A stand-up comedy világában csak a legnagyobbak (pl. George Carlin) tudnak több évtizeden át konzisztensen kimagasló teljesítményt nyújtani, az pedig teljességgel egyedülállónak mondható, amikor valaki ezt a humor egy végletekig leszűkített alfaján (a híres személyiségek és a hallgatóság tagjainak lesavazásán alapuló ún. insult comedy-n) keresztül képes megvalósítani. Az 1926-os születésű Don Rickles kizárólag erre a humorfajtára építette a karrierjét és több mint 60 esztendő elteltével sem vált unalmassá vagy önismétlővé. Rickles fantasztikus életerejét és apadhatatlan szellemi energiáját példázza, hogy noha idén májusban tölti be a 88. életévét, továbbra is tart egészestés előadásokat és visszatérő vendége a késő esti amerikai talk show-knak.

Don Rickles stand-upos karrierje az 50-es évek elején indult és hamar nyilvánvaló vált, hogy tehetségesebb a műsorába belekiabáló ún. hecklerek kreatív kiosztásában, mint az előre betanult poénok előadásában. Tökösségét példázza, hogy a legnagyobb magabiztossággal cukkolta a korszak legismertebb sztárjait is, köztük azt a Frank Sinatrát, aki nagyot lökött Rickles karrierjén. Előbb celebritás-ismerőseinek ajánlotta, hogy nézzék meg a humoristát, hátha őket is leégeti a maga vulgaritást messzire elkerülő, hallatlanul szellemes módján, utóbb pedig gyakorlatilag kizsarolta Ronald Reagan második elnöki beiktatási partijának szervezőbizottságánál azt, hogy Rickles is felléphessen a rendezvényen („Ha Rickles nem szerepelhet, akkor ne számítsanak rám!”). Íme ez a felvétel, amit Rickles karrierje egyik csúcspontjának tekint:

Kedves Olvasó, emlékszik még a Terminátor csodálatos ferdítésére? Nagyon úgy tűnik, ismeretlen hősünk a korszak meghatározó akciófilmjeit német szinkronos kalózkazettákról ültette magyar nyelve, igen izgalmas eredményekkel. Az apokaliptikus szöveg különös hangsúlyozással és bizarr szünetekkel tagolt darálása már önmagában iszonyúan menő, narrátorunk mégis a “road warrior” szókapcsolat ihletett tolmácsolásával fújja fel a habot a tortára. A jobb élvezhetőség kedvvért az eredeti felvételben benne hagytuk a figyelmeztető feliratot és az andalító VHS-zsizsegést, de a szöveg nélküli intrót jól felgyorsítottuk, hogy egyetlen percben élvezhető legyen névtelen fordítónk méregerős felvezetője.

Hogy mi ez az új rovat? Katt és kiderül!

Április 27-én kezdődik a 27. Tartóshullám Mediawave Együttlét a Monostori Erődben. Idén 1374 filmes nevezésből válogatták ki a versenyprogramot, a világ minden tájáról érkező alkotások mellett magyar kisjátékfilmek, animációs és kísérleti filmek és dokumentumfilmek is helyet kapnak benne.  

A magyar animációs- és kísérleti film egyre többször szerepel sikeresen a világ filmfesztiváljain.  Bucsi Réka Symphony no. 42 című opuszának sikere után a második animációs filmje, a Love sorra hozza el a díjakat a nemzetközi filmfesztiválokon, elsőként a 2016-os 66. Berlinálé rövidfilmes versenyprogramjában debütált.

FILM ÉS IRODALOM
Don Quijote filmet keres. Talán már a mozgókép feltalálása óta. Hiszen a korai rajzfilm azonnal megtalálta a lovagot. A producerek és filmrendezők okkal gondolhatták, hogy a zseniális, és évszázadokon át népszerű regény a nézőket is vonzani fogja. Don Quijote azonban a moziban sem járt nagyobb sikerrel, mint regénybeli kalandjaiban. Sorsszerű, hogy az adaptációk sorából épp egy soha be nem fejezett film emelkedik ki.

Bikácsy Gergely: Don Quijote filmet keres (Cervantes adaptációk)
Varró Attila: Az író szelleme (Ewan McGregor: Amerikai pasztorál)
Baski Sándor: „Filmeket látok a fejemben” (Beszélgetés Dragomán Györggyel)
Pethő Réka: Elillanó mágia (Alex Helfrecht és Jörg Tittel: A fehér király)
Murai András: Élet és mű (Bergman tükörképei)

GABRIEL GARCÍA MÁRQUEZ
A Nobel-díjas kolumbiai szerző film iránti szenvedélyével korántsem áll egyedül a latin-amerikai írók között. A műveiből készült filmes adaptációk csak egyetlen elemét jelentik az írót a filmhez fűző sokrétű viszonynak. Gabriel  García  Márquez  nem  csak  mágikus  realista prózájával hatott a kortárs latin-amerikai filmre, forgatókönyvíróként, iskola-alapítóként és tanárként is alakítója volt.

Bácsvári Kornélia: A mozgóképíró (García Márquez és a film)
Gabriel García Márquez: És ideje van a halálnak (Forgatókönyv-részlet)

MAGYAR MŰHELY
Szekfű András: Filmes múltunk jövője (Beszélgetés Ráduly Györggyel)
Tóth Péter Pál: Tanítványok (A Gulyás testvérek – Pálya és kép)
Horváth Eszter: Apokalipszis után (Tarr Béla: A világ végéig)
Kránicz Bence: Nem mindenki (Magyar Filmhét: Kisjátékfilmek)

ÚJ RAJ
Varró Attila: Érdekkapcsolatok (Joachim Lafosse)

A KÉP MESTEREI
„Ha az operatőr munkáját csak a kameratechnika és a világítás mentén jellemeznénk, az olyan lenne, mintha a jelmeztervező művészetéről csak a varrógépeken keresztül beszélnénk.” – vallja Kaminski, amivel lényegében a hollywoodi szemléletet teszi zárójelbe. Ez az operatőri filozófia egy európai szerzővel párosítva nem is lenne különösebben extrém – Kaminski azonban Spielberg szemléletét újította meg.

Lichter Péter: Ellenfény és textúra (Janusz Kaminski)

FESZTIVÁL
Simor Eszter: A nevetés gyógyító ereje (Berlin)
Bartal Dóra: Az elnyomottak félelme (Cseh Filmkarnevál)
Szalkai Réka: Északi szivárvány (Finn Filmnapok)

KRITIKA
Gelencsér Gábor: Kísért a múlt (Török Ferenc: 1945)
Huber Zoltán: Nyereg alatt (Herendi Gábor: Kincsem)
Kránicz Bence: Mellébeszélők (Moll Zoltán: Víziváros)
Kolozsi László: Tétmeccs (Rohonyi Gábor – M. Kiss Csaba: Brazilok)

A címlapon: Török Ferenc: 1945 (Angelus Iván és Nagy Marcell) – A Katapult Film áprilisi bemutatója. (Szilágyi Lenke felvétele)

Csütörtökön kezdődik és április 13-áig tart a 24. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál. Idén az Uránia Nemzeti Filmszínház és a Toldi mozi mellett új helyszínként bekapcsolódik a „Pop-Up Cinema@Ódry Színpad SZFE” is, ahol a vetítések mellett a Titanic MasterClass színesíti a fesztivál kínálatát. A programsorozat keretében beszélgetések lesznek a Titanicon futó egy-egy filmhez kapcsolódóan: az Ewan McGregor által rendezett Amerikai pasztorálról és Philip Roth-ról, a legendás angol rendező, Terence Davies A lélek saját társat választ című drámája mentén pedig Emily Dickensonról. A közönség találkozhat Török Ferenc 1945 című alkotásának operatőrével, Ragályi Elemérrel, valamint az idei zsűri egyik tagjával, Frédéric Strauss francia filmkritikus, forgatókönyvíró-rendezővel is. A beszélgetéseken a részvétel ingyenes. 

Azt vélhetően a legfanatikusabb szinkron-ellenzők is elismerik, hogy az olvasni még nem tudó gyereksereget célzó rajzfilmek esetében az eredeti nyelvre írt felirat nem igazán járható út. A szinkron-felirat két véglete között azonban ott van még a nem hivatalos senkiföldje, a hangalámondás hihetetlen világa, amely bizony az animációs műfajt sem hagyta érintetlenül. A VadHajtáSok rovat rendszeres olvasói bizonyára már megemésztették, hogy az akciófilmek és tudományos-fantaszikus művek mellett a vígjátékok és pornók hangalámondása is bevett gyakorlatnak számított. E korábbi kalandjaink sem készítenek fel azonban arra a groteszk élményre, amit egy Disney-rajzfilm szedett-vedett tolmácsolása jelent. A látottak-hallottak után érdemes elgondolkodni, hogy akkor már tényleg inkább az eredeti verzió: talán nem értene belőle sokat az óvodás generáció, de legalább megkímélnénk a "Scrooge bácsi" szóösszetételtől és az ismeretlen fordító kínos igyekezetétől, ahogyan megpróbálja valamennyire visszaadni a rajzfilmfigurák érzelmeit. (Bónusz mókás tény, a hang tulajdonosa követte el a Túl a csúcson csodálatos narrálását is!)

Hogy mi ez az új rovat? Katt és kiderül!

A robot evolúciós útja Japánban a mangától az animéig visz: Mamoru Oshii pályafutása.

Kusanagi Motoko őrnagy agy és gerincoszlop csupán. Csúcstechnológiájú kibernetikus teste munkaadója, a Public Security Section 9 tulajdonát képezi – ha kilépne a cégtől, elvesztené burkát. Másodlagos nemi jellegei szerint nő, gyakorlatilag nemtelen poszthumán: titánburokba zárt neuronhalmaz, mesterséges testben élő emberi szellem. Az őrnagy mestere a kézifegyvereknek és a városi hadviselés taktikájának, a közelharcnak és a nyomolvasásnak, a hálózatoknak és a kriptográfiának, az elektronikus biztonsági rendszerek védelmének és törésének. Sem test-test elleni küzdelemben, sem a kibertérben nincs ellenfele, identitása mégis bizonytalan, sorsa kétségekkel teljes.