Jancsónál gyakori a stílusváltás, a modernista szerzői szemszög viszont változatlan marad és egységbe fogja az életművet. 

Jancsó Miklós neve összeforrott a szerzői film modernista fogalmával: szerzővé az európai modernizmus avatta a hatvanas években – a rendező hatvanas évekbeli stílusa a filmnyelv modernista megújításának része lett. Jancsó ötvenéves filmkészítői pályafutása alatt mindvégig megmaradt szerzői filmesnek. Nem adta fel a filmbe mint kultúrateremtő társadalmi diskurzusba vetett hitét, nem tágított a kritikus értelmiségi szerepétől, ahogy nem engedett szubverzív stílusából sem. Oly sok új hullámos rendezőtársával szemben – Formantól Polanskin át Bertolucciig – nem sorolt át hosszabb-rövidebb időre a midcult művészfilmbe, hanem megőrizte modernista szerzőiségét, miközben már rég nem létezett a modernizmus, sőt maga a filmművészet sem, legalábbis abban az értelemben, ahogy arról – nem kis részt Jancsónak köszönhetően ­– az ötvenes–hatvanas–hetvenes években beszéltünk. A nagy korszakukat túlélő, szemléletüket és stílusukat ugyanakkor megtartó rendezők körébe tartozott, mint Tarkovszkij, Bergman és Antonioni vagy a közelebbi régióból Menzel és Wajda, az élete végéig megőrzött fáradhatatlan aktivitás és újító szellem tekintetében pedig művészete Godard-éhoz hasonlítható.

A szerzői és a kommerciális szemlélet elemeit összeboronáló Kim Ji-woon a dél-koreai mainstream egyik sztárfilmese, aki fiatal kora ellenére íróként és rendezőként egyaránt komoly érdemeket szerzett az elmúlt évtizedekben. Könnyed léptekkel közlekedik a zsánerek között: készített már remekbeszabott horrort (Két nővér, 2003), western-parafrázist (The Good, The Bad and the Weird, 2008), fekete komédiát (The Quiet Family, 1998), jelen recenzió tárgyával pedig a keleti gengszterfilmek gazdag legendáriumához járult hozzá.

Keserédes élet főszereplője, Kim Sun-woo (Lee Byung-hun) a maffiacsalád főnökének bizalmas embere. A soha nem mérlegelő, tétovázás nélkül cselekvő végrehajtó hűségesen szolgálja gazdáját, ám egy rutinfeladat során meginog, és morális megfontolásból megtagadja Mr. Kang félreérthetetlen parancsát. Megkísérli konszenzuális megoldással, gyilkolás nélkül elsimítani a kínos konfliktust, de lebukik, s mivel szembeszegült a főnök akaratával, kenyéradó gazdája kiszolgáltatja őt haragosainak, egy rivális bandának. A megtorlás kegyetlen és brutális, de Kim Sun-woo túléli a tortúrát és megszökik, majd volt társai és főnöke ellen fordul.

Egy Arany, két Ezüst és egy Neon Blende-díjat adott át a szakmai zsűri csütörtökön este a Budapest Rooftop Cinemában.

Szeptember 23-án egy szakmai programot követően osztották ki a legjobb magyar filmelőzeteseknek járó Arany Blende díjakat. A Mellékhatás című RTL Klubos sorozat trailere lett a zsűri szerint a legjobb, az Éden és a Pesti balhé trailerei kapták az Ezüst Blendéket.

A Pesti balhé előzetese kapta a Zenebank.hu különdíját is a legjobb zene és sound designért. A Neon Blende egy új kategória, ami annak a trailernek jár, amelyiknek minden zsűritag díjat szeretne adni, valamiért mégsem passzol a hagyományos trailerek közé. Ezt a díjat idén a Defekt című rövidfilm teasere kapta.

Mozifilm készül a magyar férfi vízilabda-válogatott legsikeresebb éveiről. Az alkotásban az archív felvételek mellett soha nem látott beszélgetések és visszaemlékezések is helyet kapnak, így egészen új megközelítésben, a játékosok szemszögéből, személyes történetekkel kiegészítve ismerhetjük meg a történelminek számító sporteseményeket. A film Zákonyi S. Tamás rendező-producer vezetésével készül, akit szakértők és a válogatott tagjai is segítenek, hogy minél pontosabb képet kapjunk a sztárcsapat 1997 és 2008 közötti életéről.

Az archív felvételeket és friss beszélgetéseket tartalmazó mozi azt a tehetségre, csapatmunkára, alázatra és szeretetre épülő szellemiséget kívánja bemutatni, amivel a dr. Kemény Dénes vezette csapat tizenkét év alatt három olimpiai aranyat, két Európa- és egy világbajnoki címet, valamint két világliga és egy világkupa győzelmet szerzett. 329 hivatalos mérkőzésen 273 győzelem, 16 döntetlen és 40 vereség, mely elképesztő 85,41%-os fullasztó győzelmi dominanciát mutat.

Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai magyar-bhutáni koprodukcióban forgat road movie dokumentumfilmet a Bruttó Nemzeti Boldogságról, és arra is keresik a választ a Boldogság Minisztérium munkatársaival, hogy valóban mérhető-e a boldogság. 

A Nemzeti Filmintézet Filmszakmai Döntőbizottsága 75 millió forint támogatást szavazott meg a Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai rendezőpáros új dokumentumfilmjének gyártására. A forgatás októberben kezdődik a világ egyik legelzártabb országában, Bhutánban. 

A Himalája utolsó buddhista királyságaként ismert Bhután mindössze 700 000 embert számlál, apró ország földrajzi és politikai elszigeteltsége miatt csak az elmúlt pár évtizedben kezdett modernizálódni. Világszerte ismert, hogy Bhutánban boldogságban mérik a GDP-t: működik a Boldogság Minisztérium, ahol boldogság-ügynökök dolgoznak, akik felmérik a lakosság boldogságszintjét. Ennek eredményéből dolgozzák ki a fejlesztési terveket, amelyeknek elsődleges célja, hogy tovább növeljék a bhutáni társadalom „boldogság indexét”. Ez az ideológia Bruttó Nemzeti Boldogság (Gross National Happiness) néven vált ismertté, a buddhista filozófia és a közgazdaságtan értékeit ötvözi. Bhután alternatív társadalmi modelljét óriási érdeklődés övezi napjaink felgyorsult, elidegenedett, urbanista társadalmainak körében. 

A dokumentumfilmes csapat két, negyvenes éveiben járó boldogság-ügynököt követ, akik évente kétszer másfél hónapot töltenek úton, kérdőíveikkel házról-házra járják az elszigetelt falvakat a Himalájában. A filmesek arra vállalkoznak, hogy intim betekintést nyújtsanak a bhutániak hétköznapjaiba és vágyaiba, továbbá arra az univerzális kérdésre keresik a választ, hogy valóban mérhető-e a boldogság.

Szeptember 29-én szerdán nyitja meg kapuit a CinemaMOM, ahol az első estén a várva várt új Bond-mozi, a 007 – Nincs idő meghalni éjféli premiervetítésével, hollywoodi kultfilmekkel, és ikonikus koncertfilmekkel várják a közönséget.

A CinemaMOM „Grand Opening” nyitóeseményén, szeptember 29-én szerdán az éjféli James Bond premiervetítés előtt, 18 órától olyan kultfilmek láthatók egy-egy alkalommal újra a mozivásznon, mint a Jurassic Park (1993), a Keresztapa (1972), a Vissza a jövőbe (1985), az Apokalpiszis most (1979) az Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatói (1981), a Total Recall – Az emlékmás (1990), a Forrest Gump (1994) és az Igazából szerelem (2003).

A nyitónap programjában három koncertfilm is szerepel: műsorra kerül a Depeche Mode nagy sikerű zenés dokumentumfilmje, a Spirits in the Forest (2019), a Queen legendás 1986-os budapesti koncertjéről készült mozifilm, és egy igazi ritkaság, a Pink Floyd korai, 1972-ben készített Live at Pompeii című koncertfilmje. A filmeket digitálisan felújított képpel és hanggal vetítik. A válogatásprogram karszalaggal látogatható, ami az összes kultfilm és koncertfilm vetítésre érvényes, ezt a helyszínen a nyitás napján 16:00-tól lehet megvásárolni.

Október 12-én indul az Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál (ATAFF), ahol a nagyjátékfilmes versenyprogramban a látványtervezőket díjazzák. Tíz európai film száll versenybe Szolnokon.

Az európai versenyfilmekből álló program egyik legérdekesebbnek ígérkező alkotása az 1920-ban játszódó, a Monarchia szétesése utáni Bécset bemutató sötét thriller, a HÁTORSZÁG. A Pénzhamisítókkal 2008-ban a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscar-szobrot elnyert osztrák forgatókönyvíró-rendező, Stefan Ruzowitzky legújabb filmje a Locarnói Filmfesztivál közönségdíját is elnyerte augusztusban. 

Az Osztrák-Magyar Monarchia darabjaira hullott világában játszódó történet főszereplője egy magánnyomozóból lett katona, a hadifogolytáborból visszatérő Peter Perg (Murathan Muslu), aki a bajtársait tizedelő rejtélyes sorozatgyilkos megtalálásán dolgozik, oldalán a mindig hidegvérrel gondolkodó törvényszéki orvosszakértővel, az intelligens, kifinomult Theresa Körnerrel (a Babilon Berlinből ismert Liv Lisa Fries).