években, a nukleáris energia használatának környezetbarát hatásait, és az ez irányú, aktuális és legkorszerűbb tanulmányokat. Ezekről a témákról beszélgettünk Velencében a világhírű filmrendezővel, Oliver Stone-nal és Joshua Goldstein forgatókönyvíróval.

K: Oliver, mi vonzotta e téma felé?

Október 14-én és október 21-én egy különleges összművészeti produkció részesei lehetnek a nézők az Átriumban. A Robert Schumann dalciklusa nyomán készült Dichterliebe – A tizenkét óriás című előadásban egy elképzelt szerelmi történet elevenedik meg együtt a filmvásznon, a zenében és a színpadon, amelyet Horvát Lili írt és rendezett.

A főszereplők Szemenyei János és Wrochna Fanni, míg a filmes jelenetekben többek között Nagy Zsolt és Stork Natasa is szerepel, akikkel a rendező korábbi, számos nemzetközi díjat nyert, Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című filmjében dolgozott már együtt. A színpadon megjelenő összesen 40 percnyi filmanyag – amely akár egy nagyjátékfilm részeként is megállná a helyét – nem háttérvetítésként működik: egyenrangú részei az előadásnak.

Robert Schumann Dichterliebe dalciklusából Balogh Máté Erkel-díjas, Junior Prima Díjas zeneszerző készített feldolgozást a Danubia Zenekar számára. Az ez alapján Horvát Lili által írt előadásban a ciklus tizenhat dalát kísérve felváltva, ám egymásra felelve látható egy-egy filmjelenet, majd színpadi történés, amelyek együtt kormálódnak egésszé a nézők előtt.

Szeptember 17-én, szombat este ünnepélyes zárógála keretében átadták a 18. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál díjait. A fesztivál Grosan Cristina Hétköznapi kudarcok című új filmjének hazai premierjével, és Giuseppe Tornatore Ennio című dokumentumfilmjének vetítésével zárult.

A fesztivál fődíját, a Pressburger Imre-díjat Ruijun Li rendezése, a Porrá leszünk című kínai alkotás kapta. A Zukor Adolf-díjat, a fesztivál nagydíját Szakonyi Noémi Veronika rendező Hat hét című magyar filmje, a közönségdíjat pedig a Nyugati nyaralás érdemelte ki.

Az ünnepélyes megnyitón Molnár Piroska vehette át a fesztivál életműdíját, míg a záró ceremónián egy másik kiemelkedő életmű előtt tisztelegtek a szervezők: a legendás hazai animációs filmkészítő, Rófusz Ferenc sok évtizedes kiemelkedő, kontinenseken átívelő munkásságáért kapta az elismerést. A tiszteletére levetítették az Oscar-díjjal kitüntetett A légy című rövid animációt. A film és alkotója akkor és azóta is sok más elismerésben részesült itthon és világszerte a Kossuth-díjtól a Szent István-rendig.