Tian xia di yi quan – honkongi, 1972. Rendezte: Jeong Chang-hwa. Írta: Chiang Yang. Szereplők: Lo Lieh, Ping Wang, Hsiung Chiao, Feng Tien, Chin-Feng Wang. 104 perc.
Utazók útra fel! – Mit kell tudni róla?
A több néven is futó Five Fingers of Death (lásd még: King Boxer, Hand of Death, Iron Palm, Invincible Boxer) volt az a film, amely a krónikák szerint kirobbantotta a kung-fu lázat Amerikában. A Hongkongban különösebb feltűnést nem keltő mozit a Warner Brothers megvásárolta, leszinkronizálta, majd 1973 tavaszán a mit sem sejtő publikum elé tárta. A film sikere nyomán a többi stúdió rohamtempóban felvásárolt minden olyan mozgóképet, amelyben ázsiaiak inzultálják egymást fizikailag. Érdekesség, hogy a rendező, Jeong Chang-hwa a korai kópiákon még Cheng Chang Ho-ként szerepelt – feltehetőleg a koreai származása miatt érezte bölcsebbnek a kínai művésznév használatát.
Egy táska rejtélyes fényei – Miről szól?
A történet főhőse egy árva fiú, Chao Chih-hao (Lo Lieh), akit fogadott apja elküld egy harcművészeti iskolába, miután rájön, hogy ő már nem tud neki újat tanítani. Chih-hao egy éven keresztül kénytelen fizikai munkát végezni az iskolában mire felveszik igazi tanítványnak. Egy másik városbéli iskola vezetői eközben azon ármánykodnak, hogy megfélemlítsék riválisukat, először csak fenyegetésekkel, majd néhány tanítvány megölésével. A közelgő harcművészeti tornán Chih-hao-ra hárul a feladat, hogy az újonnan elsajátított „Vas Tenyér”-technika segítségével megvédje iskolája becsületét.
Apró különbségek – Hol jön QT a képbe?
A filmből mindössze két másodpercet kell abszolválnunk, hogy a Tarantino-kapcsolatot meglássuk, pontosabban meghalljuk. A felcsendülő jellegzetes sziréna ugyanaz, amelyet a Kill Bill több jelenete alatt is hallani. A visszatérő hangeffekt Tarantino filmjében akkor szólal meg, amikor a főszereplő veszélyes szituációba kerül, a Five Fingers of Death-ben pedig akkor hallhatjuk, amikor hősünk használni akarja a „Vas Tenyér”-technikát. Jeong Chang-hwa filmjében emellett az egyik szerencsétlennek harc közben ugyanúgy kikapják a szemgolyóját, ahogy Elle Driverét a Kill Bill Vol. 2-ben. Chih-hao előtt pedig ugyanúgy felidéződnek megveretésének képsorai egy flashback formájában a végső ütközet helyszínére tartva, ahogy a Menyasszonynak.
Csak ugatsz egész nap kicsi kutya…? – Hommage, lopás vagy valami más?
A Five Fingers of Death alkotói semmiképp sem vádolhatják gátlástalan lenyúlással Tarantinót az ominózus sziréna miatt, mivel azt maguk is kölcsönözték, méghozzá az Ironside című amerikai tévésorozat Quincy Jones jegyezte főcíméből. A track szerepel a Kill Bill soundtrackjén is, QT tehát akár állíthatná azt is, hogy innen ismeri a hangeffektet, de mivel a Five Fingers of Death bevallottan az egyik kedvenc harcművészeti mozija, az ötlet nyilván az utóbbiból jött. A sziréna ebben a formában egyértelműen hommage, nem csak az adott alkotás, de a korszak, hasonlóan expresszív megoldásokkal (lásd: gyors rázoomolások) gyakran élő kung-fu filmjei előtt. A szemkikapás ellenben kölcsönzés: a Kill Bill adott jelenetében egy szellemes, indokolható és kellően sokkoló húzás volt.
Megmondom én nektek, miről szól a Like a Virgin! – Verdikt
A Five Fingers of Death könnyen tűnhet sablonosnak, hiszen a műfaj összes kötelező dramaturgiai és vizuális kliséjét felvonultatja, kezdve a rivális iskolákkal, a harcművészeti tornán és a hős után hiába epekedő nőn át a Japánból importált bérgyilkosokig. A bemutató idején azonban ezek a motívumok még nem voltak elcsépelve – a filmet akár műfajteremtőnek is nevezhetjük. A forgatókönyvnek vannak ugyan gyengébb részei (Chih-haónak vajon miért csak a kezét zúzzák össze ellenfelei, amikor egyszerűbb lenne kivégezni őt?), de a kiválóan fényképezett, követhető harcművészeti koreográfiák és a fordulatos cselekmény kárpótolnak a hiányosságokért.
