A magyar „Indiana Jones” eleinte Oroszország vadregényes tájain, majd Alaszka és Indonézia egzotikus vidékein forgatott. Gulág-sorozatával (Gulág történetek — 2005, Gyaloglás Gulágföldön I-VI: Észak-Ural, Kolina, Sarki-Ural, Angara, Kazahsztán, Karélia — 2001-2008 ) az elbeszélt történetekben is a munkatáborok eltűnt és megmaradt tájaira koncentrál. Még indonéziai útja során kezébe került egy volt gulágos, Rózsás János visszaemlékezése, és úgy döntött, hogy a „lágerek életét” egy-egy magyar elítélt sorsán keresztül tárja fel. Lett barátjával bejárták azokat a gyakran tiltott és megközelíthetetlen helyeket, amelyeket a túlélők elbeszéléseiből és térképeikről ismertek meg.
Mi volt a célja az ötödik Gulág-filmben (Kazahsztán) a közepén kiemelt monologikus résszel? Kicsit kizökkenti ezzel a nézőt…
Fontos, hogy beszéljünk róla, s ne hallgassunk a múltról! Viszont ha visszamegyek Oroszországba, nem ezt érzem. Az emberek bizalmatlanok, még mindig félnek és nem mernek akárkinek szólni a történtekről, mintha soha nem lenne vége…