Ingyenesen megtekinthető szerda éjfélig a Nemzeti Filmintézet streaming platformján, a Filmo-n az Édes Anna, a Teketória és a Szamárköhögés Törőcsik Mari felejthetetlen alakításaival. A Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész április 16-án hunyt el életének 85. évében.

Az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb magyar színművésze, Törőcsik Mari eljátszott mindent, amit színésznő eljátszhat színházban és a filmvásznon egyaránt. Amikor megkérdezték François Mitterrand-t, hogy mi számára a film, akkor annyit mondott „Egy lány, aki egy körhintán ül és nevet. Nem emlékszem a film címére, de nekem az ő nevetése a FILM.”

A 9. Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivált új időpontban, május 27. és június 2. között rendezik meg a Toldi moziban és további szabadtéri helyszíneken. Az egyhetes rendezvény nemzetközi versenyprogramja már összeállt, rekordszámú, 27 nemzetközi filmet vetítenek majd.

Idén először lesz öt nemzetközi versenyszekció, a filmeket tematikus blokkokba sorolták a szervezők: Találkozások, Furcsaságok, Családban marad, Felnövéstörténetek mellett az ötödik blokk a Határesetek címet viseli, olyan külhoni (vagy épp tiszteletbeli) magyarok alkotásai lesznek itt láthatóak, akik a hazai válogatásba nem férnének be.

80 éves korában elhunyt Szomjas György, Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas rendező, aki olyan meghatározó, stílusteremtő filmeket készített, mint a Talpuk alatt fütyül a szél, a Falfúró, a Roncsfilm, a Kopaszkutya vagy a Könnyű testi sértés. A Filmvilág folyóiratban megjelent interjúiból válogattunk.

-  (…) úgy tetszik, mintha kezdettől fogva szándékosan szembefordultál volna az éppen aktuális divatáramlatokkal a filmszakmában. A hetvenes években, amikor nemzedéktársaid szinte kivétel nélkül az úgynevezett „magas művészet” kategóriáját megcélzó filmekkel igyekeztek elindulni és rangot szerezni a pályán, te a Talpuk alatt fütyül a szél című „easternnel” jelentkeztél, nyíltan megcélozva a tömegsikert…

– Kezdettől fogva a populáris kultúrából építkeztem. Előbb dokumentumfilmeket forgattam a Balázs Béla Stúdióban, és lelkes résztvevője, illetve egyik kezdeményezője voltam annak a bizonyos szociológiai filmprogramnak, amely – sokféle ok miatt – idő előtt megtorpant. Személyes kulturális élményként a rock and rollból és a magyar folklórból táplálkoztam, s a korai betyárfilmjeimben valami hasonló modellt próbáltam követni, amilyet például Sebő Feriék műveltek a zenében. Ugyanakkor arra törekedtem, hogy ne valamiféle idealizált betyárvilágot álmodjak a vászonra, hanem a tényleges alapokhoz nyúltam vissza. Néprajzi anyagokat tanulmányoztam; a Rosszemberek – különben könyvben is megjelent – valóságos alaptörténetét például a kaposvári levéltárból bányásztam elő. Hasonló munka volt az, mint a népzenegyűjtőké.

Idén sem maradhat el a Cseh Filmkarnevál, amely ezúttal az online térbe költözik. A négy játék- és egy dokumentumfilmet többek között a rendíthetetlenség motívuma kapcsolja össze: az érzékelhető jogtalanság, vagy a társadalmi környezet bajtársiasságának hiánya az egyik, a tenni akarás vágya és a tehetség a másik oldalon.

A magyarországi bemutatók sorát a Havel című nagyjátékfilm indítja, amely a legendás cseh drámaíró és politikus életútjának ellenzéki korszakát mutatja be, nem kevés humorral. Az Öregfiúk egy road movie két sokat megélt és joggal elkeseredett nyugdíjassal a főszerepben. A Zenétől hajtva szereplőit, a TapTap zenekar tagjait a zene iránti szenvedély és az összetartozás érzése hajtja. Petr Zelenka új filmje, a Drónpilóta az egyén tehet(etlen)ségéről szól egy korrupt társadalomban. A Filmkarnevált a Sarlatán, Agnieszka Holland filmje zárja, amely az örök kérdésre keresi a választ: vajon a kivételes tehetség áldás vagy inkább átok?

PROGRAM:

április 14. 20:00 (szerda) Havel
április 15. 20:00 (csütörtök) Öregfiúk (Staříci | Old-Timers)
április 16. 20:00 (péntek) Zenétől hajtva (Postiženi muzikou | Two Roads) + ZOOM interview live
április 17. 20:00 (szombat) Drónpilóta (Modelář | Droneman)
április 18. 20:00 (vasárnap) Sarlatán (Šarlatán | Charlatan)

1 év, 8 adás, 527 film és 1313 percnyi adásidő után eljött az évtizedösszegző sorozatunk fináléja, amelyben elmondjuk, melyik volt szerintünk az évtized legjobb 10 filmje. (Az egyéni listákat később, itt blogon külön is közöljük.)

A podcastsorozatban szembesítettük magunkat a korabeli toplistáinkkal, újranéztük a kedvenc filmjeinket, és bepótoltuk a hiányosságainkat. Előzmények: 2011, 2012, 2013, 2014, 2015, 2016, 2017, 2018

A katolikus egyház a maga világméretű intézményrendszerével, élén a pápával mindig népszerű témát jelentett a filmesek számára. A katolikus papok karakterei gyakran fölbukkannak a mozgóképen. A protestáns lelkipásztorok és ortodox pópák nem vetekedhetnek népszerűségben a katolikus papok mozgóképes ábrázolásával. Ennek oka mindenekelőtt a római katolikus egyház világméretű kiterjedése, globális jellege, míg a protestáns és ortodox egyházak (bár küldetésük szerint szintén egyetemesek) országos szerveződésűek. A katolikus egyház képviselőin keresztül jól be lehetett mutatni a különböző kultúrák ütközését. A másik ok nyilvánvalóan a cölibátus kérdése, amely mindig izgatta a filmesek – s korántsem csak az antiklerikális filmesek - fantáziáját. Se szeri, se száma a magánéleti válságot átélt papoknak a szépirodalomban és a filmvásznon Stendhal hősétől, a papnövendék Julien Soreltől kezdve Victor Hugo A párizsi Notre-Dame-jának esperesén, Claude Frollón, Ethel Lilian Voynich Bögöly című regényének Montanelli bíborosán keresztül a Tövismadarak Ralph de Bricassart atyájáig. A katolikus papok karakterei eléggé széles skálán húzódtak a filmművészetben, a hősies, tragikus ábrázolástól a komikus megjelenítésen át a negatív reprezentációig. 

MAGYAR MŰHELY
A „bátor film” tipikus terminusa az 1960-as évek publicisztikájának, rejtetten utal a látszólag egységes kultúrpolitika belső ellentétére, ortodoxok és reformerek küzdelmére. Aki a Kádár-kor sajtójában a bátorfilmes szófordulatot magyar filmre használja, az már „tudja a vonalat”. Tudja, hogy itt az ideje bátornak lenni, miközben mások – a gyávák vagy a gyávákat megfélemlítők – még nem.

Hirsch Tibor: Régi szép kritikus közhelyek (A 60-as évek „bátor filmjei”)  
Herczeg Zsófi: „Ha látnám a Földet kívülről” (Beszélgetés Bucsi Rékával)
Bartal Dóra: A cukormázon is túl (Beszélgetés Visky Ábellel)  
Szíjártó Imre: Vendégjátékok (Orosz színészek magyar filmben)  

A CSEND MESTEREI
Tatinál a szavaknak nincs jelentősége, nincsenek párbeszédek, humora a némafilmekéhez áll közel. mégis megújította a francia filmvígjátékot. Nem volt modernista, mint a nouvelle vague fiatal rendezői, de a „papa mozija” vicces beköpésekkel és grimaszokkal teli komédiáihoz képest a humor új hullámát hozta.

Gelencsér Gábor: Északi fény (Skandináv klasszikusok)  
Kránicz Bence: Ma is ropják valahol (120 éves A táncz)  
Ádám Péter: A humor új hulláma (Jacques Tati, a kívülálló)