Április 3. és 8. között, a Toldi moziban rendezik meg a 6. Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivált. 

A magyar programba összesen 34 filmet válogattak be. A hazai közönség a Friss Húson láthatja először az Oscar-díjas Deák Kristóf új filmjét, A legjobb játékot és Bucsi Réka Solar Walk című animációs filmjét, amelynek világpremierje az idei Berlinalén volt. A néhány éve óriási sikert arató Újratervezés rendezője, Tóth Barnabás Susotázs című filmjével tér vissza a fesztiválra, és a Friss Húson mutatkozik be többek között Schwechtje Mihály, Kis Hajni, Kovács István és Grosan Cristina új filmje is. 

Emellett számos figyelemre méltó alkotás került a versenyprogramba a hazai filmes oktatási intézményekből (Budapest Metropolitan Egyetem, ELTE, MOME, SZFE), valamint a Média Mecenatúra által támogatott filmek is megjelenési felületet kapnak. 

A nemzetközi versenyprogram három blokkjának válogatásában olyan filmek szerepelnek majd, mint a cannes-i arany pálmás Gentle Night, a Berlinale Generation szekciójában díjazott Into the Blue, az idei Sundance-en is vetített Deer Boy, vagy a Velencében bemutatott Death of the Sound Man. 

A Titanic idén 34 nemzet 47 filmjét vetíti hét kategóriába osztva - Versenyben, Fesztiválkedvencek, Perzsa kincsek, Ázsiai szelek, A sötét oldal, Amerikai függetlenek, Titanic dox –, minden filmet eredeti nyelven láthatnak a nézők, a zenés dokumentumfilmek és néhány retrospektív vetítés kivételével magyar felirattal! Wes Anderson Ezüst Medve-díjas Kutyák szigete című filmjével nyit az idei fesztivál, de itt lesz majd először látható a Szellem/Világ az Oscar-díjas Casey Affleckkel a főszerepben és Chloé Zhao Cannes-ban is díjat nyert A rodeós című alkotása, de jön az American Valhalla című doku is Iggy Popról és Josh Homme-ról. 

A fesztivál idei vendége Izland lesz, így egy rövidfilmválogatás mellett a közönség láthatja majd az Elégtétel című nagyjátékfilmet, melyben a sikeres szívsebész boldog élete válságba kerül, amikor lánya, Anna egy drogkereskedővel kezd kapcsolatot. A hattyú című alkotásban a zabolátlan kilencéves lányt, Sólt vidékre küldik nyaralni, ahol a természet végtelen, az állatoknak lelke van, de az emberek ridegek. Az Izlandi gyilkosok című dokumentumfilm azt az 1976-os esetet dolgozza fel, mikor hat fiatal beismerő vallomást tett két brutális gyilkossággal kapcsolatban, melyet nem ők követtek el, a Vulkán belseje, avagy az izlandi futball felemelkedése pedig az izlandi futball aranycsapatának történetét mutatja be. 

A videójátékok filmre vitelének legnagyobb buktatója a két médium eltérő természete: ami „odabent”, a gépen belül hatásosan működik, az a filmvásznon könnyen banálissá, hiteltelenné válik. 

A játékok és a film kapcsolatáról, egymásra hatásáról rengeteg cikk jelent meg az utóbbi időben mind a gamer, mind pedig a filmes sajtóban. Sokak szerint ma már nem is érdemes külön vizsgálni a két párhuzamosan fejlődő médiumot, inkább egyfajta „transzmediális” hatásmechanizmust, vagyis együttműködést, a motívumok átjárhatóságát kellene tanulmányozni. A kiábrándítóan gyengére sikerült Assassin’s Creed adaptáció azonban újból felveti a kérdést: miért ennyire aszimmetrikus a játékok és a filmek viszonya? Míg Hollywood hihetetlenül termékenyen hatott a játékokra, a játékadaptációk rendre elbuknak, a videójátékok eszközkészlete pedig nehezen szivárog át a filmekbe, jobbára a képi gegek szintjén marad. A két médium nagy találkozása úgy tűnik, várat még magára. 

80 huszár

Sára Sándor életműve színvonalánál és sokszínűségénél fogva is a magyar filmtörténet csúcsteljesítményei tartozik. Egyszerre találhatóak benne korszakos jelentőségű dokumentum- és játékfilmek, ráadásul utóbbiak stilárisan és tematikailag igencsak különböznek egymástól. Jóllehet Sára csupán fél tucat játékfilmet rendezett, ezek között akad „cselekvő film” a hatvanas dekádból (Feldobott kő), szatíra a hetvenesből (Holnap lesz fácán), továbbá a későkádárista Magyarország anomáliáit feltérképező (és a készülő rendszerváltás ellentmondásosságát is megsejtő, váteszi) művészfilm a nyolcvanas évekből (Tüske a köröm alatt), valamint háborús dráma a kilencvenes évekből (A vád).

Enyedi Ildikó a Testről és lélekről című alkotása öt díjat, köztük a legjobb játékfilmnek járó Magyar Filmdíjat nyert el a 3. Magyar Filmdíjon. Rudolf Pétert választották az akadémia tagok a legjobb férfi színésznek az 1945-ben nyújtott alakításáért. A Kincsem kapta a közönségdíjat, Fazakas Péter Árulók című alkotása pedig mind az öt televíziós kategóriában nyert. 

Március 11-én, vasárnap a 3. Magyar Filmdíj gálaestjén a Vígszínházban 5 műfaji és 16 szakmai kategóriában adták át a 3. Magyar Filmdíjakat. A legjobb játékfilm díját a Testről és lélekről című alkotásnak ítélték. A filmért Enyedi Ildikó elnyerte a legjobb forgatókönyvért és rendezésért járó díjat is, valamint Borbély Alexandra kapta a legjobb női főszereplőnek, Tenki Réka pedig a legjobb női mellékszereplőnek járó díjat. A legjobb férfi főszereplő Rudolf Péter lett az 1945 című filmért. A közönségdíjat Herendi Gábor a Kincsem című filmje kapta.

A Wire másként van bedrótozva, mint a szokásos zsaru-sorozatok. Több benne a realizmus, mint a hősiesség. 

A tévé és a mozi bő félévszázada kezdődött vetélkedésének története az elmúlt években több kisebb fordulatot vett az Egyesült Államokban, a köldöknézésbe és a speciáleffektek hajszolásába merülő Hollywooddal szemben egyes tévétársaságok krajcáros, ámde nagy művészi hozamú ötletek sorát vetették be. Az olyan régi vágású sorozatok mellett, mint a Helyszínelők és mutánstársai, illetve az olyan újszerűbbnek tetsző, de lényegében csupán a klasszikus sémákat újrafazonírozó darabokkal szemben, mint a 24, feltűnt néhány rendhagyó kivitelű széria, a Deadwood, a Shield és a Drót. A tömegek szórakoztatását amerikai terepen szokatlannak tekinthető eszközökkel megcélzó utóbbi sorozat különösen jól jelzi, hogy milyen jelentékeny mértékű a teremtő energiák felhabzása napjaink tévéiparában. A Drót alkotói mintha a 19. századi európai romantikus realista írók Amerikába vetett szegény rokonai lennének, művük széles szociológiai térképet rajzoló izgalmas bűnfilmfolyam, amely kivált realizmusával és sztoriépítési megoldásaival lepi meg a nézőt. Az egyszeri és a sokat tapasztalt nézőt egyaránt.

Április 6. és 8. között rendezik meg Magyarországon az első nemzetközi filmfesztivált gyerekeknek. A háromnapos családi filmünnepen 4-14 éves gyerekeknek szóló kisfilmeket, animációkat és dokumentumfilmeket láthat a közönség. Két vetítés között filmes, animációs, kaszkadőr, sminkes, storyboard, virtuális valóság workshopok, képregény és film market, valamint a legnépszerűbb gyerekfilmek szinkronhangjai várják a látogatókat. 

A Cinemira - Nemzetközi Gyerekfilm Fesztivállal a szervezők szeretnék felhívni a figyelmet a gyerek- és ifjúsági filmek fontosságára, feléleszteni a hazánkban jelentős múltra visszatekintő gyerekfilmes hagyományokat, gyerekfilm gyártást. A Cinemira kifejezetten gyerek- és családi filmeket mutat be rövid animációs, élőszereplős és dokumentumfilm kategóriában. A versenyprogramba 1500 filmet neveztek a világ minden tájáról, az előzsűri mintegy 60 alkotást választ versenybe. A fesztivál zsűrijében a hazai és a nemzetközi filmvilág olyan elismert alkotói és képviselői foglalnak helyet, mint Deák Kristóf, a Mindenki című Oscar-díjas rövidfilm rendezője, Aneta Ozorek, az Amszterdami Animációs Fesztivál művészeti igazgatója, Böszörményi Zsuzsa többszörös díjnyertes és diák-Oscar díjas filmrendező, Michael Harbauer, Európa egyik legjelentősebb gyerekfilm fesztiváljának, a Schlingel Film Festival igazgatója.