JEAN-LUC GODARD
„Egy zseni, aki széttépte a szabálykönyveket, anélkül, hogy az elolvasásukkal fárasztotta volna magát.” Godard minden snittjét úgy forgatta, az eisensteini maxima szellemében, mintha az utolsó volna. Ezért minden filmje olyan, mintha az első lenne: mintha épp akkor és ott találná föl a mozgóképet. 

Báron György: Kifulladásig (Jean-Luc Godard 1930-2022) 
Godard MOZI 
Ádám Péter: Testvérellenfelek (Godard és Truffaut) 
François Truffaut levele Jean-Luc Godard-hoz 

MAGYAR MŰHELY
Varga Zoltán: Palack az özönvízben (M Tóth Éva animációs filmjei) 
Soós Tamás Dénes: „Hol voltál aznap?” (Beszélgetés Köbli Norberttel) 
Gyöngyösi Lilla: „Kit hívsz, ha összeomlik a világ?” (Beszélgetés Grosan Cristinával) 

A TÖRTÉNELEM ÖRVÉNYÉBEN
A nácik már regnálásuk hajnalán Hollywoodot ostromolják, olyasféle makacs akarással, mint majd a Wehrmacht egységei Sztálingrádot. A melodrámának kulcsszerep jut a németek Hollywoodjának megteremtésében; a műfaj világképe, dramaturgiája, érzelmi telítettsége és a goebbelsi propaganda alapelvei, hatásmechanizmusa között sok a párhuzam. 

Pápai Zsolt: Náci nirvánák (A nemzetiszocializmus filmmelodrámái – 1. rész) 
Árva Márton: Évezredek szemtanúja (Alberto Breccia – H. G. Oesterheld: Mort Cinder)
Pauló-Varga Ákos: Túl a vörös vonalon (Beszélgetés Tarik Salehhel) 
Gyöngyösi Lilla: A metál és a Korán (Tarik Saleh: Fiú a mennyből) 
Huber Zoltán: Csillaghullás (David O. Russell: Amszterdam) 

ÚJ RAJ
Kovács Kata: Egy szemlélődő filmes (Michelangelo Frammartino) 

ARCHÍVUMOK TITKAI
Az Indiana Jones-i kincskereső kalandok nem állnak távol a filmtörténettől. Egyes becslések szerint az 1951 előtt, a nitrofilm-korszakban készült filmeknek akár 40-50%-a is elveszett, a némafilmeknél pedig ennél is nagyobb, 70-80, néhol, mint Magyarországon, akár 90% is lehet ez az arány. 

Barkóczi Janka: Elveszett filmtörténet (Eltűnt filmek nyomában) 
Barkóczi Janka: „A némafilm önmagát falta fel” (Beszélgetés Kurutz Mártonnal) 

Új mozifilmmel jelentkezik Gauder Áron, a nagy sikerű Nyócker! rendezője. A Kojot négy lelke című egész estés animációs filmben az indiánok varázslatos teremtéstörténetét a mitikus Kojot kalandjain keresztül ismerhetjük meg.

Gauder Áron új alkotása a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a Salamon király kalandjait és a Lengemeséket is jegyző Cinemon Entertainment gyártásában készült, és 100 alkotó több mint ötévnyi munkájának eredménye.

A Bereményi Géza és Gauder Áron forgatókönyvéből készült Kojot négy lelke állatokkal benépesített, folyton alakuló világában az indiánok mitikus figurája, a bajkeverő Kojot harcát láthatjuk a harmóniára törekvő Teremtő Öreggel.

Egy letűnt világ bölcsességét meséli el a film: bemutatja az indiánok gondolkodását és önzetlen kapcsolatát a természettel, és emlékeztet arra, hogy az emberiség előtt álló kihívások egyetemesek, és mindannyiunknak meg kell találnunk a helyünket a teremtmények között, az élet nagy körforgásában. A természethez és minden élőlényhez szorosan kötődő indián kultúra erkölcse és bölcsessége közel áll a modern környezetvédő és zöld mozgalmakhoz. A film ezt a gazdag, varázslatos és erőteljes tudást frissen és újszerűen kívánja vászonra vinni.

A Budapesti Olasz Kultúrintézet és az Istituto Luce-Cinecittà közös rendezvényén november 5-16. között a Puskin és a Tabán moziban 12 kortárs olasz filmet, köztük több fesztiválsikert nézhet majd meg a hazai közönség eredeti nyelven, magyar felirattal. Olyan alkotások mutatkoznak be, mint Paolo Virzì az idei Velencei Filmfesztiválon díjazott  Szárazság című filmje, a szintén Velencében díjazott A hangyák ura és az ott közönségdíjat nyert Peremlét, vagy Olaszország idei Oscar-nevezettje, a Cannes-i Filmfesztiválon versenyben debütált Nosztalgia.      

November 5-én 19 órakor a budapesti Puskin moziban Felix van Groeningen az idei Cannes-i Filmfesztiválon a Zsűri Díját elnyert filmje nyitja a 20. Olasz Filmfesztivált. A Paolo Cognetti azonos című, a hazánkban is megjelent regénye alapján készült Nyolc hegy egy barátság történetét meséli el. Egy barátságét, amely két kisfiú között jött létre, és akik felnőttként megpróbálnak letérni az apáik által bejárt útról, ugyanakkor az élet viszontagságai és a döntési helyzetek végül mindig a hazafelé vezető útra viszik őket. A filmet a Mozinet forgalmazza majd januártól.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából öt kitűnő filmet tesz szabadon hozzáférhetővé vasárnap estig a Nemzeti Filmintézet streaming platformja, a FILMIO.

A SZERELMESFILM, a SZERENCSÉS DÁNIEL,  a SZAMÁRKÖHÖGÉS, a NAPLÓ APÁMNAK, ANYÁMNAK a forradalom, illetve a leverését követő időszak személyes történeteit és tragédiáit feltáró, emlékezetes alkotások, míg az A BERNI KÖVET című thriller egy 1958-ban megtörtént eseményt dolgoz fel. 

Szerelmesfilm (1970, Szabó István)

Oláh Jancsi az 1956-ban Franciaországba emigrált volt szerelméhez utazik, miközben a több mint tíz éve nem látott lánnyal kapcsolatos emlékképek és fantáziák keverednek fejében. A Halász Judit és Bálint András főszereplésével készült alkotásban a francia újhullám keveredik Szabó István egyedülálló mozgóképvilágával.

Legújabb adásunkban folytatjuk a Coen-sorozatunkat a Llewyn Davis világával, de előtte kielemezzük Ruben Östlund új szatíráját (A szomorúság háromszöge), majd egy nyári (Elvis) és egy friss bemutató (Blonde) kapcsán vitatjuk meg, hogy mit ér az életrajzi film, ha unortodox.

Az adásból többek közt kiderül, hogy

• jó ötlet-e a Csupasz pisztoly-remake Liam Neesonnel,
• és egy új Barbarella Sydney Sweeney-vel,
• mennyire hatol mélyre Östlund kapitalizmuskritikája,
• vicces-e a hányásmaraton,
• beférne-e Tom Hanks Parker ezredese az Uborkába,
• rasszista volt-e Elvis,
• Marilyn Monroe vagy „Marilyn Monroe” a Blonde főszereplője,
• és milyen Ana de Armas szőkesége?

Október 6-án 19 órakor a Csodaszép című német tragikomédiával nyit a budapesti Művész moziban a 11. Szemrevaló Filmfesztivál. A Svájci Nagykövetség, az Osztrák Kulturális Fórum és a Goethe-Institut közös rendezvénye 10 napon át a német nyelvterület legfrissebb filmjeiből ad ízelítőt, ezúttal is eredeti nyelven, magyar felirattal. Idén 11 filmet vetítenek, köztük Cannes-ban, Berlinben, a Német Filmdíjon és az Európai Filmdíjon méltatott alkotásokat is. Október 6–16. között a Művész moziban, majd Szegeden október 17-20-ig Pécsett és Debrecen pedig október 19-22-ig tart a Szemrevaló Filmfesztivál.

Október 6-án 19 órakor a budapesti Művész moziban a Csodaszép (Wunderschön) című tragikomédiával nyit a 11. Szemrevaló Filmfesztivál. A filmben öt nagyon különböző helyzetű és életkorú berlini nő küzd a nyugati társadalom szépségideáljaival és nemi szerepeivel. A film után a Leylát alakító Dilara Aylin Ziem színésznővel találkozhat a közönség. Október 15-én 20 órakor is lesz vetítés.

MESETERÁPIAMESETERÁPIA
Sándor Anna: „A mítosz nyelvét értem jobban” (Beszélgetés Boldizsár Ildikóval) 
Herczeg Zsófi: Kufliverzum a köbön (Beszélgetés Dániel Andrással és Jurik Kristóffal) 

KAMASZDRÁMÁK
Kortárs regények és filmek sora bizonyítja, hogy felnőni voltaképpen dühös, magányos, véres, bosszúszomjas és diadalittas horror, a felnőtt identitás kialakításához, még ha jobbára csak képletesen értve is, de több halálon át vezet az út, és a korosztályra jellemző érték- és identitásválság egyáltalán nem biztos, hogy sikeresen kezelhető. 

Schubert Gusztáv: Át a labirintuson (Kortárs magyar kamaszfilmek) 

Pethő Réka: Felnőni a természetben (Olivia Newman: Ahol a folyami rákok énekelnek) 
Rudas Dóra: Az életed adnám érted (Audrey Diwan: Az esemény) 
Forgács Nóra Kinga: Szabad-e játszani az élet értelmével? (Trine Piil Christensen – Seamus McNally: Semmi) 
Pazár Sarolta: Egymástól tanulva (Guðmundur Arnar Guðmundsson: Csodálatos teremtmények) 
Benke Attila: Érettségi a diktatúrában (Jan P. Matuszyński: Nem hagytak nyomokat)

MAGYAR MŰHELY
Varga Zoltán: Átadni a szabadság élményét (Beszélgetés Ulrich Gáborral) 
Kovács Kata: Lefilmezett élet (Schwechtje Mihály: Védelem alatt) 
Soós Tamás Dénes: Toldi, a naphős (Beszélgetés Csákovics Lajossal) 

ÁZSIAI ZSÁNEREK
Nincs még egy olyan szerzői mozgalom/korstílus a filmtörténetben, amelyet annyira áthatna a múlt iránti ambivalens vonzalom, mint a 80-as évek elején induló hongkongi új hullámot, amelynek rendezői előszeretettel keresték a válaszokat fenyegető jövőjük (Hongkong visszacsatolása Kínához) kérdéseire a keserédes félmúltban. 

Géczi Zoltán: Volt egyszer egy Hongkong (Hongkongi zsánerfilmek) 
Varró Attila: Szebb tegnap (Stanley Kwan nosztalgia-melodrámái) 
Kránicz Bence: Ima egy sorozatgyilkosért (Ali Abbasi: Szent pók) 
Szabó Ádám: Vesztesek dühe (Kōji Wakamatsu számkivetettjei) 
Búzás Annamária: Városi falusi gyerek (Lat: Kampung boy – Town boy)