Szeptember 4. és 11. között harmadik alkalommal rendezi meg a Magyar Nemzeti Filmalap a Budapesti Klasszikus Film Maratont. A restaurált klasszikus filmek seregszemléjén nyolc nap alatt mintegy 100 filmet láthat a közönség több budapesti moziban, és idén is lesznek Egerben és Győrben vetítések. Budapestre érkezik Pierre Richard, Michael Nyman, Udo Kier, Johanna Ter Steege és Magda Vášáryová is. Budapesten a Szent István Bazilika előtt ismét lesznek ingyenes szabadtéri vetítések.
Az idei program a film és a zene közel 125 éves közös történetét és fejlődését mutatja be. A filmzenetörténeti válogatásban helyet kapnak megzenésített némafilmklasszikusok, világhírű musicalek, mint pl. a My Fair Lady, az Ének az esőben, az Óz, a csodák csodája, legendás film noirok a Máltai sólyomtól A Szamurájig, western eposzok, a filmművészet kiemelkedő zenei témájú kultfilmjei mint a Ragtime, a Jazz Királya, a Mindhalálig zene, a Hair, az Evita, a Rocky Horror Picture Show, és csodálatos magyar zenés filmek is.
Először láthatja a közönség a teljeskörűen restaurált Meseautót, melyhez egy izgalmas kiállítás is kapcsolódik majd. A rendszerváltás 30. évfordulóját külön filmes blokkal ünnepli a 3. Budapesti Klasszikus Film Maraton. Olyan magyar zenés kultuszfilmek frissen felújított változatait is megtekinthetik a nézők, mint az Eszkimó asszony fázik, Kopaszkutya vagy István, a király.
Az 1920-as évek elején az oklahomai Osage megye lakóit, majd egy idő után a helyi és az országos médiát is az oszázs indiántörzset sújtó átok, pontosabban a gazdag törzstagokat érintő feltűnően sok gyanús haláleset foglalkoztatta. Az oszázsok (akik gyakorlatilag egytől egyig vagyonosak voltak, tehát mind a veszélyeztetett kategóriába tartoztak) szabályosan rettegtek, és minden okuk megvolt rá: kegyetlen, változatos eszközökkel elkövetett gyilkosságok, fura öngyilkosságok és rejtélyes betegségek tizedelték őket. Nem segítettek rajtuk sem a pénzen megvehető eszközök és szolgáltatások, sem az elővigyázatosság, ráadásul a külvilágra, a többségi társadalomra sem számíthattak. A média ugyanis már a gyilkosságsorozat előtt is sokat foglalkozott velük, de csak mint egzotikus, primitív, ám dúsgazdag vadakkal, és az akkor még magától értetődő rasszizmustól a hatóságok sem voltak mentesek, sőt. Közömbös és ellenséges környezetben kellett küzdenie a törzsnek, ám egyszer csak megjelentek Edgar J. Hoover emberei, és véget vetettek az őslakosok szenvedéseinek.
AGNÈS VARDA