MAGYAR MŰHELY
Fehér György (1939-2002) idén lenne 80 éves. A magyar filmművészet korszakalkotó zsenije – Szőts Istvánhoz és Huszárik Zoltánhoz hasonlóan két elkészült nagyjátékfilmjével képes volt gyökeresen megváltoztatni a filmesztétikai látásmódot.

Pentelényi László: Az arcok iskolája (Fehér György arcképe)
Murai András: Hol marad a Világforradalom? (Filmek a Tanácsköztársaságról)
Kovács Bálint: Vérvörös veréb (Bodzsár Márk: Drakulics elvtárs)
Kránicz Bence: Vérpettyek az elvtársnő arcán (Beszélgetés Bodzsár Márkkal)
Vajda Judit: Szólamhatár (Nagy Zoltán: Szép csendben)
Kolozsi László: Magas Déva lánya (Szőcs Petra: Déva)

PÁRHUZAMOS MONTÁZS
Kormos Balázs: „Nekem már nincs ötletem…” (A kis Valentinó és a Dealer)

HOLLYWOOD ÉS GOTHAM
Ha egy film véres tombolással végződik, és a néző előzőleg nem kapta meg a világos dramaturgiai kulcsokat, akkor is muszáj indítékot keresni? Lángba borult városok, megbántottak tömeges lázadása, brutális bosszú, ámokfutás a jövőbe. Tarantino Ó-Hollywoodja és Todd Phillips Gotham-je.

Hirsch Tibor: Megbántottak dühe (A tömegek lázadása)

KOREA 100
Kránicz Bence: A szegények lázadása (Beszélgetés Bong Joon-hóval)
Vincze Teréz: Lehetetlen forradalom (Bong Joon-ho: Élősködők)
Teszár Dávid: Bong Joon-ho és társai (Koreai Filmfesztivál)

TRAUMA ÉS RÉMÁLOM
Stanley Kubrick a Ragyogásban a magaskultúra felől közelített King kísértethistóriájához. A modernista horror elutasítja a klasszikus, oksági logikára épülő elbeszélői hagyományt, s nagyon gyakran elmossa álom, képzelet és realitás határvonalát. Mike Flanagan az Álom doktorral visszatér a hagyományos hollywoodi mitológiához és dramaturgiához.

Kovács Patrik: Mesék az Overlook Hotelből (A Ragyogás és az Álom doktor)
Szabó G. Ádám: Az elnyomás gyermekei (Narciso Ibánez Serrador – 1935-2019)
Nemes Z. Márió: Spirál-láz (Képregény-legendák:Junji Ito: Uzumaki)
Baski Sándor: Privát poklok (Sitges)

FESZTIVÁL
Huber Zoltán: Fájdalmak és dicsőségek (Toronto)
Pauló-Varga Ákos: A prérifarkas, a taxis és a propaganda (Primanima)
Fekete Tamás: A mentőcsónak szüksége (Titanic)

FILM/ZENE
Ardai Zoltán: Fontana, mono (Miles Davis)
Kovács Gellért: Két fekete királynő (Ella Fitzgerald /Aretha Franklin)

STREAMLINE MOZI
Benke Attila: Adócsaló nagymenők (Steven Soderbergh: Pénzmosó)

TELEVÍZIÓ
Pernecker Dávid: Kamaszok a teljes idegösszeomlás szélén (Sam Levinson: Eufória)

KRITIKA
Huber Zoltán: Volt egyszer egy bosszúálló (Martin Scorsese: Az ír)
Nevelős Zoltán: Magánkopók lábnyomai (Edward Norton: Árva Brooklyn)

A címlapon: Sameh Zoabi: Tel-Avivban minden megtörténhet (Yaniv Biton és Kais Nashif) – A Cirko Film bemutatója

Decemberben még kedvezményesen előfizethet a Filmvilágra a Magyar Posta webshopjában.

Zabou Breitman és Eléa Gobbé-Mévellec a Kabul fecskéi című alkotása nyerte az idei Anilogue-on az egészestés animációk versenyét. A bolgár Petya Zlateva, az olasz Andrea Martignoni és Jurik Kristóf alkotta zsűri kiemelte, hogy „a gyönyörű akvarell technika és a megrendítő történet mindvégig lebilincselte a közönség figyelmét”. A korábban magyarul is megjelent regény filmváltozata megindító szerelmi történet az afganisztáni tálib uralom idején. A francia Jean-François Laguionie új munkája, A herceg utazása a zsűri külön elismerését kapta, mert „ez a csodálatos tündérmese arra hívja a nézőt, hogy végig utazzon a múltján, a jelenén és a lehetséges jövőjén. Mesterien kivitelezett, különleges alkotás.” Idén 5 egészestés animáció volt versenyben: a nyertes alkotás és a külön elismerésben részesült film mellett a Buñuel a teknősök labirintusában című spanyol doku, Hiroyasu Ishida A pingvinek titkos élete című sci-fije és Masaaki Yuasa Hullámok hátán című misztikus animéje.

A rövidfilmes szekcióban 16 ország 24 alkotása versenyzett. Az olasz Paola Bristotból, az észt Janno Põldmából és Gelley Bálintból álló zsűri döntötte el, hogy a fődíjat a cseh Daria Kashcheeva kapta Lány (Daughter) című filmjéért. A zsűri kiemelte „a kivételes filmnyelvet: a közeli beállítások és a kézikamera-szerű operatőri munka költői használatát és a megható történetet: a bensőséges szituáció mögött egy mély, gazdag és rejtélyes emberi tapasztalat van, amit mind át tudunk érezni.”

1944-45 után több százezer ártatlan magyart hurcoltak el „málenkíj robotra”. A szovjet lágerekben szenvedő honfitársaink sorsa a rendszerváltásig a magyar film számára is tabutéma volt. 

Az első magyar játékfilm a Gulág-élet embert nyomorító körülményeiről 73 évvel a jelentős számú magyar polgári lakosság szovjet kényszermunkatáborokba hurcolását, rabszolgasorban tartását és egy részük elpusztítását követően, és két-három generációval a túlélők hazaérkezése után készült el. A társadalmi emlékezetben mai napig nem kellő mértékben kibeszélt tragédia iránt a közönségfilm eddig közömbösnek mutatkozott. A magyar közelmúltnak ezt a szenvedéstörténetét is – más történelmi fehér foltokhoz hasonlóan – dokumentumfilmesek tárták fel először, negyven év kötelező hallgatást követően, a rendszerváltozás éveiben. A most bemutatott televíziós produkció, az Örök tél alkotóira különösen nagy súly hárult: filmjük hosszú távon meghatározhatja a bennünk élő képet a szovjet munkatáborokról. Történelmi amnézia ellen ugyanis a leghatásosabb orvosság a film. A készen kapott képek elképzelhetővé teszik a múltat, s ha elég erősek, nem is tudunk tőlük szabadulni: a kor és az azt rekonstruáló filmkép elválaszthatatlanul összekapcsolódik a nézőben. A szereplők sorsa pedig eljuttathat a katarzisig, megrendülten bevonódunk az akkor és ott történt tragédiába, majd a megrázó eseményeket átélhető élménnyé alakított történet ki is vezet a múlt szörnyűségéből – a világnak nem lett vége, s nekünk, leszármazottaknak filmemlék a szenvedés.

Az Örök tél is ezt az utat járja egyenes vonalú, kerekké formált történetével és igényesen rekonstruált láger-élet ábrázolásával. Történelmi hitelesség és fikció arányát úgy keveri, hogy jusson az ismeretterjesztésnek és a szerelmi melodrámának is, de elsősorban az alapozó történet szerepét vállalja, mikor lépésről lépésre jelenetbe és képbe foglalja a szovjet lágerekbe hurcolt emberek történetét. Kifejezett törekvése a főszereplő fiatal anya sorsán keresztül egyúttal a kollektív szenvedéstörténet elbeszélése, a történelmi helyzet „megtapasztalhatóvá” tétele. E kettős cél megvalósításának, a történelmi tragédia elbeszélésének és a melodrámai szál felépítésének igyekezete azonban gyengíti egymást, és kioltja a láger-szerelemben rejlő, időnként felvillanó feszültséget. Az Örök tél ezért kevésbé a láger-filmek újításaként, inkább a Gulág-világ magyar vonatkozásainak tisztességes illusztrációjaként működik.

Előzetes készült Szőcs Petra első nagyjátékfilmes rendezéséhez, a Dévához.

A film világpremierje a 75. Velencei Filmfesztivál Biennale College Cinema szekciójában volt, első bemutatkozása után több nagy presztízsű filmfesztivál (Sevilla, Göteborg, Wroclaw, Linz) programjába is beválogatták. A cottbusi fesztiválon nemrég a háromezer eurós pénzjutalommal járó Dialog díjat kapta meg, amelyet a kultúrák közötti elfogadásról szóló filmnek ajánl fel a német külügyminisztérium. 

Magyarországon a Titanic közönsége láthatta októberben. A film november végén kerül moziforgalmazásba, első vetítése november 30-án lesz a Tabán moziban, december 1-jén pedig a Toldi moziban lehet majd megnézni. 

Ma kezdődik és november 21-ig tart a 3. Blue Danube Filmfesztivál a Lurdy Moziban, amelyen 8 vetítésen 59 rövidfilmet mutatnak be 5 kategóriában. A mezőnyben akad Oscar-díjas és Európa Filmdíjra jelölt alkotás is.

A fesztivál nyitónapján láthatók az Experimental-kategória filmjei, a vetítés után Emődy Botonddal, a diákzsüri experimental-szakértőjével lesz beszélgetés.

Hazai alkotást először az animációs blokkban láthatunk, Buda Flóra Annától az Entrópiát és Hana Yamazakitól a The Act of Breathinget mutatják be. Mindkét film a MOME műhelyében készült. Az animációs blokk után a közönség Hana Yamazakival is találkozhat.

A Filmvilág az egyetlen havonta megjelenő magyar nyelvű filmművészeti folyóirat. 1958-ban alapították, 1979 óta jelenik meg havi rendszerességgel, hűséges olvasóink és a filmesek támogatása nélkül azonban veszélybe kerülhet a folytatás.

Költségeink felét mi magunk teremtjük elő lapeladásból, hirdetésből. Ez a forrás azonban véges, a pályázati támogatás pedig lassú. Az „egyablakos rendszerben” sohasem az év elején érkezik pályázati támogatás, hanem hosszú hónapokkal később. Emiatt minden évet túlélő üzemmódban kell végigküzdenünk.

Bízunk és hiszünk a kritikus gondolkodást, a közérthető stílust és a minőséget mindennél többre értékelő olvasóinkban és a filmesekben. A filmkultúra egységes egész: ahol nincs kritikai élet, vita és közös gondolkodás a filmekről, ott hamarosan a filmművészet is megszűnik.

Már eddig is sokat köszönhettünk az olvasóinknak - az 1%-os felajánlások nélkül a Filmvilág folyóirat létezése is veszélybe került volna. De továbbra is szükségünk van a segítségre, ezért kampányt indítottunk a Patreonon.

Nem kérünk sokat, csak egy duplakávé vagy egy mozijegy árát havonta. (Akinek lehetősége van rá, támogathat bennünket akár nagyobb összeggel is.) Cserébe igyekszünk extra szolgáltatásokat is adni a támogatóinknak.

Minden támogatást hálásan köszönünk!

https://www.patreon.com/filmvilag