Új-Hollywood fenegyerekei közül Scorsese épített legtudatosabban a filmtörténeti hagyományra, a kiürült amerikai zsánereket az újhullám személyességével lelkesítette át.

A hetvenes évek elején őrségváltó új-hollywoodi rendezők pályájuk hajnalán arra a világraszóló kísérletre vállalkoztak, hogy beemeljék az európai művészfilm vívmányait az amerikai mozi fősodrába, azonban néhány röpke év és néhány bevadult kísérlet után letettek erről. George Lucas a legszilajabb újhullámos rendezőket is felülmúlni igyekvő, formanyelvi sziporkákkal csurig töltött művel (THX-1138), Francis Ford Coppola a Nagyítás parafrázisával (Magánbeszélgetés), Steven Spielberg egy rendhagyó paranoiamozival (Párbaj), Brian DePalma több improvizációval (Üdvözletek; Szia, anya; Dionüszosz) igyekezett kifejezni hódolatát fétisrendezői előtt, azonban rövidesen valamennyien felhagytak a fősodorbeli művészfilm paradoxonjának megteremtését célzó terveikkel.

A legkitartóbbnak Martin Scorsese bizonyult közülük, noha már karrierje kezdetén tisztába jött vele, hogy művészfilmes ambícióiból neki is fel kell adnia. Fel is adott, ezzel együtt ő mentett át a legtöbbet Új-Hollywoodba a hatvanas–hetvenes évtizedforduló amerikai filmjének forradalmi szelleméből. Karakteres, sokszor az experimentalizmussal kacérkodó stílusának köszönhetően sikerült frissen tartania a hetvenes évek közepétől uniformizálódásnak indult és professzionalizmusba pácolódó amerikai moziban azokat az újító energiákat, amelyeknek Hollywood voltaképp a felemelkedését köszönhette.

„Félelem. Még több félelem. Annál is több félelem” – figyelmeztet Janne Teller regényének elbeszélője. Sem a könyv, sem a filmverzió nem csomagolja díszpapírba a pubertás horrorját.

2000-ben jelent meg a dán írónő, Janne Teller Semmi című regénye. A megjelenést övező legendák szerint a szülők és tanárok felháborodásának hatására először igyekeztek teljesen kiszorítani a könyvet az iskolákból, azután 2001-ben a Semmi váratlanul elnyerte a dán Kulturális Minisztérium Gyermekkönyv-díját, majd kötelező olvasmány vált belőle Dániában.

Ha valóban volt ilyen, akkor a morális pánikot az válthatta ki, hogy Teller halálosan hatásos koktélt kevert a nagyon is felnőtteknek szóló abszurd-egzisztencialista példázatok félévszázados hagyományából és a kamaszkor krízisét kalandtörténetté mesélő ifjúsági regények szokásos összetevőiből. A hozzávalókat nyakon öntötte jó adag tabudöntő gátlástalansággal, majd a prepubertás nyelvi és érzelmi repertoárjánál látványosan elakadt fiatalfelnőtt hőse, Agnes visszaemlékezéseként feltüntetve kínálta az olvasóknak – ráadásul olyan lakonikus szenvtelenséggel és szemérmetlenül elő-előtörő groteszk humorral előadva, hogy még a legedzettebb kiábrándultságfogyasztóknak is jogosan szaladgálhatott tőle a hátán a hideg.

November 18-20. között tartják a Cinemira tini kiadását a Corvin moziban. A CINEMIRA TEEN Ifjúsági Film Fesztiválon a világ legkiemelkedőbb fiataloknak szóló rövidfilmjeit és mozifilmjeit mutatják be premier előtt.

Emellett számos interaktív filmes előadáson is részt vehet a fiatal közönség. A Stranger Things világhírű magyar rendezője Antal Nimród tart interaktív előadást a sorozat rendezésével kapcsolatban, míg az Eufória forgatást megjárt magyar operatőr, Császár Dani - aki a FreeSZFE ösztöndíjasaként jutott ki a Los Angeles-i forgatásra - bevezet a sorozat kulisszái mögé.

Új adásunkban az év (és minden idők) egyik legőrültebb indiai filmjéről (RRR; Netflix), az év horrorjának is kikiáltott Barbárról (Disney+), egy fontos argentin tárgyalótermi drámáról (Argentína 1985; Prime Video) és Szilágyi Fanni bemutatkozó rendezéséről (Veszélyes lehet a fagyi) beszélünk + folytatjuk a Coen-sorozatot az Ave, Cézárral.

Az adásból többek közt kiderül:

• mit tud a Tollywood, amit a Marvel nem,
• hogyan lehet komolyan venni egy filmet, amiben tigrisekkel dobálóznak,
• mik az Airbnb veszélyei,
• hány szerepet játszik egyszerre Stork Natasa,
• mi a köze az Ave Cézárnak az egy komoly emberhez?

Menetrend:

Mantas Kvedaravičius (1976-2022) emlékére

A Verzió csaknem két évtizedes sikerének titka az, ami az idei fesztivál jelmondata: Égető témákról készült filmek, amik emberi történetek révén segítenek eligazodni az aktuális történések bonyolult útvesztőiben. Az idei év legégetőbb témájáról, az ukrajnai háborúról készült filmeket ajánljuk.

A háború kirobbanása előtti helyzet keresztmetszete a Florian szerint a végtelen (Olekszij Radinski, 2022). A sokoldalú - építész, festő, zeneszerző, hangszerkészítő, környezetvédő –, 89 éves Florian Jurijev múltját a Szovjetunió, jelenét pedig a korrupt ukrán közállapotok keserítenék meg. Ha hagyná. Önmagát ironikusan ellentmondónak, csakazértis-embernek vallja. Száműzöttek gyerekeként Szibériában nőtt föl, az 1960-as években „saját jogon” is 8 hónapra koncentrációs táborba zárták absztrakt művészet visszaeső elkövetése miatt. Irkutszki, moszkvai és kijevi tanulmányait követően 1956-1976 között a „Kijevprojekt" főépítésze volt, ekkor tervezte a film másik „főszereplőjét”, a Technikai és Gazdasági Információs Oktatóközpontot, azaz a Repülő Csészealjat is.

November 4-én, pénteken este zajlott adták át a legjobb magyar filmelőzeteseknek járó Arany Blende-díjakat a Toldi moziban.

Először „Így születik a Netflix-kampány” címmel Schiffler Lilian és Bozsik Ádám kreatív szakemberek tartottak előadást arról, hogyan dolgoznak ők Amszterdamban a Netflixnél, és hogyan jön létre egy-egy trailerprojektjük.

Utána került sor díjátadó rendezvényre, ahol kiderült, hogy a fődíjat a Post Mortem trailere nyerte, a közönségdíjat pedig a Toxikoma teasere. Mindkét előzetes vágója Bedő Barna volt. 

A díjátadó rendezvényen trailerpremier is volt, az alkotók bemutatták Bernáth Szilárd Larry című filmjéhez készült hosszú előzetest. 

Közel 150 éve, november 17-én egyesült Buda, Pest és Óbuda, ennek örömére november 18-án, pénteken a fővárosi mozikban minifesztivál lesz. Stand-up est, impró színház, filmpremier és koncertek.

A Corvin moziban a Comedy Central kifejezetten erre az alkalomra hívta össze a stand-up nagymestereit, többek között Litkai Gergelyt, Csenki Attilát, Ács Fruzsinát és Szupkay Viktort, hogy osszák meg legviccesebb történeteiket Budapestről, a fővárosi életről. Emellett koncertekkel és klasszikus mozis programmal is készülnek a szervezők, zenél a Mayberian Oldschool és a Budabeats, a Budapest Retró vetítése pedig visszarepít a főváros korábbi évtizedeibe.

A Toldiban aznap premier előtt láthatják a nézők a Larry című filmet, Bernáth Szilárd első nagyjátékfilmjét, Vilmányi Benett és Thuróczy Szabolcs főszereplésével. A rap-karrierbe kezdő vidéki fiú, Ádám története nemcsak a filmvásznon, de élőben is megelevenedik: aznap kerül sor a Budapest Open Mic freestyle rapverseny országos döntőjére is.