Filmvilág blog

Guerilla: új film az 1848-49-es szabadságharc fiataljairól

2018. november 21. - filmvilág

guerilla.jpg

2019 tavaszán kerül a hazai mozikba Kárpáti György Mór első nagyjátékfilmje, az 1849-ben játszódó Guerilla.

Szinopszis:
1849-ben, a világosi fegyverletétel után sokan még nem tudják, hogy a szabadságharc elbukott. Barnabás korábban megszökött a sorozás elől, az öccse vonult be helyette. Csak most, a vereség után csatlakozik a tizen-huszonéves, erdőben bujkáló gerillákhoz. A bűntudattól hajtott fiú bízik benne, hogy hazaviheti a testvérét, de egy hazugsága folytán besorozzák, így maradnia kell. Közel kerül egy lányhoz, aki a sebesülteket ápolja, és akibe az öccse szerelmes: ez tovább szítja a fivérek közötti ellentéteket. Barnabásnak hamarosan olyan döntéseket kell hoznia, amelyeknek egyre súlyosabb következményei lesznek. 

Tovább

Bohém rapszódia - Gyáva megalkuvás vagy lehengerlő mozishow?

bohemian-rhapsody.jpg

Is this the real life? Is this just fantasy? - csendül fel a Queen ikonikus balladájának rögtön a legelején a programadó kérdés, amire a szám címét viselő friss film igen határozott válasszal felel. A dal kiemelése már önmagában is jelzésértékű, a filmesek nyilván nem véletlenül választották címnek az együttes épp azon slágerét, amibe a legtöbb cirkuszi akrobatika, teátrális póz és himnikus geg szorult. A megunhatatlanul zseniális Bohemian Rhapsody a Queen-élmény kvintesszenciája, melynek rengeteg jellegzetes összetevője van, de a realizmus vagy az alkotói önmarcangolás biztosan nem tartozik közéjük.

Az ember nem azért hallgat Queent, hogy a dalszövegek mélyebb jelentésrétegeit elemezgetve valami magvasat tudjon meg az őt körülvevő úgynevezett valóságról. Épp ellenkezőleg, a zenekar mindig is csak és kizárólag azt ígérte, hogy ők majd rockolnak minket, és ehhez végig nagyon következetesen tartották is magukat. A róluk készült film némileg paradox módon így pontosan azért festhet hű képet, mert a legkevésbé sem valóságos, cserébe viszont rockol minket. Igen kiváló eredményekkel.

Tovább

Jön a 16. Anilogue!

dilili_a_paris.JPG

November 28. és december 2. között a 16. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon nézheti meg a közönség az elmúlt év legjelentősebb animációs alkotásait a világ minden tájáról. A budapesti animációs seregszemlét a Kirikou figuráját megalkotó Michel Ocelot személyesen nyitja meg az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol elsőként a legendás francia rendező legújabb filmjét, a Dilili Párizsbant vetítik. Idén 300 animációs rövidfilmet és 14 egész estés filmet – számos magyar alkotást is - kínál a fesztivál, melyek közül több a Három Hollóban lesz megtekinthető, a Francia Intézet, a Lengyel Intézet és a Cervantes Intézet pedig ingyenes vetítéseket is tart majd. Az Adriai hullám című vetítéssorozatban Olaszország, Horvátország és Szlovénia kortárs animációs művészete mutatkozik be.

A fesztivál nyitófilmje a Kirikou figuráját megalkotó Michel Ocelot legújabb munkája, a Dilili Párizsban lesz, mely a századfordulós francia művészvilág izgalmas karikatúráját is felrajzolja. A fesztiválon Michel Ocelot két korábbi filmjét, az Esti meséket és a Kirikou és a boszorkányt is megnézheti majd a magyar közönség. Az Anilogue zárófilmje Mamoru Hosoda legújabb alkotása, a Mirai - Lány a jövőből lesz, melyben a négyéves Kun azóta haragszik a világra, amióta kishúga születésével felfordult az élete. Ám egy reggel titkos, mesebeli világot talál a kertjükben, ahol találkozik azzal a kislánnyal, aki majd az anyukája lesz és azzal a férfival, aki majd a dédnagypapája lesz. A varázslatos kalandokban útitársául szegődik egy nagylány. Egy nagylány, akit pont úgy hívnak mint az utált kistestvért.

Tovább

Meghosszabbították a 7. Friss Hús nevezési határidejét

friss_hus.jpg

November 30-ig meghosszabbították a nevezési határidőt a jövőre hetedik alkalommal megrendezett Friss Hús Nemzetközi Rövidfilmfesztiválra. Az eseménysorozat 2019. március 25. és 31. között lesz Budapesten, a Toldi moziban. A szervezők 2017. január 1. után készült külföldi és magyar rövidfilmekből válogatják ki a fesztivál filmjeit. Idén is várják a nevezéseket az LMBTQ- és horrorszekcióba is. 

A Friss Hús pár év alatt Budapest egyik legmeghatározóbb filmes eseménysorozatává vált. A fesztivál bebizonyította, hogy a friss és mindig újító rövidfilmes formátum különösen érdekes a filmszerető közönség számára: a Toldi moziban szervezett programsorozat látogatottsága évről évre nő, vetítései rendre telt házasak, és jelentős szakmai és sajtóvisszhangot keltenek. A vetítések mellett szakmai programok is várják az érdeklődőket, és pitchfórum is lesz, ahol filmterveket, rövidfilmes ötleteket mutatnak be az alkotók.

A Friss Húson mutatkozik be minden év elején a magyar rövidfilmes termés legjava, és innen indulnak nemzetközi fesztiválkörútra a tehetséges magyar rendezők filmjei. A 2016-os Friss Hús különdíjának nyertese például Deák Kristóf Mindenki című rövidfilmje volt, amely később sorra halmozta a nemzetközi fesztiválsikereket, majd Oscar-díjat is nyert. A rendező azóta legújabb rövidfilmjével, A legjobb játékkal (2018) is visszatért a budapesti fesztiválra. 

A hazai közönségnek a Friss Húson bemutatkozó filmek gyakran kerülnek be Cannes, Szarajevó, illetve egyéb A kategóriás nemzetközi fesztiválok versenyprogramjába.

Nevezni itt lehet: https://filmfreeway.com/festival/FrissHus

Nem mind arany, ami Aranyélet?

Spoileres kibeszélő

aranyelet_valkai_reka.jpg

A 3. évaddal véget ért minden idők talán legsikeresebb magyar sorozata (már ami a kritikai visszhangot illeti), és ha annak idején a 2. évadot is alaposan kibeszéltük, akkor most sem tehettünk mást. Vendégként csatlakozott hozzánk a Geekz főszerkesztője, Rusznyák Csaba, aki velünk ellentétben eddig sem rajongott a szériáért, és – spoiler – az utolsó évad sem győzte meg. Volt tehát vita is bőven. Az adás végén, epilógus gyanánt foglalkoztunk Ujj Mészáros Károly az X - A rendszerből törölve című magyar skandináv krimijével is. (Ez a rész 1:02:10-nél kezdődik.)

Ami szóba került:

  • tényleg annyira politikus a sorozat, mint amennyire annak tűnik,
  • és ha igen, mennyire hiteles,
  • 7. rész: az évad csúcspontja vagy mellélövése,
  • melyik karakter útja volt a leginkább, és melyik a legkevésbé hiteles,
  • hozzáadott-e valamit az élményhez, hogy egyszerre vált elérhetővé a teljes évad,
  • és túl vagyunk-e az „ahhoz képest, hogy magyar”-mércén?

Tovább

Telt házas vetítések a 15. VERZIÓ Fesztiválon

verzio15.jpg

Budapesten november 11-én vasárnap ért véget a 15. VERZIÓ Filmfesztivál. Az eseménynek idén is a Toldi mozi, a Művész Mozi, a Kino Café Mozi, a Blinken OSA Archívum, a Közép-európai Egyetem, valamint a Trafó Kortárs Művészetek Háza adott otthont. 

Az emberi jogi dokumentumfilm fesztiválon 59 filmet vetítettek 35 országból. Közel 10 ezren vettek részt a Fesztiválon, 42 telt házas vetítést produkálva. A filmek után összesen 43 közönségtalálkozót szerveztek, ebből 30 beszélgetés volt az alkotókkal, 13 pedig kerekasztalbeszélgetés szakértőkkel. A Fesztiválon 20 országból 45 vendég vett részt a szakmai programokon. 

A 15. VERZIÓ Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál díjazott filmjei:

  • Magyar Közönségdíj: EGY NŐ FOGSÁGBAN
  • Nemzetközi Közönségdíj: ERDŐK IDEJE
  • Legjobb Emberi Jogi Film díja: SRBENKA
  • A Diákzsűri különdíja: SEMMI SEM MUTATJA
  • Legjobb Diák- és elsőfilm díja: A SZIGET
  • A Nemzetközi zsűri különdíja: AZ Ő HANGJUK és CARLOS FILMJE
  • Gyerekzsűri díja: NAGYI PROJEKT

A vidéki VERZIÓ programjai november 15-én indulnak Pécsen. Idén először Kecskemét is vetít válogatást, Szegeden pedig két helyszínen is láthatnak emberi jogi dokumentumfilmeket az érdeklődők.

Tovább

A kígyó megeszi a kismacskákat

amazona.jpg

A II. latin-amerikai dokumentumfilm-fesztivál (október 16–21.) legfontosabb témája a szülő-gyerek viszony volt.

A Déli-Doku, a kortárs latin-amerikai dokumentumfilm-fesztivál azzal a céllal szervezte vetítéseit, hogy közelebb hozza hozzánk Latin-Amerika kultúráját. Az Amazona című film (rendező: Clare Weiskopf) ennek ellenére egy olyan témát vitt a mozivászonra, amely sem helytől, sem időtől nem függ – az anyaság felelősségét firtatja egy anya és a szülés előtt álló lánya kapcsolatán keresztül. Ebben az őszinte és ítélkezéstől mentes filmben minden benne van, ami egy asszony és a gyerekei közötti kapcsolatok legmélyén húzódik. Az anya és az apa életét meghatározó önmegvalósítás és a szabadság iránti igény, és annak következményei, ahogy gyerekeik megélik ezt a szabadságot, bizonytalanságot a hétköznapokban.

Hol a határa az önzésnek, és hol a határa a szülői felelősségnek? Meddig nem árt az önmegvalósító életmód a gyerekek fejlődésének, és mikortól okozza személyiségük lerombolását? Ki és miért vállalja a felelősséget a válás után a gyerekekért? Rendezhető-e egy ilyen kapcsolat valaha az életben? Ezek a kemény kérdések mind megfogalmazódnak Clare Weiskopf rendezőnő filmjében.

Tovább
süti beállítások módosítása