Beválogatták az A-kategóriás Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál idei versenyprogramjának Concorso Cineasti del Presente szekciójába Szimler Bálint alkotását, a független produkcióként megvalósult Fekete pontot. A szekcióban első- és másodfilmes feltörekvő, tehetséges alkotók munkái láthatóak.

„Nagyon megható volt, mert egyszerre több nagy filmfesztivál is komolyan érdeklődött a Fekete pont iránt. Végül nekünk kellett eldönteni, hogy a locarnói meghívást fogadjuk el” – mondta Szimler Bálint rendező, aki a Cannes-ban debütált Itt vagyok és a  Balaton Method után most készítette el első fikciós nagyjátékfilmjét. A filmben a Berlinből hazaköltözött tízéves Palkó (Paul Mátis) csodálkozva szemléli egy átlagos magyar iskola mindennapjait. Egyedül Juci néni (Mészöly Anna), a pályakezdő tanárnő érti őt meg igazán, aki szintén elszenvedője a házmesterkultúrában megragadt intézményi rendszernek.

A helyenként groteszkbe hajló, örkényi hagyományokat továbbvivő Fekete pont operatőre Szimler korábbi állandó alkotótársa, a már főleg Hollywoodban dolgozó Rév Marcell (Eufória, Az idol, A feleségem története) volt. Szimler szerint a független film „nagy filmszakmai összefogásban jöhetett csak létre, rengeteg producer támogatásával, és egy elképesztő stábbal, akik nagyrészt ingyen, vagy nagyon kevés pénzért dolgoztak, mégis belerakták a szívüket-lelküket.”

Új adásunk búcsúadás: a Filmvilág Podcast oszlopos tagja, Varga Dénes legalább egy évre visszavonul, és filmes újságírás helyett utazással tölti az idejét. Az indulás előtt felvett adás programját ő állította össze, kezdve Wim Wenders monumentális road movie-jának, A világ végéignek a 287 perces verziójával. Szóba kerül emellett a kanadai Gyilkos túraként emlegetett őslakos thriller, a Clearcut is, illetve Kevin Costner négyrészes westerneposzának első része, a Horizont is. Kezdésnek pedig a júniusban elhunyt Donald Sutherland munkásságát méltatjuk, külön kitérve egyik legprovokatívabb filmjére, A sáska napjára.

Az adásból többek közt kiderül, hogy

• miért volt Donald Sutherland jókor jó helyen,
• hogyan mesél A sáska napja ugyanarról, mint a Babylon, máshogy,
• miért lett hirtelen nagyon aktuális A világ végéig,
• melyik a „végső” road movie,
• képes-e hiteles őslakosfilmet készíteni egy lengyel Kanadában,
• miért remekmű a Clearcut,
• túlvállalta-e magát Kevin Costner,
• hány toposz fér bele egyetlen westernbe?

Menetrend:

A 21. Verzió Filmfesztivál keretében november 5-9. között tartják a 3. Filmkritikus Workshopot. Jelentkezési határidő: augusztus 1. 

Kezdő és a pályájuk elején járó filmkritikusok, újságírók, filmtudományi vagy művészeti tanulmányokat folytató hallgatók jelentkezését várják a szervezők. 

A workshop keretében lehetősége lesz a résztvevőknek arra, hogy egy intenzív írástréningen fejlesszék írói és szerkesztői készségeiket, és kislétszámú csoportban, inspiráló közegben dolgozva visszajelzéseket kapjanak társaiktól és a workshop oktatóitól; valamint öt napon keresztül elmerülhetnek egy nemzetközi dokumentumfilm-fesztivál világában, filmkészítőkkel és filmes szakemberekkel találkozhatnak. 

A kortárs európai film meghatározó alakja, Wim Wenders lesz a Budapesti Klasszikus Film Maraton díszvendége szeptemberben. 12 világhírű alkotása lesz látható nagyvásznon felújítva, köztük a PÁRIZS, TEXAS és a BERLIN FELETT AZ ÉG. A rendező Budapesten veszi át a FIAF 2024-es díját a filmmegőrzés jelentőségének népszerűsítéséért. 

A Filmarchívumok Nemzetközi Szövetsége (FIAF) 2001 óta évente díjazza azokat a kiváló filmes személyiségeket, akik elkötelezettek a világ filmörökségének megmentése iránt, támogatják és népszerűsítik a filmarchívumok értékmentő tevékenységét. A FIAF-díj korábbi kitüntetettjei közé tartozik többek között Martin Scorsese, Ingmar Bergman, Peter Bogdanovich, Liv Ullmann, Agnès Varda, Christopher Nolan, Jean-Luc Godard, Tilda Swinton vagy Guillermo del Toro. 

A budapesti díjátadó gálát a Film Maraton keretében tartják szeptemberben az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében.

MAGYAR PANTHEON
Gelencsér Gábor: Film és Világ (Schubert Gusztáv 1955-2024)
Szekfü András: Makai, az én vagyok (Életút-interjú András Ferenccel – 2. rész)

MAGYAR MŰHELY
Gazdag Gyula hat, moziban bemutatott egész estés játékfilmje a dokumentumfilmekhez hasonlóan az 1968 utáni korszak, a hosszúra nyúlt pangás két évtizedének története – közelebbről és a fikciós forma nyújtotta direktebb értelmezés jegyében, „magyar krónikája” az elveszett illúzió következményét megfogalmazó filmek sora.

Gelencsér Gábor: Elveszett illúzió (Gazdag Gyula filmjei – 2. rész)

Gerencsér Péter: Dekonstruált emlékezet (Nagy Anikó Mária – Lukácsy György: 1968 – Egy szerelem rekonstrukciója)
Vajda Judit: Budapesttől Madridig, egyhuzamban (Mándi Ferenc: 2550)

COPPOLA
A valódi guruként serénykedő Francis Ford Coppola és dübörgő szívű cimborái nem csupán jó filmeket akartak, hanem újfajta filmgyártást, minimum rendszert a rendszeren belül, de ha lehet, annál legalább két szerény lépéssel azért többet is: független, ténylegesen szabad, kreatív, az újat és a merészet ösztönző gyártási formát.

2025 januárjában érkezik a hazai mozikba a Véletlenül írtam egy könyvet, Lakos Nóra (Hab) második nagyjátékfilmje, amely egy kissé különc család életébe vezeti be a nézőt a holland Annet Huizing tizenkét országban, köztük idehaza is megjelent könyvének (Hogyan írtam véletlenül egy könyvet?) adaptációjaként.

Nina (Demeter Villő) legfőbb vágya, hogy író legyen – kreativitását animációsfilm-rendező apjától (Mátray László) örökölte. Mindennapjait kétbalkezes bűvész öccse (Hárs Bonca) kavarja fel, s mivel az anyukája (Lovas Rozi) korán meghalt, női mintaként kissé merev nagynénje (Tenki Réka) szolgál a családban. Amikor apja életébe új szerelem (Rujder Vivien) érkezik, Nina a szomszédban élő bohém írónő (Zsurzs Kati) iránymutatásait követve az írás segítségével dolgozza fel édesanyja elvesztését, és nyitja meg szívét az új családtag és az első szerelem (Kövécs Barnabás) felé.

Új adásunkban megemlékezünk a Filmvilág pár hete elhunyt főszerkesztőjéről, Schubert Gusztávról. Foglalkozunk utána a Mad Max - A harag útja előzményfilmjével (Furiosa), a Netflix egyik legjobb idei premierjével (A bérgyilkos, aki nem is volt), egy klasszikus, 1948-as Max Ophüls-filmmel (Levél egy ismeretlen asszonytól), és folytatjuk a Scorsese-sorozatunkat is a New York bandáival.

Menetrend: