199 éve, május 5-én született Karl Marx német filozófus. 2000-ben a Brit Királyi Akadémia titkos szavazást rendezett arról, hogy ki volt minden idők legnagyobb hatású gondolkodója. A harmadik helyezett Albert Einstein, a második pedig Isaac Newton lett, míg a dobogó tetejére Karl Marx léphetett. Az alábbiakban a Méltányosság Politikaelemző Központ Film és politika sorozata keretében Marx meglehetősen szegényes filmes reprezentációját mutatjuk be. Ugyanakkor nem térünk ki sem a marxi történelemfelfogás és gazdaságfilozófia, sem az ebben a formában nem létező marxizmus, még kevésbé a kommunista mozgalom történetének bemutatására.
Marx árnyéka
Marx jelentősége alig túlbecsülhető a társadalomtudományokban és a szocialista eszmerendszer történetében. Érdekes módon mégis kevés életrajzi film készült Marxról. A volt (és jelenlegi) államszocialista rendszerekben ennek oka talán az lehetett, hogy Marx személyét és gondolatait kiemelték koruk kontextusából, írásait – pontosabban írásainak hivatalos értelmezését – állami kánon rangjára emelték, és így lehetetlen volt a hús-vér Marx megidézése. Őt úgy jelenítették meg, mint az emberiség megváltóját, egy új Krisztust, akihez a mozinézők nem érhetnek fel.
Másrészt egy hús-vér Marx játékfilmes ábrázolása óhatatlanul azzal járhatott, hogy a nézők összehasonlítást tesznek a filmben elhangzott gondolatok és a valóság, az államszocialista rendszerben tapasztaltak között. Nem lett volna nehéz a sorok között rájönni, hogy Marx megvetette azt a „nyers kommunizmust”, amelynek velejárója a hiánygazdaság, fellépett minden rendőri erőszak és a szabad gondolat elnyomása ellen (hiszen éppen emiatt kellett három országon keresztül Angliába hurcolkodnia), és a cenzúra kijátszásával terjesztette eszméit. Mondhatni: egy Marx-filmből akár ihletet is lehetett volna nyerni a rendszert alulról bomlasztó konspirációhoz. És ami a legfőbb: kiderülhetett volna, hogy Marx szerint a bőség elengedhetetlen feltétele a működőképes kommunizmus megvalósulásának. E bőség alapjait pedig nyilván nem lehetséges megteremteni tőkeszegény országokban, erőltetett iparosítással és táborokba zárt kényszermunkaerővel, az egyéni kezdeményezőkészség kiiktatásával és üldözésével.