Filmvilág blog

Újra japán filmhét a Toldiban!

Sajtóközl. + programajánló

2014. szeptember 18. - filmvilág

japanfilmhet10.14.pestiest_v2.pngA Japán Alapítvány idén másodszor jelentkezik Budapesten japán filmhéttel. Az őszi válogatás a mai Japán arcait mutatja meg, a filmek két fő témája a katasztrofákkal való szembenézés és azok feldolgozása, az őket követő újrakezdés, valamint a fiatalság, mint a mai japán társadalom tükre és jövője.

A filmhét ezúttal az elmúlt években készült, elismert játékfimek mellett több dokumentumfilmet is bemutat – ezek közös témája az emlékezés, és a katasztrófák utáni talpraállás, a jövő felé fordulás.

A filmeket eredeti nyelven, angol felirattal, igény szerint magyar hangbemondással vetítik.

A Kirishima-ügy (Kirishima, bukatsu yamerotteyo, 2012)
Rendezte: Yoshida Daihachi

A Kirishima-ügy.jpg

Hallottad? Kirishima kilépett!

A japán irodalom váratlanul feltűnt csillaga, Asai Ryu díjnyertes regényét feldolgozó film egy japán gimnázium néhány napjába vezet el, egy olyan pillanatban, amikor hirtelen minden a feje tetejére áll. Az irigyelt Kirishima, a röplabda-klub ásza, akiről mindenki beszél, de akit csak mások szemén keresztül ismerhetünk meg, váratlanul, minden magyarázat nélkül kilép a klubból, és a szokatlan esemény által elindított hullámok kigyűrűznek az iskola minden szegletéig, elmozdítva a bebetonozottnak hitt viszonyrendszereket.

A szokatlan szerkesztésű, az időben körbe-körbe járó film felvonultatja a legígéretesebb fiatal színésztehetségeket, és hajszálpontos képet fest a japán középiskolák jól ismert, mégis zárt világáról.

sokszívegyütt_resize.jpg

Sok szív együtt (Put Your Hearts Together, 2013)

A jazz hangja ad reményt és erőt azoknak, akik mindenüket elvesztették

Bob James, a smooth jazz többszörös Grammy-nyertes legendája 2009-ben, a Tóhoku földrengés és cunami után hozta létre más neves amerikai jazz zenészekkel együtt a Jazz for Japan jótékonysági szervezetet, melynek keretében a katasztrófa- sújtotta régióba is ellátogatott. A tapasztaltak mélyen megérintették, és arra késztették, hogy tegyen valamit a túlélőkért. James egy különleges dalt írt, melyet az Iwate-i Jazzfesztiválon tervezett bemutatni. A fellépéshez rendkívüli partnerekre talált – az egyik legnagyobb veszteségeket elszenvedő városka, Ofunato amatőr big bandje, a Sand Pipers Orchestra hihetetlen módon teljes létszámban megmenekült – igaz, sok zenész mindenét elvesztette a szerencsétlenségben. James dala erőt adott a túlélőknek, és az újjáépítés egyfajta himnuszává vált.

rózsaszín égbe.jpg

A rózsaszín égbe (Momoiro sora wo, 2011)
Rendezte: Keiichi Kobayashi

„Álszent voltam, és talán még mindig az is vagyok. Az ember nem élvezheti a jót anélkül, hogy elfogadna minden mást is. Erre máig nem vagyok képes.” -- Izumi, 2035 szeptember

Izumi napjainkban élő átlagos gimnazista lány, ideje nagy részét barátnőivel tölti. Egy nap egy vastag pénztárcát talál az utcán. Egy idősebb ismerőse rábeszéli, hogy a pénz jó részét adja neki kölcsön, hogy adósságait rendezhesse – a maradékot végül barátnői unszolására visszaadja, amikor kiderül, hogy a tulajdonos egy jóképú és gazdag korukbeli gimnazista fiú. A fiú észreveszi a hiányzó pénzt, és cserébe alkut kínál – Izumi készítsen neki egy újságot, amivel felvidíthatná kórházban fekvő barátját. A lányok közösen látnak a feladathoz.

Keiichi Kobayashi fekete-fehérben forgatta filmje barátságról, szerelemről és felnőtté válásról – az alkotást a 24. Tokiói Filmfesztiválon a Japanese Eyes kategória nagydíjasa lett.

hiroshima hátrahagyott holmik.jpg

Hirosima – hátrahagyott holmik (Hiroshima – Things left Behind, 2012)
Rendezte: Linda Hoeglund

A film az első nagyméretű nemzetközi kiállítást mutatja be, amely Hirosimával foglalkozik. A hiroshima: strings of time című kiállítást Vancouverben az Antropológiai múzeumban rendezték meg 2011 októberében. A kiállítás Miyako Ishiuchi 48 fotóját mutatta be, melyek az atomtámadás áldozatainak megmaradt ruhadarabjait örökítették meg. A film a kiállítás hátterét is bemutatva közel hozza a nézőhőz a témát, lerombolva a Hirosimáról élő fekete-fehér képet, élővé téve az áldozatok emlékét és a számtalan egyéni történetet.

Yonosuke története.jpg

Yonosuke története (Yokomichi Yonosuke, 2013)
Rendezte: Shuichi Okita.

Tokió, 1987. A kicsit esetlen, de megállíthatatlan életvidámsággal rendelkező Yonosuke a nagyvárosba költözik, hogy elkezdje az egyetemet. A 18 éves fiú nehezen tart lépést rátermettebbnek látszó kortársaival, de lassan megtalálja a helyét az új helyzetben, és az egyetemi szambaklub oszlopos tagja lesz. Hamarosan megismerkedik egy különc, gazdag családból származó fiatal lánnyal, Shokóval, aki érdeklődni látszik iránta, de Yonosuke figyelmét az idősebb, rejtélyes „végzet asszonya”, Chiharu köti le.

Ahogy Yonosuke különös epizódokból állótörténete kibontakozik, bepillanthatunk barátai életébe 16 évvel a történet után, megérthetjük, milyen hatáásal volt rájuk fiatal barátjuk annak idején. De maga Yonosuke hiányzik a körükből...

halottasház.jpg

A halottasház – 10 nap a holnapig (Itai – Ashita he no toukakan, 2012)
Rendezte: Ryoichi Kimizuka

„Úgy bánjon velük, mintha még mindig élnének.”

A film valós eseményeken és beszámolókon alapul. A 2011-es földrengés és szökőár a felmérhetetlen puszíttás mellett számolatlan holttestet hagyott maga után. A holtakat ideiglenes halottasházzá alakított helyszíneken helyezték el, amíg azonosítani nem tudták őket, és nem rendeződtek annyira a viszonyok, hogy gondoskodni lehessen a megfelelő elszállításukról.

A film a korábban a temetkezésben dolgozó nyugdíjas öregúr, a feladatra önként jelentkező Tsuneo Aiba szemén keresztül mutatja be egy Kamaishi-beli iskolai tornateremben berendezett halottasház történetét, az önkéntesek emberfeletti munkáját, és hogy hogyan tettek meg mindent, hogy megőrizzék az áldozatok emberi méltóságát, s mindeközben saját maguk is képesek legyenek továbbmenni a leírhatatlannal szemben.

virágok az égben.jpg

Virágok az égben – a nagaokai tüzijáték története (2012)
Rendezte: Nobuhiko Obayashi

„Ha a világ összes bombáját fellőnék az égbe tüzijátéknak, nem lenne többé háború.”

Különös filmesszé veszteségről, háborúról, az emlékezés fontosságáról és az újjáépítésről, a jövő felé fordulásról. Nagaoka város Japánszerte híres tüzijátéka a várost a második világháborúban leromboló bombázásnak és áldozatainak állít emléket minden évben. A város és a tüzijáték történetét ismerhetjük meg az újságíró Rieko szemein át, aki édesanyja révén maga is a Nagaszaki bombázás „túlélője.” A lány volt szerelmét, Kenichit látogatja meg Nagaokában, akivel fiatalabb korában különös körülmények között szakított. Az látogatás Rieko számára a múlt megismerésébe és a kollektív emlékezésbe vezető katartikus szellemi utazássá válik.

Nobuhiko Obayashi veterán filmrendező alkotása személyes közelségbe hozza Nagaoka és ezen keresztül a modern Japán történetét is.

A bejegyzés trackback címe:

https://filmvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr246707677

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása