AGNÈS VARDA
A francia új hullámhoz tartozó Varda dokumentum-, játék-, rövidfilmek, televíziós sorozatok és installációk alkotta életműve csak elsőre tűnhet össze nem illő darabok kollázsának. Hétköznapi emberek és történetek iránti empatikus kíváncsisága, állandó kísérletezőkedve, formakereső szubjektivitása a kezdetektől egyértelmű.

Margitházi Beja: Szem, kéz, kamera, Agnès (Agnès Varda 1928-2019)
„A véletlen az első asszisztensem” (Beszélgetés Agnès Vardával)

CANNES
Gyenge Zsolt: Műfajok alkonya (Cannes)

MAGYAR MŰHELY
Soós Tamás Dénes: „Mint gyerek a játszótéren” (Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 2. rész)
Hirsch Tibor: Új múlt, új sötét (A történelmi film színeváltozása)
Várkonyi Benedek: „Soha nem volt brahista” (Beszélgetés Dér Andrással)
Zalán Márk: Múltidézés (Erőss Gábor: A történelmi filmek szociológiája)

KECSKEMÉTI ANIMÁCIÓ
M. Tóth Éva: Animált idők (Varga Zoltán: A kecskeméti animációs film)
Herczeg Zsófia: A sokszínűség egysége (KAFF– Kecskeméti Animációs Filmfesztivál)

ANCIEN RÉGIME
A Versailles rózsája a lányoknak szóló, úgynevezett shōjo manga egyik alapkönyve. A kosztümös történelmi képregény, amelyben számos szereplő viharos életén keresztül szemtanúi leszünk az ancien régime bukásának és a francia forradalom kirobbanásának. félévszázada kultikus tisztelet targya Japánban.

Kálovics Dalma: Férfiszerepben (Képregény-legendák: Riyoko Ikeda: Versailles rózsája)
Kovács Ilona: Csábítás és balsors (Casanova szerelmei)
Fekete Tamás: Rizsporos szerelmek (Benoît Jacquot: Casanova – Az utolsó szerelem)

BRIAN DE PALMA
Brian De Palmát a thriller műfaj úttörőjeként Alfred Hitchcock örökösének tekintik, mégis egy Howard Hawks gengszterfilm, A sebhelyesarcú remake-jével merült legmélyebbre az elkárhozott emberi lélek sötét tengerében.

Vízkeleti Dániel: Miénk a világ? (Brian De Palma: A sebhelyesarcú)
Varga Zoltán: Pisztoly az asztalon (Brian De Palma: Dominó)

TELEVÍZIÓ
Pernecker Dávid: Mocskos zsaruk (Robert Ben Garrant: Reno 911!)
Baski Sándor: Amikor a valóság berobban (Johan Renk – Craig Mazin: Csernobil)
Huber Zoltán: Gourmé lángos (Zomborácz Virág: Egynyári kaland)
Greff András: Vörös és fehér (Frant Gwo: The Wandering Earth)

KRITIKA
Huber Zoltán: A játéknak nincs vége (A John Wick trilógia)
Ádám Péter: Barátok jóban-rosszban (Guillaume Canet: Együtt megyünk)

A címlapon: Philippe Godeau: Yao utazása (Lionel Louis Basse és Omar Sy) – A Mozinet bemutatója

A betépett Matthew McConaughey jutalomjátéka, kritikuskedvenc tinikomédia + Wes Anderson és Aki Kaurismaki találkozása egy angol kisvárosban – nyári villámpodcastunkban olyan friss filmeket ajánlunk, amelyek bekerültek ugyan a magyar mozikba, de nem váltottak ki akkora visszhangot, mint amekkorát érdemeltek volna. (De szerencsére mi igazságot teszünk!)

Menetrend:
00:55 - Túltolva (The Beach Bum; r.: Harmony Korine)
18:40 - A szavak ereje (Sometimes, Always, Never; r.: Carl Hunter)
27:45 - Éretlenségi (Booksmart; r.: Olivia Wilde)

Közreműködők: Varga Dénes, Huber Zoltán, Baski Sándor.

Másodszorra rendezték meg a Hypewritert, a Paprika Studios és az RTL Magyarország nemzetközi televíziós pitchfórumát. Idén több mint 30 országból 160 nevezés érkezett, amelyből az előzsűri ezúttal is 8 filmtervet választott ki. Az alkotók 7 percet kaptak rá, hogy bemutassák a terveiket a zsűrinek és a közönségnek, majd újabb 7 percen át kellett kérdésekre válaszolniuk. A győztes jutalma 10 ezer euró, ebből kell elkészíteni a pilotepizódot, amit valamelyik RTL csatorna bemutat.

Az idei mezőny kellően sokszínű volt, akadt az indulók közt rutinos tévés (Árpa Attila), low budget-filmek rendezője (Martin Csaba), elismert producer és dokumentumfilmes (Osváth Gábor), napi sorozatok storylinere (Szőnyei Dávid, Bendi Balázs), produkciós menedzser (Nagy Levente) és egy török (Selim Sevim), illetve román (Florentina Vidrascu) versenyző is.  

Ha úgy tűnt pár héttel ezelőttig, hogy MINDENKI a Trónok harca utolsó évadát nézi, az azért volt, mert tényleg majdnem mindenki azt nézte, és erről a nézők/rajongók be is számoltak a különféle on- és offline fórumokon. (Voltak, akik podcastet is készítettek róla.)

Az HBO sorozatának óriási népszerűségét lehet azzal magyarázni, hogy a „sárkányos Dallas” valóban tévétörténelmet írt, ötvözve a klasszikus kosztümös műfajok dogmáinak kiforgatását a korhatáros kalandfilmek és királydrámák izgalmaival, de a tömegvonzás aspektusát sem lehet zárójelbe tenni. Indulásakor a sorozatot George R. R. Martin regényének rajongói és a fantasy műfaj kedvelői követték, és persze azok, akik a csatorna évtizedek alatt kiépített reputációjának köszönhetően minden nagyobb szabású HBO-produkciónak bizalmat szavaznak. Amint szép lassan kiderült, hogy a regényekhez hasonlóan a Trónok harca tévés változata sem egy ortodox fantasy, illetve a hagyományos és a közösségi médiában is egyre nagyobb visszhangot kaptak a széria nézői elvárásokat kicselező sokkpillanatai (Ned Stark kivégzése vagy a „vörös nász”), úgy csatlakozott be a szélesebb közönségréteg is – olyanok is, akik a műfajt amúgy nem kedvelik különösebben, és korhatáros tartalmakat sem szoktak fogyasztani.    

Június 22-én kiosztották a 14. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál elismeréseit, a nagydíjat Láng Orsolya MOME Anim diplomamunkája, a Szezon után nyerte, Andrasev Nadja legújabb animációja, a Szimbiózis három elismerést kapott, a legjobb rövidfilm pedig Tóth Roland Lugosi Béla életét feldolgozó alkotása lett.

Június 19. és 23. között tizennegyedik alkalommal rendezték meg a Kecskeméti Animációs Filmfesztivált, a legnagyobb és legrégebbi hazai animációs fesztivált, melyen több mint 300 film volt látható nyolc helyszínen, emellett számos kiállítás, mesterkurzus, könyvbemutató és egyéb szakmai program várta az érdeklődőket. A KAFF-al párhuzamosan futott a 11. Európai Animációs Játékfilm és TV-film Fesztivál, ahol egész estés filmek, sorozatok és TV-speciálok versenyeztek. A KAFF idei díszvendége Afrika volt, de kiemelt szerepet kapott a 150 éves múltra visszatekintő japán-magyar kapcsolat.

A több mint 200 beérkezett magyar nevezésből összesen 2 egész estés alkotás, 14 diákfilm, 22 rövidfilm, 23 televíziós sorozatepizód és 28 alkalmazott animáció került a versenyprogramba, emellett közel 30 film az információs programban mutatkozott be. Az európai versenyben 6 egész estés alkotás, 28 sorozatepizód és 6 speciál volt látható, valamint 12 animációt vetítettek versenyen kívül.

Sorozatajánló és mélyelemző adásunkban közkívánatra kitárgyaljuk 2019 eddigi legnagyobb tévés sorozatsikerét, a Csernobilt, aztán levezetésképpen megvitatjuk (szó szerint) az Egynyári kaland befejező és a Black Mirror 5. évadát. A kérdések, amikre lehet, hogy választ is adunk:

• Számítanak-e az apró pontatlanságok a Csernobilban?
• Mitől működik ennyire, és mekkora a hype szerepe?
• Melyik az a jelenet, amit végül már az alkotók sem mertek betenni a végső verzióba?
• Egynyári kaland: romkom, dramedy vagy valami több?
• Mi a sorozat ideológiája, "üzenete", egyáltalán, van-e neki olyan?
• Zomborácz Virág az új Billy Wilder?
• Miért lett más ez a Fekete tükör, mint a korábbi Black Mirror-epizódok?
• Ajánljuk-e a Barryt és a Cobra Kait? (Spoiler: igen.)
• Akik vitatkoztak: Varga Dénes, Huber Zoltán, Baski Sándor

Menetrend:
0:00 - Csernobil
42:28 - Egynyári kaland
1:15:07 - Black Mirror

A mozi mindig előszeretettel nyúlt témaként a szélsőséges szervezetekhez. Az amerikai demokrácia paradoxona, hogy intézményrendszere a legstabilabb a világon, ám a társadalomban időről időre olyan mozgalmak formálódtak ki, amelyek támadást intéztek az állam vagy a társadalom más csoportjai ellen. A föderalizmus, a hatalmi ágak szétválasztása, az erős elnöki hatalom biztosították az államrend stabilitását és védelmét szövetségi szinten, miközben regionálisan, a tagállamok szintjén a legelképesztőbb politikai irányzatok szerezhették meg a hatalmat. Az 1920-as évek nativista (bevándorlás-ellenes), antikommunista közegében például a Ku-Klux-Klan tagja két államban is beülhetett a kormányzói székbe

Tanulmányunkban a Klanról készült filmeket tekintjük át, a kezdetektől napjainkig, abból a nézőpontból, hogyan változott a Klan megítélése az amerikai moziban, és a rendezők milyen szociológiai rétegeket tekintettek a tipikus Klan-szimpatizánsoknak. Minden szélsőjobboldali mozgalom tevékenységének három szereplője van: a tettesek, az áldozatok és a szimpatizánsok. Jelen tanulmány inkább a tettesek és a szimpatizánsok, azaz Klan-tagok, és kevésbé a közismert áldozatok, a feketék oldaláról mutatja be a szervezet tevékenységét.