A legfrissebbet is beleszámítva két film választ csak el minket attól, hogy elkészíthessük a Köbli Norbert forgatókönyveiből készült tévéfilmek top tízes listáját. A nyolcadik Trezor zökkenőmentesen folytatja a történelemórába ágyazott műfaji kalandozást, és biztos kézzel hozza a szerencsére már joggal várható színvonalat. Köbli most is remek érzékkel talált rá a témára, miközben az új thriller picit vissza is kanyarodik a talán legtöbbet emlegetett első film, A vizsga világához.
A sztori ezúttal is az ötvenes években, egész pontosan a forradalom leverése utáni napokban játszódik, és nagyrészt most is zárt térben vagyunk. A vizsgát és a Trezort a technikai stáb számos tagja mellett a rendező, Bergendy Péter személye is összeköti, ahogyan a színészek közül Scherer Péter, Hámori Gabriella és Elek Ferenc is újráznak. A Trezor leglátványosabb újdonságait a heistfilmes elemek használata, a vaskosabb humor és Anger Zsolt jelenléte adják.
Az ’56-os zűrzavarban a Belügyminisztérium széfjét feltörő ex-mackós és az őt sakkban tartó rendőr játszmáját állítólag valós események ihlették, de gyaníthatóan csak a valóban létező címszereplőre, a hatalmas föld alatti trezorra kell gondolni. Köbli szokásához híven most is egyszerű kisembereket dob az események sűrűjébe, és a thriller íratlan szabályait profi módon követve emeli a téteket. Egy-két vitatható dramaturgiai megoldást leszámítva (miért kell például több méteres lyukat bontani egy olyan falba, ahol csak át akarnak mászni vagy miért nem tud az egykori bankigazgató minden bejáratról?) a cselekmény komolyabb döccenők vagy leállások nélkül bomlik ki. Bár a rablásmozik logikájának megfelelően az egyszerűnek tűnő meló újabb és újabb gellereket kap, a fordulatok jó része elsősorban a főszereplő egyre tudatosabb viselkedéséből fakad.
A börtönből a sürgős “lakatos munkára” kihozott Beck János kezdetben azt sem tudja, néhány napja forradalom volt az országban, de fokozatosan a saját kezébe veszi az események irányítását. Beck egyre jobban kiismeri magát a szorult helyzetben, és a kissé naiv, passzív férfi egyre aktívabbá, majd igazi hőssé válhat. A film így nemcsak végig képes fenntartani a feszültséget, de a forradalom és az egyén viszonyáról is képes mondani valamit. Még ha nem is meghökkentően eredetit vagy mélyet, de a műfaji filmes kelléktárral mégis képes közelebb hozni az adott történelmi korszakot a nézőhöz. A sorsdöntő pillanatokban ösztönösen a szívére hallgató Beck tehát igen kifizetődő karakter, több szempontból is.
Anger Zsolt érdekes és izgalmas választás az alapvetően jámbor és jóhiszemű rabló szerepére. A színész mostanában a vásznon és a képernyőn némileg eltérő figurákat szokott megformálni, általában vezető, irányító, valamiféle hatalmat birtokló személyiségeket. Beck János ezzel szemben alapvetően kiszolgáltatott és kissé lúzer, valahogy mégis laza és tökös alak, ami kifejezetten jól áll a cselekménynek és Angernek is. A film humora is nagyban épít az orosz katonáktól cigit lejmolós és a széftörő tudományára büszke rabra, akit a színész erőlködés nélkül, a kínálkozó csibészes manírok nélkül kelt életre.
Anger ráadásul azon kevés magyar színészek egyike, aki úgy tud változatosan és szerethetően káromkodni, hogy az valahogy sosem lesz közönséges vagy karakteridegen. A Trezor jó ütemben adagolja a poénos riposztokat és néha egészen komikus fénytörésben mutatja a sajátos orosz-magyar kapcsolatokat. Scherer Péter lubickol a hatalomhoz dörgölőző gerinctelen rendőr bőrében, és Tasnádi Bence is meggyőző a fiatal idealista szerepében.
A vagány börtönös nyitó montázzsal Bergendy Péter gyorsan megteremti a zárt lámpafényes terek sajátos atmoszféráját. A kőbányai pincerendszer és a Vasas Művelődési Ház eszményi kulisszák, a néző szinte érzi a málló sárgás vakolat dohos szagát vagy az olajos lakkal lekent lambéria kellemetlenül sima tapintását. A látványvilágában és hangulatában is végig egységes film minden további nélkül futhatna a mozikban, ennél jóval gyengébb kiállású produkciók is műsorra szoktak kerülni.
Ha a képzeletbeli rangsorban a Félvilág és A vizsga lenne elöl, a Szabadság – Különjárat és Az árulók pedig hátul, a Trezor helye nagyjából középen lenne. Nem tér le a kitaposott útról, nem merészkedik új irányokba, és az idézett műfajokat sem forgatja fel, cserébe viszont hozza a szokásos minőséget. Ami ebben az esetben profizmust, kiváló színészi alakításokat és egy szórakoztató hetvenöt percet jelent.
A filmet a Duna Tv vetíti, először 2018. november 4-én, vasárnap 19.45-től.
