Folytatjuk a hagyományokat, értékeltük az elmúlt évet három top 10-es listában. A 2020-as moziszegény évhez képest tavaly szerencsére sokkal nagyobb volt a merítés. Akadtak meglepetések is a listákon, de átfedések is bőven.
Menetrend:
03:17 - A három 10-es lista
2:03:45 - A legjobb magyar filmek
2:07:15 - A kimaradtak
Ötödik alkalommal rendezik meg a Blue Danube Nemzetközi Filmfesztivált Bécsben és Budapesten 2022. január 16 és 23 között.
A fesztivál elkötelezett abban, hogy elhozza a világ legfrissebb rövidfilmes termésének a legjavát a magyar és az osztrák nézőknek, a programban rendszeresen helyet kapnak nagy sikereket elért, köztük Oscar-díjra, Európai Filmdíjra jelölt alkotások.
A fesztivál filmjeinek vetítése idén Bécsben és Budapesten moziban, valamint Ausztriában és Magyarországon online is lesz, mely szakmai vitafórummal is kiegészül, rövidfilmes rendezők, producerek, fesztiválszervezők és állami döntéshozók között.
A versenyprogram filmjeit Bécsben az Amerlinghausban, Budapesten, az Art+Cinema moziban élőben is vetítik.
Mennyit ér egy simulatte felmelegítve? Felvettük a Filmvilág Podcast hivatalos évösszegző-toplistázó adását, jövő héten hallható is lesz, de előtte az új Mátrix-filmről is meg akartunk emlékezni. Az adás enyhén spoileres, cserébe rövid. Az ellenvélemények jöhetnek a kommentek közt.
Menetrend:
0:00 - Mátrix: Feltámadások
Közvetlen állami támogatás nélkül, több tucat színész és a szinkronszakmában dolgozó neves szakember megszólalásával készül a Magyar hangja… című egészestés dokumentumfilm.
Miből fakad a magyarok szinkronimádata, miért preferálják még ma is sokan a hazai változatokat az eredeti, feliratos formátum helyett? Hogyan készülnek a szinkronizált filmek, milyen kihívásokat tartogat a szinkronkészítés a színészek és szakemberek számára?
Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a Magyar hangja… című, most készülő egészestés dokumentumfilm, amely azt is vizsgálja, hogy miképp vált a magyar kultúrörökség és kultúrkincs részévé a szinkronizálás és néhány emblematikus magyar szinkron.
A magyar szinkron évtizedeken át kézműves alapossággal készült, számos szinkronhang visszavonhatatlanul összeforrott az eredeti színészekkel. Szállóigévé vált fordítások sora épült be a közbeszédbe, egy-egy jobb-rosszabb szinkron parázs vitákat generál a közönség körében. Visszatérő kérdés, hogy a szinkronizált filmek miatt rosszabb-e a magyarok idegennyelv-ismerete, és hogy a szinkronizált alkotással megváltozik-e, és ha igen, mennyire egy mozi színvonala.
MAGYAR PANTHEON
Tompa Andrea: Meztelen arccal (Törőcsik Mari a színpadon)
Kelecsényi László: „Csoda, hogy élek” (Beszélgetés Törőcsik Marival)
KÖZÖSSÉGI MÉDIA
A közösségi média (social media) hatásairól szóló filmek összegyűjtik és felerősítik a netpesszimista nézeteket, de a politikai polarizáció, az álhírek terjedése és a techfüggés nem a közösségi médiával (YouTube, Facebook, Twitter) kezdődött. Ugyanakkor jogos az óvatosság, csakis a felelős és tudatos internethasználat csökkentheti a közösségi médiában rejlő veszélyeket.
Soós Tamás Dénes: A fogyasztók öntudatra ébredése (Kerekasztal-beszélgetés a közösségi médiáról)
Kovács Gellért: Farkas a cseten (Barbora Chalupová – Vít Klusák: Csapda a neten)
Sós Áron Árpád: A social media hatalma (Tony Ayres – Christian White: Clickbait)
ÚJ RAJ
A francia Mia Hansen-Løve a Bergman szigetével eddigi életművének legjobb darabját készítette el. Nemrég egy sajtótájékoztatón elmondta, magányosnak érzi magát a francia rendezők között, nincs senki, akivel egy iskolát, stílusirányzatot alkotnának. Legközelebbinek a dán Joachim Trier világát érzi magához.
Bartal Dóra: Az érzékenység monopóliuma (Mia Hansen-Løve)
Gyermetegre hangolt viccelődéssel és szétkenődött masszaként irritáló CGI-ütközetekkel kiszippantották az utolsó levegőt is az általam nemrég szinte bálványozott Marvel Moziverzumból. Régi hősöm, James Bond hatodik Eon-iterációja szintén méltatlan, nézőbőgető közjátékként akasztotta szögre a Walther PPK-t. (Jelen sorok írójának sokkal bátrabb, felkavaróbb és jobb ötletei lennének egy 007-hattyúdalra.) Esetleg a nagy vagy közepes büdzséjű, felnőttorientált zsánerfilmek jelenthettek volna menedéket, de Az utolsó párbaj csúfos pénzügyi bukása ebbéli reményeimet is szertefoszlatta, nem szólva arról, hogy bár minőségére kevés a garancia, a Disneylanddé redukálódott, stúdiókat lenyelő Hollywood az erotikus thriller rehabilitációjának kétségbeesett próbájaként felfogható Deep Water bizonytalan időre halasztásával a szexet is törölte a vásznakról. Ott a Netflix, plusz szét lehet nézni a fesztiválkínálatban, mondhatnánk - csakhogy előbbi tömegtermelést folytat, és mintha az Amazon, Hulu, Apple TV+ is beállnának néha robotolni (vö: CODA), Berlin, Cannes és Velence kritikai slágereinek tételszerű listázását pedig unalmasnak találtam kb. 7 év után. Így nem maradt számomra más, mint a zavarosban halászni és olyan komplex, általában depresszív művek után kutatni, amelyeket méltatlanul alábecsültek / észre sem vettek.
2022-ben Baranyi Gábor Benő, Csoma Sándor, Moldovai Katalin, Szilágyi Fanni és Szabó Mátyás elsőfilmes rendezők is nagyjátékfilmmel mutatkoznak be a Nemzeti Filmintézet Inkubátor programjának támogatásával.
Elfogy a levegő
Ana (Krasznahorkai Ágnes) a 30 éves pedagógus irodalmat tanít egy középiskolában. Az egyik szülő̋, Ákos (Bölönyi Zsolt) feljelenti az órán kisegítő filmként ajánlott Teljes napfogyatkozás című film miatt, ami Arthur Rimbaud életét mutatja be. A kezdetben ártalmatlan tűnő feljelentés megrováshoz és megszégyenítéshez vezet, majd teljes elidegenítésig fajul. Az ügy végül nemcsak Ana karrierjében, de Ákos és fia, Viktor (Sándor Soma) kapcsolatában is drámai fordulatot hoz.