MESETERÁPIAMESETERÁPIA
Sándor Anna: „A mítosz nyelvét értem jobban” (Beszélgetés Boldizsár Ildikóval) 
Herczeg Zsófi: Kufliverzum a köbön (Beszélgetés Dániel Andrással és Jurik Kristóffal) 

KAMASZDRÁMÁK
Kortárs regények és filmek sora bizonyítja, hogy felnőni voltaképpen dühös, magányos, véres, bosszúszomjas és diadalittas horror, a felnőtt identitás kialakításához, még ha jobbára csak képletesen értve is, de több halálon át vezet az út, és a korosztályra jellemző érték- és identitásválság egyáltalán nem biztos, hogy sikeresen kezelhető. 

Schubert Gusztáv: Át a labirintuson (Kortárs magyar kamaszfilmek) 

Pethő Réka: Felnőni a természetben (Olivia Newman: Ahol a folyami rákok énekelnek) 
Rudas Dóra: Az életed adnám érted (Audrey Diwan: Az esemény) 
Forgács Nóra Kinga: Szabad-e játszani az élet értelmével? (Trine Piil Christensen – Seamus McNally: Semmi) 
Pazár Sarolta: Egymástól tanulva (Guðmundur Arnar Guðmundsson: Csodálatos teremtmények) 
Benke Attila: Érettségi a diktatúrában (Jan P. Matuszyński: Nem hagytak nyomokat)

MAGYAR MŰHELY
Varga Zoltán: Átadni a szabadság élményét (Beszélgetés Ulrich Gáborral) 
Kovács Kata: Lefilmezett élet (Schwechtje Mihály: Védelem alatt) 
Soós Tamás Dénes: Toldi, a naphős (Beszélgetés Csákovics Lajossal) 

ÁZSIAI ZSÁNEREK
Nincs még egy olyan szerzői mozgalom/korstílus a filmtörténetben, amelyet annyira áthatna a múlt iránti ambivalens vonzalom, mint a 80-as évek elején induló hongkongi új hullámot, amelynek rendezői előszeretettel keresték a válaszokat fenyegető jövőjük (Hongkong visszacsatolása Kínához) kérdéseire a keserédes félmúltban. 

Géczi Zoltán: Volt egyszer egy Hongkong (Hongkongi zsánerfilmek) 
Varró Attila: Szebb tegnap (Stanley Kwan nosztalgia-melodrámái) 
Kránicz Bence: Ima egy sorozatgyilkosért (Ali Abbasi: Szent pók) 
Szabó Ádám: Vesztesek dühe (Kōji Wakamatsu számkivetettjei) 
Búzás Annamária: Városi falusi gyerek (Lat: Kampung boy – Town boy) 

Miben változtatta meg a streaming a filmnézési szokásokat? Hogyan tehető újra trendivé a mozi? Mi a kritikus szerepe, és tudja-e befolyásolni a moziba járási kedvet? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a miskolci CineFesten, az ország legnagyobb nemzetközi filmfesztiválján.

A CineFest egyik szakmai programjára évek óta látogatnak el az Art-mozi Egyesület, a Forgalmazók Egyesülete és a Mozisok Országos Szövetségének tagjai, hogy találkozzanak és megvitassák az aktuális kérdéseiket. Idén két napon át tartott a program, amelyben helyt kapott egy - főleg - filmkritikusok részvételével létrejött panelbeszélgetés. 

A Mozik vs Streaming című panelbeszélgetésen a közönség soraiban helyet foglaló forgalmazási és mozis szakemberek előtt Báron György (Élet és Irodalom), Váradi Júlia (Klub Rádió), Baski Sándor (Filmvilág, port.hu), Varga Ákos (KULTer, Magyarhangya) és Gyenis Ajándok (Mozinet - mozi- és VOD-forgalmazás) ült a színpadon. A szegedi Zsigmond Vilmos Filmfesztiválon már foglalkoztak a témával, sőt a szintén idei CineFesten megrendezett FIPRESCI éves gyűlésén is felvetődött a kérdés, hogy miben változtatta meg a filmnézési szokásokat, a mozik és a filmkritika helyzetét a streamingszolgáltatók jelenlétének erősödése. 

Csupó Gábor 70. születésnapja alkalmából szeptember 27-én mutatta be az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) és a FilmHungary Csupó Gábor – A Pannónia Stúdiótól a hollywoodi csillagig című életrajzi kötetét. A kiadvány a FilmHungary Magyarok Hollywoodban című sorozat részeként jelent meg.

A kiadvány – amelynek szerzői a Bánffy Miklós-díjas és a Magyar Filmdíjas Kollarik Tamás és a Magyar Mozgókép Díjas Takó Sándor - több mint három év kutató- és alkotómunka eredménye. A kutatómunka mellett számos személyes interjú készült Csupó Gáborral és a könyvben nyilatkozókkal: a magyarok közül megszólalt Csupó Attila, Jánosi Béla, Kálomista Gábor, Kerek Béla, Lakits László, Mándoki László, Mikulás Ferenc, Rófusz Ferenc, Szűcs László, Varga Tamara, Varsányi Ferenc és Wahorn András; Amerikából pedig George Acogny, Arlene Klasky, Tracy Kramer, Terry Thoren és Hal Waite. Csupó Gábor gyermekei közül nyilatkozott Brandon, Ruby és Kelcy Csupo is. A szerzők a történet elbeszélése során nagymértékben támaszkodnak arra az egyedülálló és a nyilvánosság előtt még nem publikált fotó-, film- és képzőművészeti forrásanyagra, amely Csupó Gábor és az interjúalanyok magángyűjteményéből való.

A könyv gazdagon illusztrált, albumszerű felépítése felidézi a magyar alkotó egész művészetét meghatározó vizuális látásmódot. A képek mellett kiemelkedő jelentőségűek a személyes visszaemlékezések, amelyeket a szerzők kultúr- és filmtörténeti vonatkozású írásai, értekezései kötnek össze.

Új adásunkban a nemrég elhunyt Jean-Luc Godard egyik legizgalmasabb filmjével foglalkozunk (Megvetés), tisztelgünk a 80 éves Werner Herzog előtt az idén 50 éves Aguirre, Isten haragjával, és George Miller új romantikus mesefantasyjét is véleményezzük (Háromezer év vágyakozás). A podcast saját Facebook-oldala itt érhető el.

Az adásból kiderül többek közt:

• milyen lett Spielberg új filmje,
• működik-e a kémia Tilda Swinton és Idris Elba között,
• mi köze a szerelemnek az 5G hálózathoz,
• nézhető-e feminista filmként a Megvetés,
• hogyan (és miért) zenélt Godard,
• miért vonzódott Herzog Klaus Kinskihez,
• és mi lett a lehányt forgatókönyvvel?

 A világ és Magyarország filmarchívumainak kincseit lehetett látni a szeptember harmadik hetében zajló Budapesti Klasszikus Film Maratonon, amely egyben a mozi és a magyar film ünnepe is. A rendezvénysorozat keretében nagy sikerrel vetítettek számos hazai klasszikust, amelyből most vasárnap estig hat alkotás ingyenesen megtekinthető a Nemzeti Filmintézet streaming platformján, a FILMIO-n.
 

Álmodozások kora (1964)

Jancsi és mérnökként végzett barátai közösen helyezkednek el egy vállalatnál, az eleinte lelkes társaság azonban az élet nagy forgatagában apránként széthullik. Az Oscar-díjas Szabó István első mozifilm rendezése személyes hangú történet, amely saját generációjának útkeresését, álmait és vágyait ragadja meg. 

 A világhírű filmrendezővel Velencében beszélgettünk új filmje kapcsán.

Oliver Stone a Velencei Filmfesztiválon mutatta be legújabb dokumentumfilmjét. A Nuclear Joshua Goldstein A Bright Future című könyve nyomán készült, a forgatókönyvet Stone és Goldstein együtt írták, a zenéjét pedig Vangelis szerezte – ez volt a legendás görög zeneszerző utolsó filmzenéje.

A Nuclear érinti a nukleáris energiához kötődő pánikot, ami Amerikában robbant ki a hetvenes években, a nukleáris energia használatának környezetbarát hatásait, és az ez irányú, aktuális és legkorszerűbb tanulmányokat. Ezekről a témákról beszélgettünk Velencében a világhírű filmrendezővel, Oliver Stone-nal és Joshua Goldstein forgatókönyvíróval.

K: Oliver, mi vonzotta e téma felé?

Október 14-én és október 21-én egy különleges összművészeti produkció részesei lehetnek a nézők az Átriumban. A Robert Schumann dalciklusa nyomán készült Dichterliebe – A tizenkét óriás című előadásban egy elképzelt szerelmi történet elevenedik meg együtt a filmvásznon, a zenében és a színpadon, amelyet Horvát Lili írt és rendezett.

A főszereplők Szemenyei János és Wrochna Fanni, míg a filmes jelenetekben többek között Nagy Zsolt és Stork Natasa is szerepel, akikkel a rendező korábbi, számos nemzetközi díjat nyert, Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című filmjében dolgozott már együtt. A színpadon megjelenő összesen 40 percnyi filmanyag – amely akár egy nagyjátékfilm részeként is megállná a helyét – nem háttérvetítésként működik: egyenrangú részei az előadásnak.

Robert Schumann Dichterliebe dalciklusából Balogh Máté Erkel-díjas, Junior Prima Díjas zeneszerző készített feldolgozást a Danubia Zenekar számára. Az ez alapján Horvát Lili által írt előadásban a ciklus tizenhat dalát kísérve felváltva, ám egymásra felelve látható egy-egy filmjelenet, majd színpadi történés, amelyek együtt kormálódnak egésszé a nézők előtt.