A Magyar Filmakadémia Egyesület, a Magyar Nemzeti Filmalap és az NMHH Médiatanácsa támogatásával 2018. február 8-11. között a Corvin moziban rendezi meg a 4. Magyar Filmhetet. A Magyar Filmdíjak ünnepélyes díjátadója március 11-én lesz. A filmalkotásaikat a filmelőállítók vagy a filmalkotók 2018. január 14-ig regisztrálhatják.

A 4. Magyar Filmhétre a 2017. január 1. – 2017. december 31. között mozi- és televízió-forgalmazásban vagy fesztiválon bemutatott filmeket lehet nevezni öt kategóriában: játékfilm, tévéfilm, dokumentumfilm, kisjátékfilm, animáció. Egy alkotó több alkotást is regisztrálhat a 3. Magyar Filmdíjra. 

A 3. Magyar Filmdíjra benevezett filmeket a 4. Magyar Filmhéten vetítik majd a Corvin moziban.

A filmalkotásokat a filmelőállítók vagy a filmalkotók 2018. január 14-éig regisztrálhatják, nevezhetik. 

Nevezni a Magyar Filmakadémia oldalán a Nevezés menüpontban lehetséges. A Magyar Filmdíjról bővebb információ a Magyar Filmakadémia oldalán található. Kapcsolat: filmhet@magyarfilmakademia.hu 

Tegnap este átadták az Európai Filmdíjakat Berlinben az Európai Filmakadémia több mint 3 ezer fős tagságának szavazati alapján. A legtöbb díjat idén Ruben Östlund szatírája, A négyzet vitte el, de számunkra fontosabb, hogy a legjobb színésznőnek Borbély Alexandrát, a Testről és lélekről főszereplőjét választották Juliette Binoche (Jöjj el napfény!), Isabelle Huppert (Happy End), Paula Beer (Frantz) és Florence Pough (Lady Macbeth) előtt. Gratulálunk!

A díjazottak:

Török Ferenc elsőfilmje 1989-ben játszódik, két korszak határán, hősei az akkori tizennyolc évesek. Csupa tiszta lap. 

Moszkva parti esték a nyolcvanas években, találkozunk az óra alatt, ki tud valami bulit. Dettó ugyanígy ment a Blahán, a Felszabon, az Örsön meg a Marxon, kit hova vonzott a körzete. A közösségi élet színtere túlnyomórészt a lakás, házhoz megy a nép színházat nézni, repülő egyetemre, '56-os megemlékezésre éppúgy, mint inni, táncolni, zenét hallgatni. Budai villa, pesti bérház, külvárosi szobakonyha egyformán megfelel a célnak, nincs egy hely, nincsenek helyek, úgy tűnt, hogy ez már így is marad, berendezkedtünk a lakásban. Csak az évtized vége felé indult meg lassan a közterek birtokba vétele, de hosszú volt az út a Rakpart klubtól a Hősök teréig.

Tizennégy évvel a Kontroll után Antal Nimród újra magyar filmet készített, ráadásul nem másról, mint a 90-es évek emblematikus bűnözőjéről, Ambrus Attiláról. Nekünk ennyi már bőven elég, hogy mikrofon(ok) elé üljünk és megbeszéljük többek közt, hogy

• szabad-e filmet készíteni egy bűnözőről?
• tényleg létezik (létezett-e) Ambrus-kultusz,
• és sikerült-e Antalnak megragadni a lényegét?
• + mi az, ami hiányzik a filmből, és mi az, amivel elégedettek vagyunk.

Közreműködtek: Baski Sándor, Huber Zoltán, Huszár András.

A podcast régebbi epizódjai a Mixcloudon érhetőek el, de az iTunes-on is fel lehet ránk iratkozni. (Ugyanitt köszönettel várjuk a szöveges értékeléseket.)    

Az egész estés versenykategória győztes filmjét, A hegyek és vizek könyve című animációt Hszuan Liang és Csun Csang rendezte. A filmben egy 16 éves lányt delfinként az emberek közé küldenek beavatási szertartása részeként. Amikor bajba kerül, egy fiatalember az élete árán menti meg, ezért a lány hálából megpróbálja feltámasztani a fiú lelkét. Shelley Page, a zsűri elnöke azt mondta: a zsűrire mély benyomást tett a kínai alkotás történetének egyedülálló és varázslatos univerzuma, valamint emlékezetes és összetett karakterei. A testület szerint a rendező a két- és háromdimenziós technikát is sikerrel használta fel a szórakoztató és gazdag látványvilágú film létrehozásában.

A mezőnyben versenyzett még az iráni Teheráni tabuk, a Zombillénium belga-francia és A saját hangod című japán alkotás. Katabucsi Szunao filmje, A világ innenső végén a zsűri külön elismerését kapta, mert az alkotás érzékeny és részletes leírását adja egy japán kis közösség hétköznapjainak, amelyet mélyen érintenek a korabeli történelmi események, a második világháború. Az egész estés animációkat értékelő nemzetközi zsűri tagja volt Jacques-Rémi Girerd rendező-producer, Kimmo Sillanmikko producer, fesztiváligazgató, Shelley Page animációs tehetségkutató és Vassilis Konstandopoulos filmforgalmazó.

Több száz filmterv közül a legjobb háromba került Szőcs Petra rendező és Nagy V. Gergő forgatókönyvíró Deva Mall című filmterve a velencei Biennale College programján, és ezzel elnyerte a megvalósításhoz szükséges gyártási támogatást. A filmtervet a rendező és a forgatókönyvíró Fülöp Péter producerrel közösen fejlesztette Velencében, ahol a győztes forgatókönyv többek között kanadai, kolumbiai, lengyel, mexikói és spanyol projektek között bizonyult a legjobbnak.

A Deva Mall az első magyar filmterv, amely elnyerte a Biennálé támogatását. A mágikus realista dráma egy kamaszlányról szól, aki új anyát akar szerezni magának. Szőcs Petra a Biennálé támogatása mellett a résztvevők közül egyedüliként elnyerte az EURIMAGES ösztöndíját is. 

DETEKTÍVMOZI
A hagyományos krimi, legyen elsősorban whodunnit, howdunnit vagy whydunnit, kérdőszóra épül: a kíváncsiság ősi érzelméből táplálkozik, amely kezdettől az invenció alapját jelentette az emberiség szellemi evolúciójában. Minél érdekesebb a rejtély, annál jobban leköti a nézőt a megoldás folyamata: a műfaji népszerűség titkai tehát igen egyszerű, izgalmas, csavaros és szokatlan megoldást kínáló talánnyal kell székéhez szegezni a publikumot – még ha a kortárs nyugati tömegfilm immár nem is hisz benne. 

Varró Attila: Bezárt szoba (Kortárs krimik)
Schreiber András: Tykwer, Alexanderplatz (Tom Tykwer Babylon Berlin)
Kránicz Bence: Kopott kalap, gyűrött ballon (Gárdos Éva: Budapest Noir)

MAGYAR MŰHELY
Soós Tamás Dénes: „Ne legyen rabja saját legendájának” (Beszélgetés Antal Nimróddal)
Varga Zoltán: A hét törpe rémálma (Nepp József – 1934-2017)
Szekfű András: „Nem éreztem cinizmust” (Beszélgetés Makk Károllyal (1971) – 2. rész)
Cserháti Zoltán: Trükkökről és függőségekről (Beszélgetés Odegnál Róberttel)
Varga Zoltán: Száll az ének képről képre (Arany-animációk)
Barkóczi Janka: A zuglói Hollywood (Filmgyári centenárium)

A KÉP MESTEREI
Sven Nykvist több mint száz filmet számláló operatőri munkássága (Tükör által homályosan, Persona, Suttogások,sikolyok, Fanny és Alexander; Áldozathozatal) szorosan kötődik az európai modernizmushoz: onnan indul ki, s oda tér vissza. A szénrajzok fekete-fehérétől az olajfestmények koloritjáig, avagy Bergmantól Hollywoodig ível a svéd operatőr életműve.

Gelencsér Gábor: A széntől az olajig (Sven Nykvist 1922-2006) 

FILMZENE
Pernecker Dávid: Beszédes dallamok, üvöltő csendek (Carter Burwell)

TÁVOL-KELETI ANIMÁCIÓ
Makoto Shinkai 2016-os rajfilmje, a Kimi no Na Wa (A neved) az elmúlt egy évben sorra döntötte meg a japán nézettségi rekordokat, a valaha készült legnagyobb bevételű japán filmek versenyében megelőzte a korábban utolérhetetlennek látszó Chihiro Szellemországbant. Ő lenne a Miyazaki utódja?

Lovas Anna: Távoli hangok (Új raj: Makoto Shinkai)
Varró Attila: Világok határán (Koreai animáció)
Sepsi László: Fogd a pénzt (Jian Liu: Have a Nice Day)

FESZTIVÁL
Schubert Gusztáv: Foxtrott a halállal (Velence)
Huber Zoltán: Büszke befogadók (Toronto)

KÍSÉRLETI MOZI
Máté Bori: Az ősélmény horrorja (Stan Brakhage kísérleti dokumentumfilmjei) 

TELEVÍZIÓ
Baski Sándor: Rémálomban élni (David Lynch: Twin Peaks)

FILM/REGÉNY
Pethő Réka: Horrorba fulladva (Yrsa Sigurðardóttir: Emlékszem rád)
Benke Attila: A krimi megkísértése (Óskar Thór Axelsson: Emlékszem rád)

KRITIKA
Kolozsi László: Hétköznapi férfiak hétköznapjai (Politzer Péter: Férfikor)

A címlapon: Sally Potter: A vendégek (Kristin Scott Thomas) – A Cirko Film bemutatója.