Szentivánéji svéd szexkomédia
A cím mindent elmond. Kivéve, hogy Luke Perry is szerepel a filmben.
Vetítik:Story4 - 21:00

A harc szelleme
Thaiföldi akciófilm a nagy sikert aratott Ong-bak - A thai boksz harcosa rendezőjétől, JeeJa Yanin főszereplésével. A thai és indonéz akciófilm felemelkedéséről (és többek között erről a filmről) Géczi Zoltán írt kiváló esszét a Filmvilág 2012/09. számába.
Vetítik: RTL Klub - 00:00

Robotzsaru 3.
A nagy sikerű sorozat nagyot bukó harmadik része. Csak a teljesség kedvéért ajánljuk, mert egyébként, sajnos... (Shane Black haverján, az egyébként nem érdemtelen Fred Dekker író-rendezőn valószínűleg nem sok múlott, eleve nem volt könnyű helyzetben: a stúdió gyerekfilmet akart, Peter Weller és Nancy Allen lelépett, ő maga pedig távolról sem rendelkezett egy Verhoeven vagy Kershner befolyásával. Frank Miller társíró annyira kiakadt a produkció miatt, hogy 2005-ig messze elkerülte Hollywoodot. Dekker azóta se rendezett semmit, legfeljebb tévésorozat közelébe engedték, író-producerként.)
Vetítik: Film+ - 21:05

101 éjszaka
Agnes Varda "100 éves a mozi" jeligére készült, Arany Medvére jelölt filmje. Szereplők: Michel Piccoli, Marcello Mastroianni, Anouk Aimée, Fanny Ardant, Jean-Paul Belmondo, Romane Bohringer, Sandrine Bonnaire, Jean-Claude Brialy, Patrick Bruel, Alain Delon, Catherine Deneuve, Robert De Niro, Gérard Depardieu, Harrison Ford, Gina Lollobrigida, Jeanne Moreau, Hanna Schygulla, Jane Birkin, Stephen Dorff, Andréa Ferréol, Isabelle Adjani, Jean-Hugues Anglade, Daniel Auteuil, Clint Eastwood, Virna Lisi...
Vetítik: Duna - 23:20

Az I. világháború a modern totális háború főpróbája volt, miután szétszúzta a hagyományos erkölcsiség és a vallás maradékát, elfogadtatta a tömeghalál, a tömegjárvány, a népirtás és civil áldozatok fogalmát is. Ez az új „narratíva” megváltoztatta-e a művészetek viszonyát a mindenkori háborúhoz?
Jócskán, a filmművészet főleg, hiszen ez – paradox módon, az egészségügy mellett – sokat nyert a háborúval. Mindez a tömegek korszakával van összefüggésben: az orvostudomány a történelemben először találkozott ekkora tömegben súlyos sérülésekkel, és ennek nyomán addig nem tapasztalt orvosi beavatkozások sora jelent meg (vérátömlesztés, vérbank, traumatológia, plasztikai sebészet, pszichiátria). A filmipar szintén a világháborúnak köszönheti ugrásszerű fejlődését, ugyanis a tömegekkel való kommunikáció és a tömegek ábrázolása ekkor alakult ki. Ennél fontosabb, hogy az egészségügy és a film XX. század eleji fejlődésének egyaránt katonai jelentősége van: az egészségügyben ez nem szorul magyarázatra, a film esetében pedig arról van szó, hogy a mozgókép ekkor alakul olyan eszközzé, amivel rögzíteni lehet – a repülőgépek alkalmazásával akár a levegőből is – a harcteret, és nyomon lehet követni annak változásait, amelynek alapján a tüzérség precíziós támadást tud végrehajtani. A mozgókép az első világháború óta nemcsak a kommunikáció, az informálás és a szórakozás eszköze, hanem a katonai felderítésé is.

War. Inc. - Jó üzlet a háború
Szatíra John Cusack, Hilary Duff, Marisa Tomei, Joan Cusack, Dan Aykroyd és Ben Kingsley főszereplésével.
Vetítik: Viasat3 - 21:00

Furcsa pár 2.
Gene Saks klasszikusának szórakoztató, de kevésbé emlékezetes folytatása. Úgy látszik, a sikerhez Neil Simon írón és a Matthau-Lemmon pároson kívül egy átlagosnál jobb vígjátékrendezőre is szükség van.
Vetítik: Duna - 21:25

A hipnotizőr
Lasse Hallström (...) A hipnotizőrrel visszatért hazájába, Svédországba, és egy „skandináv krimit” adaptált, amely egyben családi dráma is. (BS)
A skandináv krimi ugyancsak tekinthető a giallo északi rokonának, A hipnotizőrről például a Mélyvörös juthat eszünkbe. A film noir vagy a giallo stílusában adaptálás helyett Hallström pusztán sűríti a cselekményt, ezzel kiölve belőle a suspense-t, filmje így egy televíziós Agatha Christie-feldolgozás szintjén teljesít. (Csiger Ádám kritikája a Filmvilág 2013/05. számában olvasható.)
Vetítik: Viasat3 - 23:20

’89 előtt a magyar filmnek kétféle akadályt is le kellett küzdenie, ha kísérletet tett a holokauszt botrányának ábrázolására.

A holokauszt történelmi eseménye egyszerre veti fel az ábrázolhatóság lehetetlenségének és szükségszerűségének kérdését; sajátossága és egyedisége éppen ebben a paradoxonban rejlik. A lehetetlenség az emberi kegyetlenség addig sosem látott mértékéből fakad. E szerint valami olyasmi, ami a lényege szerint elképzelhetetlen, ám mégis megtörtént, nem teszi lehetővé annak ábrázolását, hiszen az éppen elképzelhetetlenségét tagadja. A szükségszerűség hasonlóképpen az emberi kegyetlenség botrányából következik. E szerint a holokauszt történelmi eseményét a mindenkori jelen számára folyamatosan élővé kell tenni, azaz emlékezni és emlékeztetni kell rá, hogy ami elképzelhetetlen, ám mégis megtörtént – az sohase történhessen meg újra.

A holokauszt ábrázolhatóságának kérdése a bekövetkezése óta rendkívül gazdag és összetett diskurzust indított el a társadalom- és művészetelméletben. Zavarba ejtő szembesülni azzal, ahogy a figyelem az okról már-már átcsúszik az okozatra, s e kérdéskör a posztmodern történelemtudomány narratívakoncepciójára, az emlékezés kulturális szerepére vagy a tömegkultúra megítélésének újabb elméleteire világít rá, ahelyett, hogy a holokauszt éjsötét botrányával szembesítene. Úgy tűnik, hogy „a holokauszt mint kultúra” paradoxona szintén része az eseménynek, amelyről a következőt írja fent idézett című esszéjében Kertész Imre: „Érték a holocaust, mert felmérhetetlen szenvedések révén felmérhetetlen tudáshoz vezetett; és ezáltal felmérhetetlen erkölcsi tartalék rejlik benne.”

Largo Winch - Az örökös
Largo Winch (született Winczlav), a kultikus belga képregényíró, Jean Van Hamme (XIII) teremtménye igazi kalandorként és fúzió-specialistaként megfordult már krimikben, népszerű BD-sorozatban, videojátékban és tévészériában, hogy 2008 decemberében végre a szélesvásznon tegyen a nagyközönségnek egy visszautasíthatatlan ajánlatot. (...) Amennyiben Largo Winch amolyan gall Bondnak tekinthető, első mozifilmje egyértelműen a franciák kevésbé látványos, de épp oly elegáns válasza a Casino Royale-ra. (Varró Attila)
Szereplők: Tomer Sisley, Kristin Scott Thomas, Miki Manojlovic.
Vetítik: Viasat3 - 21:00

Beverly Hills-i zsaru 2.
A nemrég elhunyt Tony Scott akcióvígjátéka Eddie Murphy-vel. Nem rossz, de nem hozza az első film színvonalát, és mintha a visszatérő szereplők is agymosáson estek volna át a köztes időben.
Vetítik: TV2 - 22:20

„Köss egy sárga szalagot a tölgyfára…” Ki ne ismerné a népszerű slágert és világhírű előadóját, Dean Martint? A bársonyos hangú, jóképű énekes-színész 98 éve, 1917. június 7-én született.

Martin olasz bevándorlók gyermekeként az amerikai Steubenville-ben született, eredetileg Dino Crocetti névre keresztelték. Eleinte mindenféle munkát elvállalt, volt bokszoló, krupié, majd kocsikísérőként kereste a kenyerét, mígnem Jerry Lewis parodista oldalán rátalált igazi formájára. A két jó barát komikus-duót alakított, és 1946-tól éjszakai szórakozóhelyeken léptek fel nagy sikerrel. Vidám műsorukat dalokkal fűszerezték, így rövidesen Dino kellemes énekhangja is közkinccsé vált. Egyre több slágert adott elő, mindannyiszor fergeteges fogadtatással. A duó sikersorozata 1957-ig tartott, Atlantic Cityben és Philadelphiában érte el a csúcspontját. Az NBC televízió szerződtette a két tehetséges előadóművészt, így rövidesen az egész ország megismerte a nevüket. Rádiókban, színházakban és élő showműsorokban is nagy sikerrel léptek fel. A következő lépcsőfok Hollywood volt, az álomgyár tárt kapukkal várta a két jó barátot.