Május 3-án a Mozinettel együttműködésben megtartottuk a Filmvilág Podcast első közönségtalálkozóját a Toldi moziban, ahol a Kivérző szerelem első nyilvános hazai vetítése után beszélgetett a filmről Varga Dénes, Huber Zoltán, Pozsonyi Janka és Baski Sándor. Most ez az élő podcast hallgatható vissza (a film már a mozikban), előtte pedig egy másik friss bemutatót, a Twisterst elemezzük.

Az adásból kiderül többek közt, hogy

• Remake, reboot, legacy sequel vagy valami más-e a Twisters,
• mi köze a filmnek a Top Gun: Maverickhez,
• milyen alkotók és műfajok hatottak Rose Glassre, a Kivérző szerelem rendezőjére,
• miért olyan Ed Harris haja,
• és sok vagy kevés a szex-erőszak a filmben?
• Plusz: hogy készül a podcast.

Menetrend:

Beválogatták az A-kategóriás Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál idei versenyprogramjának Concorso Cineasti del Presente szekciójába Szimler Bálint alkotását, a független produkcióként megvalósult Fekete pontot. A szekcióban első- és másodfilmes feltörekvő, tehetséges alkotók munkái láthatóak.

„Nagyon megható volt, mert egyszerre több nagy filmfesztivál is komolyan érdeklődött a Fekete pont iránt. Végül nekünk kellett eldönteni, hogy a locarnói meghívást fogadjuk el” – mondta Szimler Bálint rendező, aki a Cannes-ban debütált Itt vagyok és a  Balaton Method után most készítette el első fikciós nagyjátékfilmjét. A filmben a Berlinből hazaköltözött tízéves Palkó (Paul Mátis) csodálkozva szemléli egy átlagos magyar iskola mindennapjait. Egyedül Juci néni (Mészöly Anna), a pályakezdő tanárnő érti őt meg igazán, aki szintén elszenvedője a házmesterkultúrában megragadt intézményi rendszernek.

A helyenként groteszkbe hajló, örkényi hagyományokat továbbvivő Fekete pont operatőre Szimler korábbi állandó alkotótársa, a már főleg Hollywoodban dolgozó Rév Marcell (Eufória, Az idol, A feleségem története) volt. Szimler szerint a független film „nagy filmszakmai összefogásban jöhetett csak létre, rengeteg producer támogatásával, és egy elképesztő stábbal, akik nagyrészt ingyen, vagy nagyon kevés pénzért dolgoztak, mégis belerakták a szívüket-lelküket.”

Új adásunk búcsúadás: a Filmvilág Podcast oszlopos tagja, Varga Dénes legalább egy évre visszavonul, és filmes újságírás helyett utazással tölti az idejét. Az indulás előtt felvett adás programját ő állította össze, kezdve Wim Wenders monumentális road movie-jának, A világ végéignek a 287 perces verziójával. Szóba kerül emellett a kanadai Gyilkos túraként emlegetett őslakos thriller, a Clearcut is, illetve Kevin Costner négyrészes westerneposzának első része, a Horizont is. Kezdésnek pedig a júniusban elhunyt Donald Sutherland munkásságát méltatjuk, külön kitérve egyik legprovokatívabb filmjére, A sáska napjára.

Az adásból többek közt kiderül, hogy

• miért volt Donald Sutherland jókor jó helyen,
• hogyan mesél A sáska napja ugyanarról, mint a Babylon, máshogy,
• miért lett hirtelen nagyon aktuális A világ végéig,
• melyik a „végső” road movie,
• képes-e hiteles őslakosfilmet készíteni egy lengyel Kanadában,
• miért remekmű a Clearcut,
• túlvállalta-e magát Kevin Costner,
• hány toposz fér bele egyetlen westernbe?

Menetrend:

A 21. Verzió Filmfesztivál keretében november 5-9. között tartják a 3. Filmkritikus Workshopot. Jelentkezési határidő: augusztus 1. 

Kezdő és a pályájuk elején járó filmkritikusok, újságírók, filmtudományi vagy művészeti tanulmányokat folytató hallgatók jelentkezését várják a szervezők. 

A workshop keretében lehetősége lesz a résztvevőknek arra, hogy egy intenzív írástréningen fejlesszék írói és szerkesztői készségeiket, és kislétszámú csoportban, inspiráló közegben dolgozva visszajelzéseket kapjanak társaiktól és a workshop oktatóitól; valamint öt napon keresztül elmerülhetnek egy nemzetközi dokumentumfilm-fesztivál világában, filmkészítőkkel és filmes szakemberekkel találkozhatnak. 

A kortárs európai film meghatározó alakja, Wim Wenders lesz a Budapesti Klasszikus Film Maraton díszvendége szeptemberben. 12 világhírű alkotása lesz látható nagyvásznon felújítva, köztük a PÁRIZS, TEXAS és a BERLIN FELETT AZ ÉG. A rendező Budapesten veszi át a FIAF 2024-es díját a filmmegőrzés jelentőségének népszerűsítéséért. 

A Filmarchívumok Nemzetközi Szövetsége (FIAF) 2001 óta évente díjazza azokat a kiváló filmes személyiségeket, akik elkötelezettek a világ filmörökségének megmentése iránt, támogatják és népszerűsítik a filmarchívumok értékmentő tevékenységét. A FIAF-díj korábbi kitüntetettjei közé tartozik többek között Martin Scorsese, Ingmar Bergman, Peter Bogdanovich, Liv Ullmann, Agnès Varda, Christopher Nolan, Jean-Luc Godard, Tilda Swinton vagy Guillermo del Toro. 

A budapesti díjátadó gálát a Film Maraton keretében tartják szeptemberben az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében.

MAGYAR PANTHEON
Gelencsér Gábor: Film és Világ (Schubert Gusztáv 1955-2024)
Szekfü András: Makai, az én vagyok (Életút-interjú András Ferenccel – 2. rész)

MAGYAR MŰHELY
Gazdag Gyula hat, moziban bemutatott egész estés játékfilmje a dokumentumfilmekhez hasonlóan az 1968 utáni korszak, a hosszúra nyúlt pangás két évtizedének története – közelebbről és a fikciós forma nyújtotta direktebb értelmezés jegyében, „magyar krónikája” az elveszett illúzió következményét megfogalmazó filmek sora.

Gelencsér Gábor: Elveszett illúzió (Gazdag Gyula filmjei – 2. rész)

Gerencsér Péter: Dekonstruált emlékezet (Nagy Anikó Mária – Lukácsy György: 1968 – Egy szerelem rekonstrukciója)
Vajda Judit: Budapesttől Madridig, egyhuzamban (Mándi Ferenc: 2550)

COPPOLA
A valódi guruként serénykedő Francis Ford Coppola és dübörgő szívű cimborái nem csupán jó filmeket akartak, hanem újfajta filmgyártást, minimum rendszert a rendszeren belül, de ha lehet, annál legalább két szerény lépéssel azért többet is: független, ténylegesen szabad, kreatív, az újat és a merészet ösztönző gyártási formát.

2025 januárjában érkezik a hazai mozikba a Véletlenül írtam egy könyvet, Lakos Nóra (Hab) második nagyjátékfilmje, amely egy kissé különc család életébe vezeti be a nézőt a holland Annet Huizing tizenkét országban, köztük idehaza is megjelent könyvének (Hogyan írtam véletlenül egy könyvet?) adaptációjaként.

Nina (Demeter Villő) legfőbb vágya, hogy író legyen – kreativitását animációsfilm-rendező apjától (Mátray László) örökölte. Mindennapjait kétbalkezes bűvész öccse (Hárs Bonca) kavarja fel, s mivel az anyukája (Lovas Rozi) korán meghalt, női mintaként kissé merev nagynénje (Tenki Réka) szolgál a családban. Amikor apja életébe új szerelem (Rujder Vivien) érkezik, Nina a szomszédban élő bohém írónő (Zsurzs Kati) iránymutatásait követve az írás segítségével dolgozza fel édesanyja elvesztését, és nyitja meg szívét az új családtag és az első szerelem (Kövécs Barnabás) felé.