Szeptember 16-án, a Budapesti Klasszikus Film Maraton alatt lenne 130 éves Sir Alexander Korda. A világhírű filmmogul 1893. szeptember 16-án látta meg a napvilágot Pusztatúrpásztón, egy kis alföldi faluban. A fesztivál nagyszabású londoni produkciója, a Mi lesz holnap (Things to Come, 1936) vetítésével köszönti születése napján az egyik leghíresebb magyar filmest.
Egy mesebeli történet
Korda Sándor szegény családba született. Két öccsével, Zoltánnal és Vincével nehéz gyermekkori éveket éltek át, de legendás összetartásuk mindig átsegítette őket a nehézségeken. Mesébe illő felemelkedésük első epizódja a magyar némafilm 1910-es évekbeli aranykora volt. Sándor pár év alatt nemcsak az élvonalbeli rendezők közé emelkedett, hanem megvásárolta a legnagyobb magyar filmgyárat, a Corvint is.
Az 1920-as években a testvérek megjárták Bécs, Berlin, Hollywood és Párizs filmstúdióit is. 1932-ben Sándor, a családfő úgy döntött, hogy Angliában kezd új vállalkozásba. Hangosfilmre berendezkedett új cége, a London Films köré a legjobb szakemberekből álló gárda szerveződött: Bíró Lajos forgatókönyvíró, a fiatal Rózsa Miklós zeneszerző, a rendező Korda Zoltán, a díszlettervező Korda Vince, és a filmek forgalmazásáról gondoskodó Pallós István. A második világháború kitörésével pár évig Hollywoodban gyártottak, de később ismét visszatértek a szigetországba. 1942-ben Alexander Korda lett a világon az első filmes, aki elnyerte a lovagi címet.
Korda-filmek
A Budapesti Klasszikus Film Maraton az életmű különböző korszakaiból válogatott filmekkel mutatja be Kordát. Látható lesz például egyik legjobb magyar filmje, a hazai némafilmsztárok javát felvonultató Az aranyember (1918). Marcel Pagnol író unokája, Nicolas Pagnol vezeti fel a Marius című filmet, melyet Korda 1931-ben, Franciaországban rendezett, és amely a korai francia hangosfilmek egyik legizgalmasabb darabja.
Természetesen nem maradhatott ki a válogatásból a London Films első világsikere, a VIII. Henrik magánélete (1933), amely azzal, hogy mert nevetni rajta, új fénytörésbe állította a rettegett uralkodót. Korda nagy álma volt filmre vinni H.G. Wells utópisztikus regényét, és sikerült is megnyernie az írót, hogy maga írja meg a Mi lesz holnap (1936) forgatókönyvét. A jövőben játszódó történet gigantikus díszletei Vince keze munkáját dicsérik.
A II. világháború beköszöntével Korda az Egyesült Államokban folytatta tovább a gyártást, de nem feledkezett meg Anglia háborús erőfeszítéseiről. Ennek bizonyítéka a Lady Hamilton (1941), az angol büszkeség filmje. Korda politikai szerepéről és együttműködéséről a brit miniszterelnökkel a Churchill és Korda Sándor (1918) című dokumentumfilmből tudhatunk meg további izgalmas részleteket. A háború után Európába visszatérve leforgatta A harmadik embert (1949), a Bécsben játszódó, Orson Wellest is felvonultató klasszikus film noirt.
Korda Zoltán, az egzotikus kalandfilmek mestere két filmmel szerepel a programban: az 1939-es színesfilm, a Négy toll a Mahdi-felkelés eseményeinek közepébe veti a nézőt, az örök kedvenc A dzsungel könyve (1942) pedig Maugli kalandjait követi nyomon. A festészet felől a filmhez érkező Korda Vince díszlettervezői tehetsége Sándor szinte összes filmjében megcsodálható. A Ledőlt bálványban (1948) London ködös utcáit használva teremtette meg a pszichológiai thriller feszültségét.
Szakmai programok
A Budapest Classics Lab, a BKFM szakmai programjának második napján a Kordáké a főszerep a Francia Intézetben. 12.00-től kezdődik A szerencse fiai? A Kordák és körük című szekció, melynek első előadója Dr. Josephine Botting, a BFI kurátora Alexander Korda kulturális és tárgyi hagyatékáról tart előadást. Széchenyi Ágnes irodalomtörténész, az MTA doktora Bíró Lajos filmes munkásságát tárja fel, majd Korda Zoltán „birodalmi trilógiájának” dilemmáit elemzi Dr. Takács Ferenc irodalomtörténész, filmkritikus. A blokkot A Korda univerzum címmel kerekasztal-beszélgetés zárja.
