Már a mozikban a Kontroll nélkül, Nora Fingscheidt Ezüst Medve-díjas drámája, amely egy agressziókezelési problémákkal és poszttraumás stresszel küzdő kislányról mesél. A film kapcsán a novemberi Filmvilágban megszólaltattuk dr. Máté Gábor pszichiátert és dr. Herczog Mária családszociológust, gyerekvédelmi szakembert.

A Kanadában élő dr. Máté Gábor, aki a függőségek kutatásával és kezelésével foglalkozik és széles körben elismert az ADHD (figyelemhiányos-hiperaktivitás zavar) területén, az alábbi videóban is kifejti a filmmel kapcsolatos észrevételeit.

A Verzió Filmfesztivál Magyarországon elsőként VR-filmes válogatással várja a nézőket november 13. és 16. között.   

November 12-én indul az egyetlen hazai emberi jogi tematikájú dokumentumfilmes fesztivál, melyet idén 16. alkalommal rendeznek meg. Az elsőként a Verzió Filmfesztiválon látható Vektor VR-szekciónak a Trafó Kortárs Művészetek Háza biztosít helyszínt november 13. és 16. között. A bemutatott művek között vannak 360 fokos dokumentumfilmek, művészi VR-élmények és immerzív újságírói projektek is. A VR-projekteket angol nyelven, illetve eredeti nyelven angol felirattal vetítik.

A Vektor szekció válogatásán keresztül megismerhetjük, hogy az alkotók miként használják a médiumot és nyitnak új lehetőségeket a minket körülvevő világ megismeréséhez.

Selma Lagerlöf Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal című meseregénye 1907-ben jelent meg a svéd könyvesboltokban. Svédek nemzedékei nőttek fel a csínytevéseiért manóvá változtatott parasztfiú, Nils, Márton gúnár, valamint Akka és vadlúdcsapata kalandjain, megismerkedve hazájuk földrajzával, állatvilágával, mítoszaival és néprajzával. 1980-ban svéd-csehszlovák-japán rajzfilmsorozat készült a kalandos történetből. Lagerlöf éppen száz évvel ezelőtt vette át a Nobel-díjat. Ebből az alkalomból elemeztem, hogyan mutatta be a rajzfilm a korabeli, tehát 19. század végi Svédországot. 

Az első női irodalmi Nobel-díjas

Éppen 110 évvel ezelőtt, 1909 decemberében kapta meg az irodalmi Nobel-díjat az 51 éves Selma Lagerlöf. Ekkor az irodalmi Nobel-díj már rangos elismerésnek számított a világban. Olyanok kapták meg a díjat első odaítélése, vagyis 1901 óta, mint a francia Frédéric Mistral, a lengyel Henryk Sienkiewicz vagy az angol Rudyard Kipling. Lagerlöf több addigi rekordot megdöntött: ő volt az első hazai születésű, vagyis svéd állampolgár, és egyúttal az első női irodalmi Nobel-díjas (fizikai Nobel-díjas nő volt már előtte is, Marie Curie személyében), és egyébként az első díjazott, aki nyíltan vállalta a saját neméhez vonzódást az akkor nagyon konzervatív Svédországban.

Az Empire magazin kikérte a véleményem a Marvel-filmekről. Válaszoltam. Azt feleltem, hogy megpróbáltam végignézni néhányat, de nem nekem valóak, és számomra úgy tűnik, hogy közelebb állnak a vidámparki szórakoztatáshoz, mint azokhoz a filmekhez, amelyeket ismerek és szeretek, és végső soron nem tartom őket mozinak. [Az angolban nem csak a „film” vagy a „movie” jelenthet filmet mint mozgóképet, de a „cinema”, azaz a mozi is. Ahol a fordításban mozi szerepel, ott az eredetiben cinemát használt Scorsese.]

A franchise-filmek nagy részét kiemelkedően tehetséges emberek készítik. Látszik a végeredményen. Hogy maguk a filmek nem izgatnak engem, az személyes ízlés és habitus kérdése. Tudom, hogy ha fiatalabb lennék, ha később nőttem volna fel, akkor talán érdekelnének, és akár még én is rendezhettem volna egyet. De akkor nőttem fel, amikor, és kialakult bennem egy elképzelés a filmekről – hogy milyenek, és milyenek lehetnének -, ez pedig olyan távol áll a Marvel-univerzumtól, mint a Föld az Alfa Centauritól.

Számomra, az általam tisztelt és szeretett filmes alkotók és a barátaim számára, akikkel egy időben kezdtünk filmeket készíteni, a mozi a felfedezésről, az esztétikai, érzelmi és spirituális felfedezésről szólt. Karakterekről – az összetett, ellentmondásos és sokszor paradox emberi természetről; arról, hogyan tudják bántani és szeretni egymást, és hirtelen szembesülni önmagukkal.

A Marvel vajon mi? Martin Scorsese-t megkérdezték, válaszolt (szerinte nem igazi mozi, inkább csak mozgóképes vidámpark), Francis Ford Coppola rákontrázott, majd sorra szólaltak meg a Marvel házi rendezői és színészei. Új adásunkban mi is a Marvel-jelenséggel foglalkozunk, külön kitérve arra, hogy: 

• tényleg annyira példa nélküli és káros a Marvel dominanciája,
• mi a különbség a "film" és a "mozi" között,
• minek köszönhető a szuperhősfilmek népszerűsége,
• mi Scorsese és Coppola valódi problémája,
• meddig tartható még fent a Marvel-model,
• és miért nincs szex a Bosszúállókban?

Közreműködők: Huber Zoltán, Baski Sándor és a Geekz főszerkesztője, Rusznyák Csaba 

MAGYAR MŰHELY
Sára Sándor életműve a kisebbségek melletti kiállásról szól – filmképeiből viszont egyfajta nagyság, monumentalitás, felfokozott retorika árad. A kettő eredője a társadalmi elkötelezettség és az alkotói szenvedély, ahogy azonosul a vert helyzetben élőkkel, s bemutatja keserves sorsukat.

Gelencsér Gábor: Varió egy témára (Sára Sándor képi világa)
Pólik József: Az elrabolt emlékezet (A Rákosi-korszak történelmi filmjei 2. rész)
Zalán Márk: „Közfeladatot látunk el” (Beszélgetés Ráduly Györggyel)
Kránicz Bence: Dr Jekyll és Mr Hyde az erdélyi havasokban (Beszélgetés Bagota Bélával)  
Benke Attila: Hóba temetett bűnök (Bagota Béla: Valan – Az angyalok völgye)  
Herczeg Zsófi: „A képzés a hallgatókért van” (Beszélgetés Kiss Melindával)  

VESZÉLYES GYEREKKOR
Soós Tamás Dénes: Beszélnünk kell Benniről (Beszélgetés Herczog Máriával és Dr. Máté Gáborral)  
Schubert Gusztáv: Örvényben (Nora Fingscheidt: Kontroll nélkül)  

FILM/SZÍNHHÁZ
Pasolini és Fassbinder művei színpadra állítva csak akkor fejthet nék ki valódi hatásukat, ha valós vitákat provokálnak és megbotránkoztatóak lennének. De vajon akarjuk, hogy botrányok történjenek? Meddig lehet eljutni ezzel a radikalizmussal a színház többnyire konformista világában?

Darida Veronika: Kegyetlenség és provokáció (Pasolini és Fassbinder színháza)

BŰNFILMEK
A suspense mestere korukat messze megelőző remekműveiben (Hátsó ablak, A tévedés áldozata, Szédülés, Psycho, Madarak) olyan tematikai, narratív és formanyelvi leleményeket kristályosított ki, amelyek már a hatvanas évek hajnalán zászlót bontó európai modernista tendenciákat előlegezték.

Kovács Patrik: A lázadó mester (Hitchcock és az európai modernizmus)  
Szíjártó Imre: Zárt rendszerek (Lengyel bűnfilmek és a politika)  

KÉPREGÉNY-LEGENDÁK
Huber Zoltán: Bűnös jellemek (Ed Brubaker: Criminal)  

STREAMLINE MOZI
Pernecker Dávid: Befejezetlen valóság (Raphael Bob-Waksberg–Kate Purdy: Undone)  

FESZTIVÁL
Schubert Gusztáv: Hatalmas nagy hazugságok (Velence)   
Baski Sándor: Fények az éjszakában (Cinefest)  

KRITIKA
Kolozsi László: A hegyek ura (Alejandro Landes: Monos) 
Szalkai Réka: Lélekrablók (Hans Petter Moland: Lótolvajok)  

KÖNYV
Kovács Patrik: Bergman beájulna (Kránicz Bence – Lichter Péter: Kalandos filmtörténet)  

A címlapon: Hlynur Palmason: A legfehérebb nap (Ída Mekkín Hlynsdóttir és Invar Sigurdsson) – A Cirko Film novemberi bemutatója

Október 30. és november 2. között nyolcadik alkalommal rendezik meg a Primanima Nemzetközi Elsőfilmes Animációs Fesztivált, ahol négy napon keresztül ismét a fiatal animációsoké a főszerep. A budaörsi fesztiválon hazai és nemzetközi diákok és pályájuk elején álló alkotók rövidfilmjei mellett egész estés filmek, nemzetközi workshopok, mesterkurzusok, kiállítások és koncertek is színesítik a programot. A Primanima idei programja kiemelten foglalkozik a kortárs animációs dokumentumfilmekkel. A gyerekek számára összeállított gazdag mesefilm-válogatást országszerte és a határon túl is vetítik a fesztivállal egy időben, újdonságként külön filmprogram várja a kamaszokat is. 

A 8. Primanimára közel 700 filmet neveztek, ezek közül választott ki az előzsűri 60 animációt, melyek a diák-, diploma- és elsőfilm kategóriákban versenyeznek, valamint 45 animáció szerepel a gyerekfilmes, és 15 kisfilm az újonnan létrehozott PrimaTeen versenyprogramban. A számos filmprogram között Night Moves néven éjszakánként a fesztiválra nevezett legextrémebb animációkból lesz látható egy-egy összeállítás.