Todd Haynes munkásságában mindig fontos szerepet játszott a zene. A Velvet Goldmine rendezője a Velvet Underground együttesről készítette első dokumentumfilmjét.

Az amerikai független New Queer Cinema felől indulva már egy ideje hollywoodi sztárokkal forgató Oscar-jelölt forgatókönyvíró-rendező Todd Haynes (Távol a mennyországtól, Carol, Sötét vizeken) munkáinak mintegy harmada zenei témájú: filmográfiájában szerepel a bábfilmes Superstar: The Karen Carpenter Story, Sonic Youth-klip, My Morning Jacket-koncertfilm, a Pulp-frontember Jarvis Cocker bárénekes-epizódja a musical-szerző Stephen Sondheim kulcsdalairól szóló Six By Sondheim című HBO-dokumentumfilmhez, a főszerepben hat színészt váltogató I'm Not There – Bob Dylan életei és a 2022-re Michelle Williamsszel betervezett Fever munkacímű Peggy Lee-biopic.

Haynes a legjobb könnyűzenei művészfilmek közt jegyzett Velvet Goldmine című 1998-as glam rock fantáziájához David Bowie és Iggy Pop mellett a Velvet Underground-frontember Lou Reed karakterjegyeit, háttérsztori-darabkáit és egyik leghíresebb szólódalát is felhasználta, így nem volt meglepő, mikor 2017 augusztusában kiderült, hogy ő kapta a lehetőséget a hivatalos VU-dokumentumfilm elkészítésére. A rendező néhány héttel később a bécsi Filmmuseumban vendégeskedett életmű-retrospektívjével, s mikor a közönségtalálkozón erről a Velvet-filmtervről beszélgettünk, a kulcskérdés az volt, hogy egyáltalán milyen mozgóképanyagra épülhet – hiszen a pop-art atyamester Andy Warhol által felkarolt és pályára állított New York-i kultzenekarnak a hatvanas évtized második felére eső működése alatt furamód nem volt se tévéfellépése, se rendes promoklipje, se jó minőségű koncertfilmje (a Warhol-féle Factory műteremben 1966 legelején leforgatott egyórás The Velvet Underground And Nico: A Symphony Of Sound csak egy ének nélküli improvizatív próba felvétele, ami a közelgő multimédia-fellépéseik háttérvetítéséhez készült).

Az eredeti Filmvilág 1958. február 15-én indult, kisformátumú kétheti folyóiratként, csak 1979-ben alakult át nagyformátumú havilappá Létay Vera vezetésével. Erről a történelmi pillanatról a Filmhíradó is beszámolt.

Közkedvelt, ám négy és fél éve élőhalott állapotban létező rovatunk, a VadHajtáSok a hangalámondásos filmek világából – mindannyiunk meglepetésére – nem egy népszerű zombfilmmel folytódik, hanem a 80-as évek szent tehenei (nem feltétlenül sorrendben: robot-, nindzsa-, zombi-, kannibál- stb -film) közül a kommandósmozival. Sőt, A Kommandósmozival, melynek bizonyos műfaji hiányosságait (pl. legalább 62,5%-ban dzsungelben játszódó cselekmény) bőven ellensúlyozza, hogy már a címe is eloszlatja a kételyeket:

KOMMANDÓ.

Csonka Eszter testépítő-világbajnok főszereplésével forgatott mozifilmet Csuja László és Nemes Anna magyar-német koprodukcióban a Nemzeti Filmintézet támogatásával. A test-melodrámát meghívta rangos versenyébe a Sundance Filmfesztivál és a magyar mozikban február 10-én mutatja be a Vertigo Media.

Edina egy női testépítő, aki együtt él edzőjével, Ádámmal. Hogy megnyerjék a világbajnokságot, Edinának komoly áldozatot kell hoznia. Eközben különös kapcsolatba kerül egy titokzatos férfival. A találkozás mindent megváltoztat, amiben a nő addig hitt.

A Karlovy Vary-ban díjazott Virágvölgy rendezője, Csuja László és a Magyar Képzőművészeti Egyetem festőművész doktorandusza, Nemes Anna közös rendezése a SZELÍD című mozifilm. A „testmelodráma” főhősét Csonka Eszter világbajnok és többszörös magyar bajnok testépítő alakítja. A rendezőpáros célja egy különleges élethelyzet bemutatásával együtt az is, hogy a néző testi tapasztalatokon keresztül jusson el a főhős érzelmeihez.

A legújabb magyar filmek a mozik után először a FILMIO-n láthatók, köztük az olimpiai bajnok, kardvívó fenomén Szilágyi Áronról szóló EGY MINDENKIÉRT, Füst Milán világhírű regényének feldolgozása, A FELESÉGEM TÖRTÉNETE, de érkezik a BECSÚSZÓ SZERELEM és az ÍGY VAGY TÖKÉLETES is.

Már látható a mesés sci-fi dramedy, az ŰRPIKNIK, melyben Badits Ákos rendező egy űrlény szemén keresztül mutatja meg a budapesti éjszakát, az őrületes bonyodalmakba Zalatnay Sarolta és Árpa Attila is beszáll.

Krasznahorkai Balázs első mozifilmje, a lélegzetelállító erdélyi tájakon forgatott HASADÉK a Magyar Mozgókép Fesztiválon elnyerte a legjobb film díját. A Molnár Levente és Babai Dénes főszereplésével készült balladai hangulatú dráma a családi kötődés erejéről és ellentmondásosságáról tesz fel kérdéseket.

Már nézhető a FILMIO-n a Nagy Viktor Oszkár rendezésében készült BECSÚSZÓ SZERELEM is, mely az elkötelezett focidrukkerek világában játszódik, főhőse egy meghasonlott ultra Ötvös András fergeteges alakításában, akit egy roma lánnyal hoz össze a sors.

MAGYAR MŰHELY
Gyulai Líviusz grafikáiban és rajzfilmjeiben az ízek és az abszurditások, a látványok és a trópusok, vagyis a stílus és a humor mindent fölülír. Legtöbb filmjében anekdotázik, sziporkázik, ötleteket vet föl és ejt el, úgy szövi a mese fonalát, oly csapongva s közvetlenül, akár, ha a barátaival csevegne.

Orosz István: Szindbád, bon voyage! (A rajzfilmes Gyulai Líviuszról) 
Gelencsér Gábor: Elveszett illúzió (Premodern értelmiségi melodrámák – 2. rész)  
Pápai Zsolt: Befejezett jelenidő (A kísérletezés szabadsága – Inforg Stúdió 2000-2010)  
Stőhr Lóránt: Beavatás a varázslatba (Örök varázs – Tóth János kinematográfus)  
Kelecsényi László: Filmregény (Magyar filmek, 1896-2021)  

PREMIER PLÁN
Barabás Klára: „Az én politikám a zene” (Beszélgetés Tony Gatliffal)

ÚJ RAJ
Claudia Llosa álomszerű, a női trauma és a babonás hiedelmek motívumaival átszőtt filmjeiben a spiritualitás és a fejlett világ feszül egymásnak. A Fausta énekével (2009) ő lett az első perui rendező, aki Berlinből FIPRESCI- és Arany Medve díjat is hazavitt. Két első filmjében a nők ellen elkövetett erőszak, az Aloftban és a Lázálomban pedig a szeretett gyermek elvesztése áll a középpontban.

Kovács Kata: Nyughatatlan lelkek (Claudia Llosa)