Miki egér, Pluto kutya, Donald kacsa, Hófehérke és a hét törpe, Dumbo, Bambi, Hamupipőke, Csipkerózsika, a 101 kiskutya… Ki ne ismerné Walt Disney halhatatlan mesefiguráit? A rajzfilm-király ezekkel a bűbájos kis hősökkel írta be a nevét a mozi aranykönyvébe. Filmjei, csaknem 50 évvel halála után, ma is hódítanak, cége, a Walt Disney Pictures ontja a rajzfilmeket. Kivételes egyénisége volt a filmművészetnek: rajzoló, rajzfilm-rendező, producer, és zseniális üzletember egy személyben. Alkotásai már életében 48 Oscar-díjat (!), 7 Emmy,- valamint 950 (!) egyéb díjat nyertek. A Yale Egyetem díszdoktorává avatta, Johnson elnök a legmagasabb amerikai érdemrenddel, a Szabadság Érdeméremmel tüntette ki. Kevesen tudják, hogy filmgyártó-cége, híres rajzfilmjein kívül fantasztikus sikerű természet-, és játékfilmeket is készített.
Walter Elias Disney 1901. december 5-én, Chicagóban született. Nehéz gyermekkora volt, nagy szegénységben nőtt fel. Elvégezte a Szépművészeti Főiskolát, majd újságoknak kezdett rajzolni. Egyperces reklámfilmeket is készített, kollégájával Ub Iwerksszel, akivel jó barátságot kötött. A két fiatalember a Kansas City Filmnél talált állást, reklámrajzolói minőségben.
A fiatal Disney már ekkor saját rajzfilmről álmodott, majd rövidesen (1920-ban) elkészítette első sorozatát. Egy mozitulajdonos megvette és bemutatta a filmjét, Disney pedig saját, önálló céget alapított és kilépett a munkahelyéről. A Laugh-O-Gram Corporation nem volt hosszú életű – Walt nagy cégeknél volt kénytelen tudósítói, operatőri munkát vállalni.
Közben megnősült, Lillian Bounds-t vette feleségül. Kibérelt egy raktárhelyiséget és saját rajzfilm-stúdióvá alakította át. 1927-ben új sorozatot rajzolt: Oswald, a szerencsés nyúl címmel. Újra céget alapított, a Walt Disney Productions-t, New Yorkba, majd Hollywoodba utazott és új filmje, a Mortimer, az egér előkészítésébe fogott.
Mortimerből hamarosan Miki egér lett, és 1928-ban két némafilmben mutatkozott be a közönségnek. Mivel ebben az időben kísérletezték ki a hangosfilm-technikát, az első hangosfilm sikere arra indította, hogy következő filmjét már hanggal és zenével készítse el.
A Willie gőzhajóban (1928), a világ első hangos rajzfilmjében Miki egér Disney saját hangján szólalt meg. A film sikere minden képzeletet felülmúlt: újabb és újabb folytatások követték. Disney anyagi helyzete megszilárdult, Miki egérnek köszönhetően pedig elnyerte élete első Oscar-díját, 1932-ben. A továbbiakban már színes (Technicolor-eljárással készült) filmeket forgatott. Elsőként a Bolondos szimfóniákat (1929), az aprólékos, precíz rajzok és a költséges hang,- és színes-technika fantasztikus sikert hoztak a számára. Következő rajzfilmje, a Virágok és fák már a „Legjobb rajzfilm”-kategóriában nyert Oscar-díjat. Sorra következtek a nagy sikerek: a Három kismalac (1933), az Öreg malom (1937) és a Ferdinánd, a bika – valamennyi hihetetlen bevételt és évente rendszeres Oscar-díjat hoztak alkotójuknak. Korábbi meséinek megkoronázásaként, 1937-ben elkészítette a Hófehérke és a hét törpét. Az egész estét betöltő produkció új korszakot nyitott a rajzfilm történetében: minden rekordot megdöntő világsikert aratott, 1939-ben pedig 8 Oscar-díjat nyert – 1 nagy és 7 kis aranyszobrocskát: minden törpe után külön egyet. Ma már az egyetemes filmművészet klasszikus alkotása.
A Disney-cég újabb, nagyobb stúdiót épített, kibővítették a rajzolók és technikusok létszámát. A Pinocchio (1940) világsikere után, Disney már nem rendezőként, „csak” producerként jegyezte filmjeit. A Fantázia (1940) nem aratott nagy sikert, a Dumbo (1941) viszont már egy töretlen sikersorozat kezdetét jelentette.
A Disney-filmek legnagyobb erősségei mindig az emberi tulajdonságokkal felruházott állat-szereplők voltak, ennek legjobb példája a Bambi (1942) című bűbájos, mára klasszikus rajzfilm. A háború alatt aktívan politizáló filmekkel emelte fel a hangját a náci-gépezet ellen: A Führer arca (1942), és A légierő győzelme (1943) érthetően váltották ki Hitler haragját alkotójuk ellen.
Noha a háború befejeződött, Disneynek újabb, nem várt problémákkal kellett szembe néznie. A Hanna-Barbera-cég a konkurens rajzfilmgyártók vezetője, a Tom és Jerryvel, a Flintstone-családdal és a Foxi Maxival hódította meg a közönséget. Disneyvel szemben mégis örök második maradt: míg a mozivásznon a Walt Disney-rajzfilmek tündököltek, a Hanna-Barbera a TV képernyőjén lopta be magát a családok szívébe.
1950-ben a Hamupipőke sikerétől volt hangos a világ, mégis egy évvel később Disney áttért az élő szereplőkkel készített, „hagyományos” játékfilmekre. A nyitányt a Kincses sziget (1952) jelentette. Ezután felváltva készített rajz és játékfilmeket, sőt természetfilmeket, a való életből ellesett állat-történeteket is. Első természetfilmje, az Élő sivatag (1953) nagy sikere után sorra ontotta a jobbnál jobb, szebbnél szebb élő állatokkal forgatott filmeket. Csak néhány cím a legemlékezetesebbek közül: Eltűnik a préri (1954), Afrikai képeskönyv (1954), A dzsungel macskája (1960), Nikki (1961), Lobo, a farkas (1962) – mindent elsöprő kasszasikert arattak.
Közben, 1955-ben létre hozta Disneylandet, élete főművét: amely egy gigantikus méretű „gyermekország” és egy hihetetlenül látványos vidámpark ötvözete volt.
1959-ben, a szuperprodukciók divatjának hatására, a Csipkerózsikát már szélesvásznú (Cinemascope) – technikával készítette el, tele minden olyan látványossággal, amit addig rajzfilmben elképzelni sem lehetett. Sikerét csak az 1961-es 101 kiskutya tudta elhomályosítani. A bűbájos modern mese újabb mérföldkövet jelentett a Disney-rajzfilmek történetében.
1964-ben a Mary Poppins című musical élete legnagyobb sikere lett: 13 kategóriában jelölték Oscar-díjra, amelyekből 6 fő kategóriában el is nyerte az aranyszobrocskát! Julie Andrews megérdemelten vihette haza a „Legjobb női főszereplő”-díját, a film pedig bekerült minden idők legjobb zenésfilmjei közé.
Közben a csodált, szeretett és irigyelt alkotó egészsége megromlott, komoly tüdőoperáción esett át. Utolsó saját, személyes irányítású munkája, A dzsungel könyve (1966) tette fel a koronát rajzfilmkészítői tevékenységére. A sziporkázó ötleteket, kedves humort, fülbemászó dallamokat és utánozhatatlan állatfigurákat felvonultató rajzfilm pályafutása legkiemelkedőbb, legsikeresebb alkotása lett. Mindent elsöprő világsikert aratott, maga Disney is a kedvenc művének nyilvánította.
A mester már nem élhette meg alkotása, A dzsungel könyve sikerét, mert 1966 december 15-én, 65 éves korában, szívelégtelenségben elhunyt. A Walt Disney Pictures azonban ma is virágzik, ontja a filmeket. Walt Disney alkotásai halhatatlanok, meséi felejthetetlenek, az egyetemes művészet örök részét alkotják.
