A kamera operettdívai belépőt kreál Moreau-nak. Leveti a fűzőt. Nadrágot húz. Jackie Coogan-sapkát. Tetszésvágyból, szertelenségből fiúnak öltözik. Bajuszt fölt. Kinyúlt pulóverben szivarra gyújt. Férfinak nézi egy járókelő, és tüzet kér tőle. Minden snittben más ruha, más kalap, más hajviselet. Úgy körülrajongja a felvevőgép, mint a két fiú. Végül is a film címe nem Catherine, hanem Jules és Jim. Egy nemzedék filmje.

Jeanne Moreau-t a konformista film legjellegtelenebb-legjellemzőbb kismesterének – Ralph Habib – Emberek fehérben (1955) című orvos-drámájában láttam először. Annyira érdektelen bulvár-film volt, hogy a Filmátvételi Bizottság alkalmasnak találta a bemutatásra. Az orvos-film unalom tengerében csak azért jegyeztem meg Raymond Pellegrin partnernőjének nevét, mert meghökkentett, hogy a főcímen neve alatt díszelgett: a Comédie Française tagja. Szabálytalannak tetszett szépnek nem mondható arca, elméretezett szája. Mit kereshet a klasszikus színiintézményben egy metrón járó átlagnő?

„1997. augusztus 29-én kitört a harmadik világháború, aminek 3 milliárd áldozata volt” – ezzel kezdődik James Cameron kultikus sci-fi akciófilmjének története. Pontosan húsz évvel később, 2017. augusztus 29-én a Terminator 2. – Az ítélet napja visszatér a mozikban, digitálisan restaurált 3D-s változatban.

Arnold Schwarzenegger talán legismertebb karaktere, az élő szövet a fémvázon felújított formában a Corvin moziban debütál, és két hétig kizárólag itt látható majd Magyarországon. A filmszínház legnagyobb, 460 fős Korda termében idáig nem voltak 3D-s előadások, most azonban a meglévő Christie CP4230-as 4K vetítő mellé egy újabb, azonos típusú gép érkezik, hogy a T2 – Az ítélet napja 3D-s verzióját ezzel a Double Stack Dolby 3D installációval, lenyűgöző képméretben és kiváló hangminőségben láthassa a közönség.

James Cameron 4 Oscar-díjjal jutalmazott filmje ráadásul a klasszikus 1991-es magyar szinkronnal tér vissza.

Török Ferenc rendezése Miami, San Diego, Toronto, Philadelphia, Portland és Pittsburgh filmfesztiváljait követően San Franciscóban is látható a napokban. A 14 országból 65 alkotást felvonultató 37. San Francisco Zsidó Filmfesztivál „központi” filmjeként (centerpiece) bemutatott magyar produkciót a tekintélyes kritikusokat tömörítő San Francisco Film Critics Circle díjazta a fesztivál legjobb filmjeként.

A díjat Török Ferenc tegnap este személyesen vette át az amerikai fesztiválon. 

Török Ferenc filmje 1945 augusztusának egyetlen napján játszódik, témája a második világháború utáni újrakezdés a vidéki Magyarországon. Szántó T. Gábor novellájának filmes feldolgozásában olyan színészek szerepelnek, mint Rudolf Péter, Tasnádi Bence, Szabó Kimmel Tamás, Sztarenki Dóra, Angelus Iván, Nagy Marcell, Szirtes Ági, Szarvas József, Znamenák István és Nagy-Kálózy Eszter. A forgatókönyvet Szántó T. Gábor írta a rendező közreműködésével, az operatőr Ragályi Elemér, a zeneszerző Szemző Tibor volt. 

Az 1945 korábban közönségdíjat nyert a Berlinalén, Miamiban, Washingtonban és a budapesti Titanicon is, műsorra tűzte a nagy presztízsű Edinburgh-i, majd a jeruzsálemi filmfesztivál is, ahol a Yad Vashem Intézet díját nyerte el nemrég. 

Az 1945-öt Magyarországon április óta 30 ezren nézték meg, és továbbra is műsoron van a budapesti és a vidéki mozikban.

Pierre Christin és Jean-Claude Mézières képregényklasszikusának adaptálására mindig is Luc Besson tűnt az ideális jelöltnek. A francia popkulturális örökség részét képező Valeriant egyfelől más nem is vihette volna vászonra, csak egy francia alkotó, másrészről Besson 20 évvel ezelőtt, Az ötödik elemmel már bebizonyította, hogy képes az akció és a sci-fi műfaját bűnösen szórakoztató agymenéssé gyúrni.

Besson maga is annyira bízott a rátermettségében és a film sikerében, hogy saját gyártásban, független produkcióként készítette el a szerelemprojektjét. Egy közel 200 millió eurós költségvetésű hollywoodi film esetében elképzelhetetlen lenne, hogy stúdiófejesek, executive producerek és scriptdoktorok beleszólása nélkül nyerje el végső formáját a forgatókönyv, és az író-rendező gyakorlatilag szabad kezet kapjon. Bessonnak sikerült a lehetetlen: úgy forgatta le minden idők legdrágább francia blockbusterét, mintha csak egy filléres szerzői film lenne.

Csalódás vagy kellemes meglepetés az új évad? Összeérnek-e a végén a szálak? Látjuk-e még a jó Coopot Twin Peaksben? Kell-e nekünk egy kétperces sepregetésjelenet? Mit keres a betépett Jerry az erdőben? A 10. epizód után ültünk le egy gyors helyzetjelentésre. (Közreműködők: Varga Dénes, Huber Zoltán, Baski Sándor) 

A visszajelzések, témajavaslatok jöhetnek kommentben vagy a blog.filmvilag@gmail.com címre.A podcast régebbi epizódjai a Mixcloudon érhetőek el, de az iTunes-on is fel lehet ránk iratkozni. (Ugyanitt köszönettel várjuk a szöveges értékeléseket.)   

Melyek voltak 2017 első felének legjobb filmjei? Összeültünk hárman (Varga Dénes, Huber Zoltán, Baski Sándor), és megbeszéltük. Voltak átfedések a listáinkban, de nem annyi, amennyire számítottunk, sőt néhány filmmel kapcsolatban véresen komoly vita alakult ki.

A Filmvilág 14. podcastjából kiderül továbbá, hogy

• melyik az év grúz filmje (nyugalom, ezt csak röviden tárgyaljuk),
• mennyire szerettük Jarmusch új filmjét (spoiler: nagyon),
• született-e idén jobb képregényfilm a Pókember: Hazatérésnél (igen – a szerk.),
• hogyan kell skótul kiejteni Edinburgh nevét,
• mi a probléma a kritikuskedvenc Baby Driverrel,
• milyen fontosabb bemutatók lesznek még az év második felében (kettő ezek közül fel is került a listára),
• rajonghatnak-e 30-as férfiak egy tinilányról szóló dramedyért.

Jó szórakozást!

A visszajelzések, témajavaslatok jöhetnek kommentben vagy a blog.filmvilag@gmail.com címre.A podcast régebbi epizódjai a Mixcloudon érhetőek el, de az iTunes-on is fel lehet ránk iratkozni. (Ugyanitt köszönettel várjuk a szöveges értékeléseket.)   

Igen igen, a hír igaz! Christopher Nolan új háborús filmje valóban a székbe passzírozza a nézőt, és akkor most el is kezdhetnénk sorolni azokat a jelzőket, amikbe bizonyára csak az nem futott még bele, aki az elmúlt néhány napot a világtól elzárva töltötte. A már jócskán elkoptatott és közhelyessé vált fordulatok (epikus, gyomorba vágó, kihagyhatatlan) ebben az esetben ráadásul tényleg igazak, úgyhogy mindenki nyugodtan válasszon néhány neki tetsző dicséretet és összemérendő háborús kedvencet, látatlanban kijelenthető, hogy helytálló megállapítások születnek, úgyhogy inkább ugorjunk!

Christopher Nolan különleges alakja a kortárs mezőnynek. Akár az IMDb nyájával értünk egyet és minden idők legnagyobb rendezőistenének, akár egyszerű szemfényvesztőnek vagy vészesen túlértékelt kóklernek tartjuk, a brit-amerikai író-rendező eddigi pályafutása kimondottan impozáns. A minimálból forgatott indulástól az elvben tetszőleges nagyságú költségvetésig és szabadon hagyott kézig eljutni mindenképp figyelemreméltó, már csak azért is, mert ezek nélkül a Dunkirk sem készülhetett volna el. Papíron ugyanis a II. világháború e különös epizódja egy fordulatok és hősök nélküli giccs-potenciált ígér, amiért általában nem kapkodnak a producerek.