A Marvel vajon mi? Martin Scorsese-t megkérdezték, válaszolt (szerinte nem igazi mozi, inkább csak mozgóképes vidámpark), Francis Ford Coppola rákontrázott, majd sorra szólaltak meg a Marvel házi rendezői és színészei. Új adásunkban mi is a Marvel-jelenséggel foglalkozunk, külön kitérve arra, hogy:
- tényleg annyira példa nélküli és káros a Marvel dominanciája,
- mi a különbség a "film" és a "mozi" között,
- minek köszönhető a szuperhősfilmek népszerűsége,
- mi Scorsese és Coppola valódi problémája,
- meddig tartható még fent a Marvel-model,
- és miért nincs szex a Bosszúállókban?
Közreműködők: Huber Zoltán, Baski Sándor és a Geekz főszerkesztője, Rusznyák Csaba
MAGYAR MŰHELY
A rendezővé válás, ha van ilyen, szerintem egy élethosszig tartó folyamat. Általános orvosként végeztem 2011-ben. Már orvostanhallgató koromban kezdtem érezni, valami „hív” a filmkészítés irányába. De akkor még nem tudtam pontosan megfogalmazni, mi ez az érzés, fogalmam sem volt arról, hogy ez azt jelenti, hogy filmeket szeretnék csinálni. Aztán ez az érzés egyre inkább körvonalazódott, egészen annyira, hogy teljesen kimondhatóvá vált: filmeket szeretnék csinálni! Pályaelhagyó, vagyis pályaváltó vagyok. Másfél év pszichiátrián töltött általános orvosi munka után döntöttem úgy, váltok, nem dolgozom tovább a klinikumban. Aztán szépen, lépésről lépésre alakultak a dolgok. A tényt, hogy nem orvos leszek, hanem inkább filmrendező, a szüleim torkán volt a legnehezebb lenyomni, de végül sikerült. Ahhoz, hogy most ott legyek, ahol, nemcsak rám volt szükség, hanem két osztályfőnökömre, Szász Jánosra és Janisch Attilára, akik tudtak kapcsolódni hozzám, és akik előtt úgy éreztem, semmit sem kell takargatnom, vagy szégyellnem, így a pályaváltásomat sem.
