Az uralkodó közvélekedés úgy tartja, a tinivígjátékok nagy megújítója és csúcsra járatója a legendás John Hughes volt. Igaz, a kánon számon tart olyan izgalmas előzményeket, mint a magyar címéről (Változó világ) talán kevésbé ismert Fast Times at Ridgemont High, a nyolcvanas évek elejéről pedig a célirányos buli- és szexkomédiákat szokás említeni. A plázák burjánzásával a producerek valóban szakmányban gyártották a tinédzser közönséget levadászó könnyed hibrideket, már jóval a Nulladik óra előtt készült hasonlóan fajsúlyos darab is. A Kockázatos üzlet nemcsak a korszak egyik sötéten csillogó látlelete, de tipikusan az az alkotás, ami az eltelt évekkel egyre jobb és jobb lesz. Míg a filmnek a tengerentúlon komoly hírneve van, felénk jóval kevesebben ismerik, holott bőven van itt mit felfedezni.
Paul Brickman író-rendező egyszerre volt rendkívül szerencsés és nagyon szerencsétlen. A Kockázatos üzlet a bemutatása idején komoly anyagi- és kritikai siker lett, egy csapásra sztárrá tette a főszereplőket (Tom Cruise, Rebecca De Mornay), csak épp annak a divathullámnak köszönhette a létét és oda tagozódott be, amit Brickman meg akart fricskázni. Az elsőfilmes alkotó az akkoriban felpörgő Reagan-éra teljesítmény- és fogyasztásorientált szemléletét, az egészséges tinédzser mítoszát cibálta meg, de a kiábrándult irónia helyett a producerek és a közönség jelentős része pikáns tinivígjátékként tekintett az alkotásra. Innen nézve talán jobban érthető, a váratlan siker után keresett Brickman miért fordított hátat Hollywoodnak és tűnt el a radarról. A hivatalos verzió szerint az alkotó a megváltoztatott befejezés miatt rágott be, de ez valószínűleg csak az utolsó csepp lehetett a pohárban.
TERMÉSZET VS. CIVILIZÁCIÓ