Szeptember 9-én este átadták a 19. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál díjait. A fesztivál zárásaként a közönség Cannes-i Arany Pálma-díjas alkotást, az Egy zuhanás anatómiáját láthatta.

A fesztivál fődíját, a Pressburger Imre-díjat a Rigó, rigó, szederinda című grúz film kapta, amelynek Berlinben élő magyar operatőre, Pákozdi Ágnes személyesen vette át az elismerést. A Jean-Marc Barr vezette zsűri azzal érvelt a döntés mellett, hogy az erős mezőnyből Elena Naveriani alkotása kiemelkedett különleges tisztaságával, emberségével, történetmesélésével, kiváló rendezői és operatőri munkájával, az alkotás hajtóerejét pedig a főszereplő, Eka Chavleishvili emlékezetes alakítása adta. A Zukor Adolf-díjat, a fesztivál nagydíját a legendás finn rendező, Aki Kaurismäki Hulló levelek című filmje kapta.

A fesztivál életműdíját Almási Tamás rendező vette át. Az idén 75 éves Almási negyvennél is több filmet készített, a Színház- és Filmművészeti Egyetem professor emeritusa generációk sorát oktatta. Korábban hatszor nyerte meg a Filmszemlén a legjobb dokumentumfilm, ötször a filmkritikusok díját, a Balázs Béla-díjtól a Kossuth-díjig számos más elismerés birtokosa. Az Európai Mozi Nagykövete díjával Jean-Marc Barr munkásságát ismerték el. A legkülönbözőbb nemzetiségű filmekben egyaránt magától értetődő természetességgel játszó színészt az 1988-as A nagy kékség tette világhírűvé, és egy nemzedék bálványává. 1991 óta rendszeresen látható Lars Von Trier-filmjeiben. Három rendezés és mintegy hetven szerep után Jean-Marc Barr továbbra is rendkívül aktív, zsűrielnökként pedig a fesztivál teljes időtartama alatt Miskolcon tartózkodott.

A Fox vs. Zukor - Egy hollywoodi történet című egész estés dokumentumfilm a két magyar származású filmmogul, a Paramount stúdiót alapító, ricsei születésű Zukor Adolf és a 20th Century Fox névadó stúdióalapítója, a tolcsvai születésű William Fox, vagyis Fried Vilmos életén, vetélkedéstörténetén keresztül meséli el Hollywood születésének egyedülálló történetét.

„Noha Hollywood megszületésében több kelet-közép-európai, az Egyesült Államokba kivándorolt feltörekvő producernek is nagy szerepe volt,  említhetnénk sok a mozivászonról ismert nevet: a Warner testvérek, Carl Laemmle, Samuel Goldwyn, Marcus Loew vagy Louis B. Mayer, de vitathatatlan, hogy a mai értelemben vett Hollywood nem létezhetne a két magyar származású alapító, Zukor Adolf és William Fox nélkül. Ők ugyanis az amerikai nagyjátékfilm, a sztárrendszer, és a stúdiórendszer megalapozói, valamint a két ikonikus filmstúdió, a Paramount Pictures és a 20th  Century Fox megalapítói. Filmünk bemutatja Zukor és Fox, a két magyar, zsidó és közép-európai gyökerű self-made man fantasztikus élettörténetét, miközben megelevenedik benne a történelem”  - összegezte Kollarik Tamás, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense, a film egyik ötletgazdája, kreatív producere és társrendezője.

ATOMBOMBA – RADIOAKTÍV TÖRTÉNELEM
„Kiválasztott tudósok csoportja egy mindentől elzárt, titkos városban egy apokaliptikus fegyver elkészítésén dolgozik, amely beindításakor akár az egész világot lángba boríthatja” – inkább paranoid Alkonyzóna-epizódba illő szituáció, ahogyan Sam Shaw, a Manhattan című sorozat kreátora megjegyezte.

Andorka György: Valami fontosabb (Christopher Nolan: Oppenheimer)
Csomán Sándor: Az elszántság magvai (Képregény-legendák: Keiji Nakazawa: Mezítlábas Gen)
Benke Attila: Az apokalipszis kapujában (Atomháború a 80-as évek filmjeiben)

TÁVOL-KELET MŰVÉSZEI
Hirokazu Kore-eda életművére erősen hatott a japán filmművészet két nagy klasszikusa, Ozu és Kurosawa. A Maborosi, az Anyátlanok, a Bolti tolvajok rendezője szabadon mozog a kifejezetten modernista, művészfilmes és a midcult műfaji jegyeket mutató alkotások között.

Keller Mirella: Kína legszélén (Új raj: Li Ruijun)
Huber Zoltán: Búcsú a fegyverektől (Septet: Hongkong története)
Gyenge Zsolt: Kilátástalanok kóborlása (Hu Bo: An Elephant Sitting Still)
Varró Attila: Tükrök a rácsokon túlra (Kinuyo Tanaka 1909-1977)
Vincze Teréz: Az igazság ezer arca (Hirokazu Kore-eda: Szörnyeteg)

Latabár Kálmán klasszikusai restaurált képpel és hanggal, a hollywoodi western és noir rendező, az első amerikai 3D film rendezője, Tóth Endre magyar és amerikai remekművei, a TRAINSPOTTING magyar felmenőkkel rendelkező producere, a BAFTA-díjas Andrew Macdonald és öccse, az Oscar-díjas Kevin Macdonald a Budapesti Klasszikus Film Maratonon.

Magyarországon a Maratonon láthatók először nagyvásznon, restaurálva azok a rendszerváltásig feledésbe merült filmek, amelyeket a ’30-as évek ifjú rendezőtehetsége, Tóth Endre rendezett. Ezek a filmek már olyan izgalmas témákat boncolgattak, mint az abortusz, a nők hátrányos megkülönböztetése vagy a munkahelyi abúzus (Két lány az uccán), de vannak köztük fordulatos krimik és vígjátékok (5 óra 40, Hat hét boldogság, Toprini nász) és egy remek életrajzi film (Semmelweis). A Két lány az uccán restaurálása Martin Scorsese alapítványával együttműködésben készült.

A 110 éve született Tóth Endre 1939-ben elhagyta Magyarországot és előbb Korda Sándornál dolgozott, majd Hollywoodba ment, ahol André de Toth néven remek történelmi és westernfilmeket, valamint film noirokat készített. A legenda szerint ő adta a fiatal Charles Buchinskinek a Bronson nevet egy forgatáson. Martin Scorsese a rendezők rendezőjének nevezte. A Maraton közönsége idén átfogó filmválogatást tekinthet meg Tóth hollywoodi karrierjéből is.

 
Új adásunkban folytatunk egy sorozatot, befejezünk egy másikat, és elindítunk egy harmadikat. A Scorsese-életműben elértünk a Lidérces órákig (1985), a 90 éves Michael Caine pályájának ünneplését az 1972-es A mesterdetektívvel és 2007-es remake-jével zárjuk le, az augusztusban elhunyt William Friedkin tiszteletére pedig a Francia kapcsolatot elemezzük ki.

Az adásból kiderül többek közt, hogy

• miért döntött úgy Scorsese, hogy „hozott anyagból” dolgozik,
• mit szimbolizálhat a Lidérces órák főszereplőjének kálváriája,
• az eredeti Mesterdetektívben vagy az újrában alakít-e nagyobbat Michael Caine,
• hol volt a helye Friedkinnek Új-Hollywoodban,
• kik bújtak elő a köpönyegéből,
• és miért (nem?) a Francia kapcsolat a fő műve?

Menetrend:

John Travoltát, Garas Dezsőt, Johnny Deppet és a leghíresebb magyar vámpírt, Lugosi Bélát is láthatjuk a Bazilikánál. A Budapesti Klasszikus Film Maraton keretében öt napra újra szabadtéri mozivá alakul a Szent István tér, ahol kiváló minőségben, felújítva, ingyenesen nézhető lesz a JÉZUS KRISZTUS SZUPERSZTÁR, az ED WOOD, a RÉGI IDŐK FOCIJA és a nagy sikerű GREASE. Budapest legnagyobb nemzetközi filmfesztiválját szeptember 12-17. között hatodik alkalommal rendezi meg a Filmintézet.

A felújított klasszikus filmek ünnepe a Maléna című, 2000-ben készült alkotás vetítésével veszi kezdetét, amelyet követően öt nap alatt több, mint 100 film lesz műsoron Budapesten a Toldi moziban, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Francia Intézetben, a Szent István téren és a Budapest Music Centerben, ahol a némafilmeket élőzene kísérettel lehet megtekinteni. Ismét ingyenes szabadtéri vetítések várják a filmrajongókat a Bazilika előtt: egyedülálló, 130 négyzetméteres óriásvásznon vetítik a Jézus Krisztus szupersztár, a Grease, az Ed Wood és a Régi idők focija című alkotásokat. Utóbbi két alkalmon ráadásul két filmtörténeti csemege, a Küzdelem a létért című 1918-as némafilm, valamint a Szabó István rendezésében készült Várostérkép – Budapest című 1977-es rövidfilm is látható.

Nyolcrészes történelmi-politikai thriller sorozat készült Móricz Zsigmond regénye nyomán Bethlen Gábor és Báthory Gábor szembenállásáról. A két ellentétes személyiség a 17. századi Erdély vezetéséért, egy nő szerelméért és a magyarság megmaradásáért küzd.

Részlet a szinopszisból: