A miniszterelnök
Nagy Endre bohózata Tolnay Klárival és Márkus Lászlóval
Vetítik: Duna - 10:55

A túlélők
Michael Ritchie szatírája Walter Matthau, a nemrég elhunyt Robin Williams és Jerry Reed főszereplésével.
Vetítik: Film+ - 12:50

Kínai történet
Tsui Hark klasszikus harcművészeti filmje Jet Livel.
Vetítik: Film Mánia - 21:00

Beautiful Creatures - Lenyűgöző teremtmények
Megérkezett az új Alkonyat: Kami Garcia és Margaret Stohl bestsellerének adaptációjában vámpírcsalád helyett egy boszorkányfamília költözik az unalmas kisváros peremére. A szerelmespárnak ezúttal a női tagja bír természetfeletti képességekkel; Lena közelgő 16 születésnapján dől el, hogy „a Fényé vagy a Sötétségé lesz-e, a jó vagy a gonosz oldalára áll-e.” Az újonc főszereplők mellett Jeremy Irons és Emma Thompson növeli a bankszáml a produkció értékét. (BS)
Vetítik: Cool - 21:10

Michael Clayton
Tony Gilroy krimije George Clooney-val.
Vetítik: Story4 - 22:05

Az áruló csókja
Díjnyertes krimi jó színészekkel (Alan Rickman, Emma Thompson, Simon Baker, Carla Gugino, Til Schweiger, Hal Holbrook, Philip Baker Hall).
Vetítik: m1 - 22:55

Kihirdették a Lux-díj nyertesét az Európai Parlamentben: a díjat Paweł Pawlikowski a holokauszt témáját feldolgozó Ida című alkotása kapta. A verseny utolsó fordulója szoros volt, mindhárom film komoly, az európai kontinenst érintő társadalmi problémákat feszegetett. Céline Sciamma Csajok című filmje a kortárs francia lányok problémáit és identitáskeresését mutatta be, Roc Biček Osztályellenesség című munkája egy keménykezű német tanár és az osztálya közötti feszültségről szólt egy osztálytárs rejtélyes öngyilkossága miatt, míg a nyertes film egy apáca felnövését mutatta be, felidézve közben Lengyelország történelmének legsötétebb korszakát.

A díjátadón a három rendező mellett megjelent az Ida két producere és a Csajok két főszereplője is. A díjat Paweł Pawlikowskinak az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz adta át. A politikus is kiemelte, hogy három kivételes film versenyzett egymással, és külön köszönetet mondott a Lux-Prize szülőanyjának, Doris Pack ex-képviselőnőnek, a LUX-díj koordinátorának. Schulz elmondta, hogy az elmúlt hetekben az Európai Unió huszonnyolc országában mutatták be a három filmet, melyek a közös európai történelmünket tárják fel, és segítenek, hogy szomszédainkat jobban megértsük. Elmondta, hogy annak idején a neorealizmus, az új hullám és a német új film volt képes egységesíteni Európát. A jövőben is arra törekszenek, hogy még több film lépje át az ország és nyelvi határokat.

Ma dél körül dönt az Európai Parlament: kiderül, melyik film nyeri a LUX-díjat, vagyis az Európai Parlament filmművészeti díját. A Strasbourgban jelenleg zajló sajtószemináriumon képviselők, újságírók és a három döntős film (Ida, Csajok, Osztályellenesség) rendezője találkozik két napra, hogy megvitassa a LUX-díj eddigi fejleményeit, az esemény zárultával pedig megtudja, melyik film nyeri a fődíjat.

A LUX-díj egyre nagyobb presztízsre tesz szert, melyet jól példáz, hogy az európai nemzeteket nemcsak politikai intézkedésekkel és közös piaccal lehet közelebb hozni, hanem filmekkel is. A LUX-díj komolyságát az is bizonyítja, hogy a díjat a Parlament kommunikációs büdzséjéből finanszírozzák. Az intézmény ugyanis fontosnak tartja, hogy minél több ország megismerje a három döntős filmet, melyhez szükség van megfelelő finanszírozásra és marketingre. Problémát jelent ugyanis, hogy az európai filmek nem jutnak el minden moziba, azaz nem „utaznak” eleget.

A kilencvenes évekre a fősodorban is létjogosultságot nyertek a korábban lenézett filmtípusok, az exploitation szellemiségét követő alkotói fogások kimondottan divatosak lettek. A Quentin Tarantino és Robert Rodriguez nevével fémjelzett trend számos követőt és utánzót vonzott, a rossz ízlés esztétikája a mozi szinte minden területére beszivárgott. A közönség ingerküszöbe fokozatosan emelkedett, az egyszerű idézgetés a sikerekkel párhuzamosan üres pózzá, ötlettelen klisévé merevedett. Rodriguez újabb művei pontosan mutatják, miként fullad ki a régebben működőképes receptúra. Az elkerülendő példák mellett azért szerencsére akadnak olyan alkotók, akik sokkal okosabban és rafináltabban pakolják ki a műfaji és stiláris idézőjeleiket. A Cold in July e hasábokon is méltatott remek zsánerkombója után rögtön meg is érkezett az újabb gyöngyszem, a The Guest bizarr stíluskavalkádja még mélyebbre merül a nyolcvanas évek VHS-világában. A korábban elsősorban B-horrorokban utazó Adam Wingard filmje pontosan olyan, mintha 1988-ban készült volna, szigorúan otthoni forgalmazásra.

Atomcsapda
Kathryn Bigelow tengeralattjárós drámája Harrison Ford, Liam Neeson, Peter Sarsgaard, Christian Camargo és Joss Ackland főszereplésével.
Vetítik: Film+ - 11:10

Hab a tortán
Francia film, melyet elsősorban a főszereplő, Laura Morante játékáért honorált a szakma.
Vetítik: m1 - 20:25

A döntés éjszakája
A 2010-ben elhunyt Arthur Penn zseniális (és paranoid) neo-noirja, egyben egyik utolsó igazi remekműve, mely a bemutató idején nem aratott különösebb sikert, de azóta jelentős kultfilmmé avanzsált. Szereplők: Gene Hackman, Jennifer Warren, Susan Clark, Melanie Griffith (17 évesen, mégis elég merész jelenetekben), James Woods, Harris Yulin, Kenneth Mars. És ebben a filmben hangzik el ez is: "Láttam egyszer egy Rohmer-filmet... Olyasmi volt, mint azt figyelni, hogyan szárad a festék."
Vetítik: Duna - 21:15

Túl a barátságon
"Ang Lee drámája a 21. század és a queer-elméletek témakör tanulságait levonva kérdőjelezi az alapvető billogokat és azt, hogy van-e értelme egyáltalán meleg-hetero fogalmak mentén való gondolkodásnak." (AN)
Vetítik: RTL Klub - 00:05

A Les Arcs European Film Festival koprodukciós fórumán Pálfi György, Nagy V. Gergő és Ruttkay Zsófia A hang (The Voice) című filmterve elnyerte az Arte legjobb filmtervnek járó díját. Pálfiék filmtervét 26 projekt közül találták a legjobbnak. A tervet Pusztai Ferenc, a film producere mutatta be a fórumon, és hétfőn este személyesen vette át a 6000 euróval járó elismerést.

Pálfi György, Nagy V. Gergő és Ruttkay Zsófia közös filmterve, A hang (The Voice) néhány hónapon belül a harmadik nemzetközi elismerését kapta tegnap. A hang (The Voice) a Pusztai vezette KMH Film gyártásában a tervek szerint 660 milliós költségvetéssel készül. A Filmalap eddig a forgatókönyv-fejlesztésre 2 millió forintot ítélt meg, és a produkcióban koprodukciós partnerként részt vesz a francia Sciapode, és a magyar Origo Film Group. Pusztai emellett további koproducerekkel és nemzetközi sales-ekkel is tárgyal. A hang (The Voice) a tervek szerint részben az Egyesült Államokban és angol nyelven forog majd. Pálfi a filmtervet James Marsh Oscar-díjas Ember a magasban című alkotásához hasonlította.

A hang (The Voice) egy harmincas magyar újságíróról szól, aki sosem találkozott a hetvenes években Amerikába disszidált és eltűnt apjával, de saját családalapítása küszöbén elhatározza, hogy elutazik az Egyesült Államokba, és megkeresi őt. Az apa tudósként egy olyan kutatócsoportban dolgozott, amelyik az űrből érkezett hangokat vizsgálta, bizonyítékot keresve arra, hogy van-e intelligens élet a Földön kívül. A film azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy egyedül vagyunk-e a világban, és ezt a világűr szintjén és személyes szinten is vizsgálja. Egy belső utazás egy külső utazásba csomagolva.

A Lux-díj az Európai Parlament filmművészeti díja, melyet 2007 óta minden évben olyan filmeknek ítélnek oda, melyek az európai kulturális sokszínűségről, az európaiak életéről és identitásáról, aktuális társadalmi kérdésekről szólnak. Idén a francia Csajok (Bande de filles) a lengyel Ida és a szlovén Osztályellenség hármasából kerül ki fődíjas film. Az eredményhirdetésre december 17-én, az Európai Parlament plenáris ülésén, Strasbourgban kerül sor. A Filmvilág tudósítója is jelen lesz az eseményen, beszámolója itt a blogon lesz olvasható, de előtte bemutatjuk a három filmet. Elsőként Pawel Pawlikowski Idáját, két szerző segítségével.

Ida – lengyel, 2013. Rendezte: Pawel Pawlikowski. Írta: Rebecca Lenkiewicz. Kép: Ryszard Lenczewski. Zene: Kristian Eidnes Andersen. Szereplők: Agata Trzebuchowska (Ida), Agata Kulesza (Wanda), Joanna Kulig (énekes), Jerzy Trela (Szymon). Forgalmazó: Mozinet Kft. Feliratos. 80 perc.

A huszadik századi lengyel történelmi és társadalmi traumák feldolgozása, a nemzeti önismeret drámája Wajdáék nemzedéke óta a lengyel filmkultúra központi témája. A klasszikusokat idehaza is jól ismerjük, a kortárs klasszikusok azonban csak elvétve, jobbára fesztiválokon jutnak el a hazai mozikba. Pawel Pawlikowski új filmje végre kivétel a sorban. Az Ida az 1960-as években játszódik, az 1940-es évekre tekint vissza, mégis, aktuálisabb talán nem is lehetne. És nemcsak lengyel kontextusban.