November 26-án érkezik a mozikba Dési András György és Móray Gábor „fekete komédiába oltott thrillere”, Az éjszakám a nappalod, Czukor Balázs, Anger Zsolt, Szamosi Zsófia, Scherer Péter, Vajda Milán,
Kovács Krisztián és Pálos Hanna főszereplésével. Az alábbiakban a hivatalos sajtóanyagból szemlézünk.
Szinopszis:
Novák (Czukor Balázs) nem tud aludni. Amióta odaköltözött a barátnőjéhez (Szamosi Zsófia), egy percre sem hunyta le a szemét. Nappal dolgozik, éjszakánként az utcákat járja: olyan helyekre és olyan emberek közé keveredik el, akiknek nem is álmodott a létezéséről.Bulizik, ismerkedik, élvezi a kettős életet, mindazt, amit ez az eddig ismeretlen Budapest kínál. Mire megszólal a vekker, mindig éppen sikerül visszabújnia a közös ágyba.
Az egyik éjjel összeakad egy fura társasággal, melynek tagjai mind különös, éjszakai lények… főnökük, a leállíthatatlan Volf (Anger Zsolt) elképesztő szélhámosságokkal próbál meggazdagodni. A legújabb ötletéhez Novákot is fel akarja használni. A terv része egy bankigazgató, egy gyógyszersegély-szállítmány, egy orosz teherautó meg egy hulla. Hogy pontosan kié, az még nincs eldöntve.
A RENDEZŐK A FILMRŐL:
Ez a film nem tiszta műfajú. Álom és valóság keveréke; őrült, jövő, realitásra törekvő történet egy fiatal férfiról, aki kínlódva, életbe. Olyan világot igyekeztünk teremteni benne, mely minden egészében mégis, mintha a képzelet birodalma volna. Az éjszakám a nappalod műfajilag fekete komédiába oltott thriller, lényegét tekintve viszont egy beavatás története. Főhőse, a harminc körüli Novák alámerül az éjszaka bugyraiba, ahol saját személyiségének legsötétebb vonásaival szembesül, és utazása végén levegő után kapkodva, de kicsit talán tisztább lélekkel bukkan a felszínre.
A közeg, amelyben Novák alvilági utazása lezajlik, és amely a főhőssel egyenrangú szereplője a történetnek, a pesti éjszaka. Erről a világról korábban olyan nagyszerű filmek születtek, mint Sándor Pál Ripacsokja, vagy Sós Mária Városbújócskája. Forgatókönyvünk megírására eredetileg épp az ösztönzött, hogy megörökítsük a mi városunk, a kétezres évek Budapestjének éjszakai arcát. Ezek az utcák, kocsmák, bulik, zenék és legfőképp emberek fontos részei a város történetének, és mi szeretnénk megőrizni azt a semmivel össze nem téveszthető hangulatot, amit 2015 nyári éjszakáin kedvenc metropoliszunk áraszt.
Egy másik szempontból viszont történetünk a Szentivánéji álommal rokon: két párhuzamos,jól elválasztott világot mutat meg, a racionális, erős fényekkel megvilágított nappalt és a félhomályos, sötét, bizonytalan éjszakát. A két világ közti átjárás nem veszélytelen: csak hősünk képes rá, és ő is majdnem otthagyja a fogát.
Különleges feladat e több műfajú, sokszereplős filmben a hangulatok, stílusok összhangjának,egyensúlyának kikeverése: számunkra alapvető fontosságú a történet humora, amely helyenként egyszerű helyzetkomikumban, helyenként a figurák rejtői, Guy Ritchie-i különlegességében, helyenként az abszurd, groteszk arcát mutató világban nyilvánul meg. Irodalmi ihletőnk volt még Bulgakov Mester és Margaritája, amelyből az éjszakából előgomolygó fura alakokat, Volfot és kíséretének előképeit merítettük. A figurák szürrealitása azonban nem zárja ki, hogy kisstílű bűnözőinket igazi, átélhető izgalom felé vezessük, ahol a történet fordulatai is meghökkentik és szórakoztatják a nézőt. Mindezek mellett a hiteles,bonyolult karakterrajz is fontos számunkra: a legszeszélyesebb meglepetésekkel szolgáló figuráink (például Volf) belső logikáját és koherenciáját is meg akarjuk őrizni. Ehhez nélkülözhetetlen volt az alapos, körültekintő szereposztás és a forgatás kezdete előtti intenzív próbafolyamat.
AZ OPERATŐR
Az elmúlt évtizedben a rendezők körül egy többé-kevésbé állandó stáb alakult ki. Ha film készítésére nyílt lehetőségük, az alkotópáros őket hívta először. E csapat talán legfontosabb tagja a Balázs Béla-díjas operatőr, Csukás Sándor. Így lehetséges, hogy bár a rendezők elsőfilmesek, ez a hetedik közös munkájuk vele. Az különösen fontos számukra Csukásban, hogy nem egyszerűen a kamerát kezeli: szereposztást, dramaturgiai problémákat, minden fontos részletet megbeszélnek, mert együtt hisznek benne, hogy a film képi világát ez is befolyásolja.
Csukás Sándor mondja:
„A kulcsszó jelen esetben, a jó értelmében vett eklektika. Ez vonatkozik a helyszínek kiválasztására, a világítás megtervezésére, a kamera mozgására, sőt a ruhák, illetve a berendezési tárgyak összeállítására is. A rendkívül izgalmas helyszíneken, mint például Ócskás Sanyi telephelyén, vagy az építkezésen zajló elegáns bulin, hogy a talán két legmarkánsabb helyszínt említsem, rengeteg, látszólag a tér adottságaival ellenkező tárgy keveredik egymással, ám az összhatás egységes vizuális világot képvisel.”
A rendezők és az operatőr azt az alapelvet is együtt dolgozták ki, hogy közös művük egy alapvető – vizuálisan is jelenlévő – ellentéten alapul: a nappal világos, egyértelmű és hideg, az éjjel bonyolult, nehezen átlátható, és titkokkal teli. De a kontraszt mégsem gépiesen érvényesülő szabály. Néha oldódik, változik, bonyolódik.”
A LÁTVÁNY
Zságer Balázs mellett még néhányan csupán a nagyjátékfilmre való előkészületek során csatlakoztak a csapathoz: Pater Sparrow látványtervező, Berzsenyi Krisztina jelmeztervező és Ifj. Erdélyi Gábor Sound designer.
Pater Sparrow és csapata (Szurdi Juci, Bálint Balázs, Cseh Renátó, Sztevanovity Szandra és még sokan mások) hatalmas energiával vetette bele magát a szokatlan és megterhelő munkába. Számukra az első nehezítés az volt, hogy a forgatás szinte az elejétől a végéig éjszaka zajlott, és a feszített tempó miatt minden nap máshol folyt a munka. Az utcákon játszódó jelenetek legtöbbjét a VII., VIII., IX. kerületben vették fel: Csukás Sándor javaslatára minden jelenetet vizes járdán és úttesten rögzítettek, vagyis folyamatosan locsoltak. Pater Sparrow-ék elképesztő sebességgel varázsolták az éjszakai utcákat mesebelivé. Bármerre jártak, utólag eltávolítható grafittiket, plakátokat és street art matricákat helyeztek el, és mindenhová vitték magukat a cserélhető felszínű, akárhol kiakasztható neonkészletüket, mely igény szerint vált masszőr, kocsma vagy lemezbolt más színű, más alakú cégérévé vagy csak furcsa, megmagyarázhatatlan fényforrássá. Ha kellett, egész házfalakat festettek át.
A kiragasztott díszek változatosak voltak, de nem véletlenszerűek: egyik állandó, visszatérő motívumuk egy embrió vagy egy baba, amelybe vándorlásai során Novák egyébként is nagyon sokszor – számítógép-képernyőn, Ócskás Sanyi boltjában és egyebütt – beleütközik, és amivel az éjszaka figyelmezteti nappali életének egyik legfontosabb problémájára, a közelgő apaságra. A látvány-brigádnak néhány olyan feladatot is meg kellett oldania, amely magyar filmben valószínűleg még sohasem merült fel: az egyik jelenet egy toronydaru legtetején játszódik (az eredeti a Práter utca 6.-ban áll), egy másik pedig egy teherszállító repülőgép lángoló rakterébe zárva. A valóság és a stúdióban felépített díszlet gyakran csak egy snittnyire (a filmben, mondjuk, egy ajtónyitásnyira) van egymástól, a sokféle helyszín, a változatos világ mégis egységes stílusban valósult meg: és ahogy a film megkívánta, még a legreálisabb háttérben is van némi meseszerű, míg a legmesésebb kép is valamiképpen a valóságban gyökeredzik.
A csapat számos szokatlan technikai kihívással szembesült. Az egyik jelenetben például egy repülőgépajtó szétverését és felfeszítését kellett úgy megoldaniuk, hogy a stáb ne kényszerüljön sokmilliós kártérítésre a kölcsöngép tulajdonosának. A feladatot végül egy hajszálpontosan illeszkedő "ajtódublőrrel" oldották meg, amelyre a jelenetek egy részében lecserélték az eredeti ajtót. A pótajtót cserélhető panelkészlettel is ellátták, hogy a felvételek megismételhetők legyenek.
Pater Sparrow a filmről:
„Minden világváros éjszakai élete ihletett már filmet. Fiatalkoromban nagy hatással volt rám Martin Scorsese: Lidérces órák című munkája, ami a New York-i Sohóban játszódik, ezért nagyon örültem, hogy részt vehetek a saját városomat, Budapestet átstilizáló első projektben.
Már a forgatókönyv olvasásakor tetszett a valóság és álom határán egyensúlyozó, groteszk humorral megspékelt sejtelmes hangulat. A közeg, amelyben a film játszódik egyszerre volt ismerős és idegen, és ennek az ellentmondásnak a vizualizálása izgalmas feladatnak ígérkezett. A kortárs Budapesti éjszakából építkezve egy könnyed neo-noirba hajló világot szerettünk volna létrehozni, amelyben az éjszaka (szürrealitás) és nappal (realitás) megfoghatatlanul keveredik.”
A ZENE
A film hangulatát nagyon erősen meghatározza Zságer Balázs elvarázsolt zenéje. A zeneszerző, a Žagar vezetője nagy filmfanatikus. Saját bevallása szerint, nem telik el estéje legalább egy film nélkül. A drámákat és a sci-fiket szereti a legjobban, kedvenc rendezői Stanley Kubrick, Milos Forman, Mike Nichols, Terry Gilliam és Wes Anderson. Az éjszakám a nappalodhoz készített zenében a Žagar tagjai is közreműködtek, Ligeti György több számban gitározik, és DJ Bootsie-val scratch betéteket rögzítettek. A bulijelenetben hallható számban, a Sleepwalkingban a Mary Popkidsben népszerűvé vált Kama is énekel.
Zságer Balázs mondja:
„Sokat agyaltam, hogy milyen zsánerű zene is illene a filmhez a legjobban, abban biztos voltam, hogy egyfajta atmoszférikus ambient hangzást szeretnék. Inspirációt jelentettek az olyan 80-as években készült filmzenék, mint a Vangelis: Szárnyas fejvadász vagy a Tűzszekerek, emellett az Angelo Badalamenti és a Cliff Martinez-féle soundtrack iskola is rányomta a bélyegét a hangzásvilágra.”
A STÁB
Dési András György és Móray Gábor (író-rendező) eddig hat kisjátékfilmet írt és rendezett közösen. A Pofon (2002), Jocó (2003), A 639. baba (2005), Az utolsó kép (2010), a Valaki vacsorára (2012) és a Búcsú (2014) az Inforg, az Objektív, a Hunnia, a Makabor és a TvCom produkciójában készült, producerei Muhi András, Rózsa János, Sándor Pál, Oláh Kata és Németh Gyula voltak.
A legsikeresebb kisfilmnek A 639. baba bizonyult, hiszen több mint 60 nemzetközi kisjátékfilm fesztivál versenyprogramjába válogattak be. A Scherer Péter és Murányi Tünde főszereplésével készült sci-fi többek között Clermont-Ferrand-ban is versenyzett, és díjat nyert Budapesten, Brüsszelben, Amszterdamban, Nashville-ben, Nancyben, Bukarestben valamint Genfben.
