A 25. jubileumi Filmvilág Podcastet annak idején nem ünnepeltük meg, ezt pótoljuk most be – utólag. Ezúttal egy kicsit személyesebb adással készültünk, de a téma azért maradt a film. A felvétel előtt pár héttel mindenki (vagyis a podcast állandó szereplői, Dénes, Zoltán, Sándor) kiválasztott 2-2 olyan filmet, amit a többiek vagy nem láttak még, vagy nem kedvelnek annyira, majd az adás kezdetére meg- (vagy újra)néztük ezeket. A 25. 35. Filmvilág Podcastből kiderül, kinek sikerült meggyőznie a többieket arról, hogy az ő kedvence méltánytalanul alulértékelt vagy félreértett mestermű, vagy konkrétabban, hogy:

• az Egy komoly ember Coenék egyik legjobb filmje;
• a Fotográfia a magyar Nagyítás és Arcélek, útszélek egyben;
• a Sherlock Holmes magánélete nélkül a Cumberbatch-féle Sherlock sem született volna meg;
• az Intim megvilágításban olyan mint egy cseh sör habja;
• a Boldogságtól ordítani igazából komédia;
• és az 1982-es Véletlen játszódhatna akár itt és most is. 

A február 7-én kezdődő Berlini Nemzetközi Filmfesztivál kihirdette a rövidfilm programját: 17 országból érkezett 24 rövidfilm kapott meghívást, köztük Buda Flóra Anna ENTROPIA című MOME Animáció diplomafilmje, és Tóth Luca LIDÉRC ÚR című magyar-francia koprodukcióban készült alkotása. 

Az Entropia három párhuzamosan létező univerzum működését mutatja be. A három térben három fiatal nő él különböző körülmények között. A rendszerbe hiba folytán bekerül egy légy, mely mindhárom világ között képes átjárni, megnyit egy portált melynek következtében a lányok képesek kilépni a saját közegükből és el tudnak indulni egymás felé. 

Buda Flóra Anna 2018-ban diplomázott a MOME Animáció tanszékén a tízperces Entropiával, melynek forgatókönyvét is jegyzi. Jelenleg az ASF (Animation Sans Frontier) nemzetközi workshop egyik résztvevője, melynek keretei között fejlesztheti jövőbeli filmterveit.

Az Entropia a Filmalap támogatásával a MOME produkciójában készült, producere Fülöp József. 

Filmtudomány mesterszakot indít a szegedi Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék, külön hangsúllyal a kortárs mozgóképkultúra, így a videómegosztók és a közösségi média hozta változásokra is. A képzésre február 15-ig lehet jelentkezni. 

A Szegedi Tudományegyetem új mesterképzése azoknak szól, akik az alapszakos tanulmányaik után filmmel szeretnének foglalkozni akár az elmélet területén, akár gyakorlatban. 

A mesterszak sajátossága, hogy különös figyelmet szentel a mozgókép napjainkban átalakuló formáinak: a közösségi média, a videomegosztók, a felhasználók tartalmainak, a digitális kultúra és mozgókép viszonyának, az átalakuló televíziós nyilvánosság és intézményesség, a forgalmazás, az ökokritikai megközelítés, a populáris kultúra kortárs kérdéseinek.    

Az év végi / év elejei nagy listázásokat lezárandó megmutatjuk a Filmvilág szerzőinek 2018-as kedvenceit. A felkért kritikusok közül 23-an küldték el nekünk a külföldi és a hazai filmeket rangsoroló ötös, illetve hármas listáikat. (A két kategória indítását az indokolta, hogy tavaly rekordszámú magyar filmet mutattak be. A Filmvilág Podcast toplistázós adása ide kattintva hallgatható meg.)

A FILMVILÁG SZERZŐINEK KEDVENC MAGYAR FILMJEI

1. Egy nap

2. Ruben Brandt, a gyűjtő

3. Rossz versek

4. Remélem legközelebb sikerül meghalnod :)

5. Napszállta

6. Egy nő fogságban

7. A monostor gyermekei

= Könnyű leckék

9. Nagyi projekt

10. Virágvölgy

Minden nemzet történelmében találhatunk polgárháborúkat. Az 1640-es angol, az 1861-es amerikai és az 1917-es oroszországi polgárháborúk talán a legismertebbek a magyar köztudat számára; a magyar iskolában ezekről tanulunk a leghosszabban történelemórán, és klasszikus regények, filmek is népszerűsítik az amerikai, angol és orosz történelem sorsfordulóit. A regionális konfliktusok közül a szabad farmer és ipari munkaerőn alapuló amerikai Észak és a rabszolga munkaerőn alapuló, monokultúrás fejlődésű Dél viszálya (amely egyfelől az amerikai alkotmányos rendszerre vonatkozó, markánsan eltérő koncepciók, másrészt gazdasági és társadalmi modellek konfliktusa is) a leginkább földolgozott a filmművészetben. Gondoljunk olyan alkotásokra – a teljesség igénye nélkül –, mint az Egy nemzet születése (1915), az Elfújta a szél (1939), az Észak és Dél minisorozat (1985) vagy a realisztikusabb Gettysburg (1993), az Istenek és katonák (2003), illetve a hátország mindennapjaira fókuszáló Hideghegy (2003). Hogy a westernek és életrajzi filmek tucatjairól ne is beszéljünk! Hasonló polgárháborúkat minden európai nemzet történelemkönyvei följegyeznek, de ritka az a reflexivitás, amely az amerikai filmművészetet jellemzi. 

Napjainkban nagyon divatos az európai nemzetek történelmét úgy láttatni, mint amelyeknek megszületése teljesen logikus, magától értetődő folyamat volt. A 19. századi és későbbi történészek, publicisták és államférfiak hol a természetföldrajzi tényezőkkel, hol a geopolitikai megfontolásokkal érveltek olyan régiók egymáshoz kapcsolása mellett, amelyeknek nyelve, szokásai, kultúrája és életmódja élesen eltért egymástól. A regionális konfliktusokat azonban, ha lehetett, szívesen szőnyeg alá söpörték. Ritkán szoktunk beszélni és írni arról, hogy az európai nemzetállamok megalakulásának pillanatában is találhatunk olyan mély konfliktusokat, amelyek nemzedékekre állították szembe egymással a különböző régiók lakosait. Ha nem is abban a formában, mint az Egyesült Államokban, az Észak–Dél regionális ellentét végighúzódik az olasz történelmen, a Risorgimento győzelmétől kezdve, de természetesen ennek történelmi, kulturális, szociokulturális okai az itáliai középkori és kora újkori fejlődésben gyökereznek. 

A Magyar Filmakadémia Egyesület, a Magyar Nemzeti Filmalap és az NMHH Médiatanácsa támogatásával idén 2019. április 22-27. között rendezi meg az 5. Magyar Filmhetet a Corvin moziban. A filmeket február 17-éig 7 kategóriában - játékfilm, tévéfilm, televíziós sorozat, kisjátékfilm, dokumentumfilm, ismeretterjesztő film és animációs film - nevezhetik. 

Az 5. Magyar Filmhétre a 2018. január 1. – 2018. december 31. között mozi és televízió forgalmazásban vagy fesztiválon bemutatott filmeket lehet nevezni hét kategóriában: játékfilm, tévéfilm, televíziós sorozat, kisjátékfilm, dokumentumfilm, ismeretterjesztő film és animációs film. Egy alkotó több alkotást is regisztrálhat a 4. Magyar Filmdíjra. A nevezési szabályzat itt olvasható. Nevezni a Magyar Filmakadémia oldalán a Nevezés menüpontra kattintva lehet.

Nevezési határidő: február 17.

A Magyar Filmdíjról bővebb információ a Magyar Filmakadémia oldalán található. Kapcsolat: filmhet@magyarfilmakademia.hu 

3 LEGJOBB (vagy legrosszabb) filmes jelenség 2018-ból

1. A homály

A világ egyre inkább zavaros és érthetetlen – vagy legalábbis annak tűnik a kortárs film alapján: míg a kurrens tömegfilm szecskává vágott akciójeleneteiből már szinte semmit sem lehet kivenni (vajon ki üt kit a Venomban?), addig a művészfilmek kamerája gyakran csak centikre lát el, az együgyű hősök szűkös perspektíváit a képek csekély mélységélessége adja a tudtunkra. 2018-ban divatban volt az életlenség: ezzel kísérletezett Julian Schnabel (At Eternity’s Gate), Josephine Decker (Madeleine a mélyben), Carlos Reygadas (Nuestro Tiempo), vagy éppen a rövidlátók költője, Nemes Jeles László.