Bernar Venet New York, Versailles, Budapest kiállításához kapcsolódva vetítéssorozat indul a Műcsarnokban. Olyan filmeket mutatnak be a szervezők, amelyekben hangsúlyos szerepe van a térábrázolásnak. A megjelenített tér néhol szimbolikus vagy szakrális, esetenként az individuum benső labirintusa, álom vagy káprázat, végtelenül tág vagy éppen nyomasztóan szűk világ. A mi világunk.

Február 1., szerda 19 óra
Oszlopos Simeon / Simon del desierto
(R: Luis Bunuel, 1965, 52’)

Andalúziai kutya / Un chien andalou (R: Luis Bunuel, 1929, 15’)
A filmeket bemutatja: Mátyás Péter filmesztéta

Luis Bunuel így emlékszik vissza: "1964-ben Alatriste azt ajánlotta, hogy rendezzek filmet Mexikóban Oszlopos Simeon meglepő egyéniségéről, erről a negyedik századi szentről, aki több mint negyven évig élt egy oszlop tetején Szíriában, a sivatagban... Ma már úgy látom, hogy Oszlopos Simeon akár a Tejút két remetéjével is találkozhatott volna a Santiago de Compostelába vívő kanyargós úton." A spanyol mester sokkoló hatású, szürreális remeklését nálunk eddig alig láthatták, noha öt díjat is kapott a velencei filmfesztiválon. Most nem véletlenül, a korai, művészi hadüzenetnek szánt Az andalúziai kutyával együtt vetítjük.

Február 15., szerda 19 óra
A londoni férfi / The Man from London
(R: Tarr Béla, 2007, 132’)
A filmet bemutatja: Rényi András művészettörténész

"A londoni férfiben se pszichológia, se krimi nincs benne, bár látszólag minden ilyesmivel föl van szerelve. Itt alapvetően egzisztenciális kérdésekről van szó. Ugyanakkor szerintem a film megértésének kulcsa a központi metafora fölismerése: a látásé. Minden, ami ebben a filmben fölzaklató, az a kamera által képviselt tekintet példátlanul intenzív kiaknázásából fakad. Ettől olyan lassú a film: mert a tekintet mozgását nem lehet könnyen akciókká átfordítani." (Rényi András)

Február 29., szerda 19 óra
Playtime
(R: Jacques Tati, 1967, 115’)
A filmet bemutatja: Báron György filmtörténész, filmesztéta

Nemrég az Európa Parlament ultramodern székházában bolyongtam Brüsszelben. Ismerős volt a csupa üveg falanszter-labirintus, nem tudtam, honnan. Aztán rájöttem: Tati és Badal János már megcsinálta negyedszázaddal korábban a Playtime-ban, minden idők legkeserűbb komédiájában. Nincs a Tati-filmeknél hatásosabb gyógyszer mélabú ellen. A "Kelekótya angyal", ahogy Bazin nevezte, a mozi utolsó burleszkhőse, több nincs, valószínűleg nem is lesz. Annak a világnak vége - erről a tragikus felismerésről szól az összes filmje, olyan mély fájdalommal, hogy a hasunkat fogjuk a röhögéstől. (Báron György)

Március 14. szerda, 19 óra
Iszonyat / Repulsion
(R: Roman Polanski, 1965, 110’)
A filmet bemutatja: Janisch Attila filmrendező

Polanski ebben a filmjében a test és a lélek legmélyebb zugaiba hatol. A fiatal és még szűz Carol együtt él nővérével, aki anyaként gondozza őt. Mikor a testvére külföldre utazik, a magányossá vált Carol lassanként megőrül. A rendező egy pszichoanalitikus módszerességével ábrázolja hősnője énjének felbomlását, ezt a tudattalanba száműzött, a vágyak és a félelmek súlya alatt darabokra tört személyiséget. A tér a hősnő képzelgéseinek megfelelően változik, a tudat vezérletével bravúrosan tágul vagy éppen beszűkül.

Belépő: 800 Ft

(A Műcsarnok és az Ernst Múzeum vetítéseire bérlet is váltható. További információ: www.mucsarnok.hu)