2023. június 7-én a veszprémi Szentháromság téren A nemzet aranyai című film gálavetítésével kezdődik és négy napon át tart a hazai filmek ünnepe, a Magyar Mozgókép Fesztivál. A Nemzeti Filmintézet és a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program szervezésében, a Magyar Filmakadémia védnökségével három városban, Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban, kilenc helyszínen közel száz magyar filmet láthatnak majd a filmbarátok jelképes 500 Ft-os áron.

Az idei Berlinalén tartott világpremier után itt lesz Fehér György 1989-ben készült Szürkület című alkotása digitálisan felújított változatának hazai premiere. Az ország bármely részéről kedvezményes 2023 forintos áron válthat jegyet Veszprémbe, aki vonattal érkezik.

Új adásukban foglalkozunk a Nike imázsfilmjével (Air - Harc a legendáért), Ari Aster háromórás rémálom-komédiájával (Amitől félünk), folytatjuk a 90 éves Michael Caine előtti tisztelgést (Alfie), és a Scorsese-sorozatunkat is (New York, New York).

Az adásból kiderül többek közt, hogy

• sportdráma-e az Air,
• mennyi benne a kapitalizmuskritika,
• mi a baja Ari Asternek az anyukájával,
• jó-e, ha egy rendező szabad kezet kap,
• lehet-e szimpatizálni  a nőcsábász Michael Caine-nel,
• musicalként vagy Scorsese-filmként kell-e a New York, New Yorkot nézni,
• és hogyan kell bekokózva rendezni?

Menetrend:

Buda Flóra Anna új animációs kisfilmje, a francia-magyar koprodukcióban készült 27 bekerült a 76. Cannes-i Filmfesztivál rövidfilmes versenyprogramjába.

A francia-magyar koprodukcióban készült, 11 perces animáció főhőse a 27 éves Alice, aki még mindig a szüleivel él, a hétköznapok szürkeségéből pedig az ábrándozásba menekül.

A projektet Flóra a viborgi Open Workshop keretében fejlesztette, 2020-ban elnyerte az annecy-i fesztivál MIFA pitchfórumának Ciclic-díját, melynek keretében 2021 végén hat hónapig fejlesztette filmtervét Franciaországban, ráadásul a díjjal 35.000 eurós pénzjutalom is járt.

Május 9. és 12. között az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendezik meg a LUX FILMNAPOK magyarországi vetítéseit.

Idén is átadják az Európai Parlament és az Európai Filmakadémia közös filmművészeti díját, a LUX közönségdíjat, amely az európai filmművészet sokszínűségét ünnepli. Az elismerésre olyan alkotásokat jelölnek, amelyeket összeköt az európai identitás sokrétű kérdésköre és aktuális társadalmi, politikai, kulturális kérdések érzékeny és hiteles ábrázolása.

A díj odaítélésében nagy szerepe van a nézői véleményeknek: a díjat az a film nyeri el, amely a közönség és az európai parlamenti képviselők (50–50%-os súlyozású) szavazatai alapján összességében a legjobb értékelést kapja. Annak érdekében, hogy a jelölt filmeket egy szélesebb közönség megismerhesse, a szakmai zsűri által kiválasztott, LUX közönségdíjra jelölt alkotásokat egy határokon átívelő, díjmentesen látogatható vetítéssorozat keretében – az Európai Bizottsággal és az Europa Cinemas nemzetközi mozihálózattal együttműködésben – az Európai Unió mind a 27 tagállamában, összesen 24 nyelven feliratozva bemutatják. Idén az értékelési időszak is hosszabb, az online közönségszavazás mindössze két nappal a díjátadó ceremónia előtt, június 12-én zárul, így az utolsó pillanatban is változhat a nyertes kiléte. A győztes alkotást június 14-én hirdetik ki az Európai Parlament plenáris ülésén, Strasbourgban.

Új adásunkban elérkeztünk a Scorsese-sorozatunk egyik csúcspontjához: a Taxisofőrt elemezzük több mint egy órán át, a 90 éves Michael Caine tiszteletére indított minisorozatunkban pedig egy nem kevésbé kemény filmről, az Öld meg Cartert!-ről beszélünk. Két friss mozibemutatóról is szó esik: a francia A vádról és a spanyol Szörnyetegekről.

Az adásból többek közt kiderül, hogy

• incelfilm-e a Taxisofőr,
• mi lett volna, ha Scorsese eredeti castingötlete valósul meg,
• hogyan színészvezette De Niro a rendezőt,
• mitől volt kuriózum az Öld meg Cartert!,
• fel lehet-e menteni Caine karakterét,
• mennyire #metoo-film A vád,
• játszódhatna-e a Szörnyetegek Magyarországon,
• és milyen élmény a Hadik jetlages állapotban?

A FOMO alkotócsapata és Hartung Attila rendező leforgatta második nagyjátékfilmjét, A pokol élővilágát a ráckeresztúri Pázmándy-Brauch kastélyban. A film egy hazugságokkal és elhallgatásokkal teli családi vacsorát dolgoz fel, az események középpontjában megjelenő család tagjait Cserhalmi György, Alföldi Róbert, Mészöly Anna, Tenki Réka, Nagy Márk, Hay Anna és Lengyel Tamás alakítja.

A hivatalos szinopszis:

TRAUMA ÉS NOSZTALGIA
1920. június 4., azaz a trianoni békeszerződés, fájdalmas emlék a magyarság számára. A gyászterápia azonban csak akkor lehet hiteles és hatásos, ha nem retusáljuk a múltat, ha a trauma okait és következményeit egyaránt feltárjuk. Ahogy trianoni traumát mindmáig nem sikerült feldolgozni, a Kádár-korra való nosztalgikus emlékezéstől sem tudunk szabadulni.

Paár Ádám: Nem, nem, soha? (Trianon-filmek)
Varga Balázs: A szocialista képernyők hősei (A Kádár-korszak tévésorozatai – 2. rész)

MAGYAR MŰHELY
Soós Tamás Dénes: Szembenézni a tudatlanságunkkal (Beszélgetés Császi Ádámmal és Oláh Edmonddal)

MAI MAGYAR ANIMÁCIÓ
Pauló-Varga Ákos: Az ember helye (Gauder Áron: Kojot négy lelke)
Herczeg Zsófi: Plasztikszerelem (Bánóczki Tibor – Szabó Sarolta: Műanyag égbolt)
Mosolygó Miklós: A vágy autóbusza (Beszélgetés Erhardt Domonkossal)
Orosz Anna Ida: A mítoszokból a mába (Horváth Mária: Cigánymesék-sorozat)