Káel Csaba kormánybiztos, Fülöp József MOME rektor és Pesti Ákos mozgóképipari kormányfőtanácsos a magyar animáció fejlesztéséért indított cselekvési program tervezetét ismertette a MOZ.GO fesztiválon Veszprémben.

A magyar animációt, melynek 110 évvel ezelőtti indulását emlékévvel ünnepeljük idén, gazdag hagyományok, sokszínűség és jelentős kulturális beágyazódottság jellemzik. A Magyarországon készülő nemzetközi produkciók mellett - jó példa erre a cannes-i filmfesztiválon nemrég bemutatott, az Oscar-díjas Michel Hazanavicius rendezésében, a Kecskemétfilm Stúdió közreműködésével készült La plus précieuse des marchandises (A legértékesebb áru) -, az élőszereplős alkotások is egyre több szakembert és technológiát alkalmaznak. A szakterület átfogó fejlesztését a növekvő piaci igények mellett a mesterséges intelligencia térhódításával járó robbanásszerű technológiai fejlődés is szükségessé teszi, figyelembe véve a tényt, hogy az animáció a tömegkommunikáció, a teljes szórakoztatóipar mellett az oktatás és a tudományos élet elsődleges megjelenítő eszközévé vált napjainkra.

A kormánybiztos kezdeményezésére a hazai animáció szakmai szervezeteivel és fő piaci szereplőivel szorosan együttműködve dolgozták ki a most ismertetett cselekvési programot, melynek egyik fő célja, hogy az iparág szabályozási rendszerének kereteit biztosító Filmtörvényben az animáció kortárs és korábban nem kezelt alkalmazási és megjelenési formái megfelelő módon szerepeljenek. A program a fenntartható piaci és kulturális szemlélet, valamint az iparági ökoszisztéma erősítését is célul tűzte ki, kiemelt hangsúlyt helyezve az új formátumú, transzmediális és immerzív tartalmak fejlesztési, gyártási és forgalmazási támogatásának lehetőségeire, a szakember utánpótlására és az ágazat jövőjét biztosító tehetségek gondozásra.
 
A cselekvési program kidolgozásában a kormánybiztos stábjával a Magyar Animációs Producerek Szövetsége, a Magyar Animációs Alkotók Egyesülete és a hazai képzésben kulcsszerepet betöltő MOME vezetői működtek együtt.
 
„Az animációnak – az élő szereplős filmekhez képest – megvan az a lehetősége, hogy az emberek fantáziáját megragadva, minden olyat meg tud jeleníteni, ami a valóságunknak nem kézzelfogható része. Lassan több évtizede a világ, amelyben élünk, egyre inkább a képekről, mozgóképekről szól. Így az animáció a kommunikációnk szerves elemévé vált, animációs jeleket küldözgetünk egymásnak nap mint nap. A tudományos eredmények bemutatásától kezdve a hétköznapjainkig mindenhová befészkelte magát az animáció, s  nagyon könnyen és eredményesen alkalmazható kommunikációs eszközzé vált mindannyiunk kezében.” – összegezte az animáció szerepét Fülöp József, a MOME rektora.