Year of the Dragon, 1985. Rendezte: Michael Cimino. Írta: Robert Daley regénye alapján Michael Cimino és Oliver Stone. Főszerepben: Mickey Rourke (Stanley White), John Lone (Joey Tai), Ariane (Tracy Tzu), Leonard Termo (Angelo Rizzo), Raymond J. Barry (Louis Bukowski), Caroline Kava (Connie White), Wictor Wong.

Utazók, útra fel! – Mit kell tudni róla?

Ez volt A szarvasvadásszal sikert sikerre halmozó Michael Cimino első visszatérési kísérlete a hatalmasat bukó A mennyország kapuja után, amely gyakorlatilag megbélyegzetté tette Hollywoodban. A nyolcvanas évek közepére Új Hollywood fenegyerekei néhány ehhez hasonló -- drága, személyes, értékes, de sikertelen -- filmmel annyira leírták magukat, hogy már csak olcsó produkciókban élvezhettek teljes alkotói kontrollt, ami Ciminótól igencsak távol állt. Dino de Laurentiis finanszírozta ugyan legújabb kísérletét, a társadalmi feszültség, rasszizmus, Vietnam stb. témáit az akció és krimi műfajával ötvöző tablót, de a final cut joga még a szerződésben leírtak ellenére sem illette meg a rendezőt. Cimino összekapta magát, költségvetésen és határidőn belül adta le a mozit, ám ez akkor már kevés volt. Még a nyolcvanas évek férfiideálja, Mickey Rourke sem tudta berángatni a nézőket a moziba és elterelni a figyelmet az ázsiaiak tiltakozásáról, akik A szarvasvadász Vietnamban játszódó jelenetei miatt eleve nagyon kirúgtak a rendezőre. Pedig Cimino filmje jó, ha nem is egyértelműen remekmű, és populáris megközelítésmódja ellenére hozza a korábbi mozikból ismert szerzői jegyeket.

Egy táska rejtélyes fényei – Miről szól?

"Felejtsd el, Jake. Ez a kínai negyed."

Ha Cimino tanult volna az idősebb generáció klasszikusaiból, nem kellett volna leforgatnia a filmet, akkor viszont szegényebbek lennénk a Kínai negyed és A francia kapcsolat figyelemreméltó keverékével. Előbbiből a híres finálé néhány jellegzetességét és az "amilyen keveset csak lehet"-gondolatát vette át Cimino, utóbbiból Popeye Doyle, a megszállott zsaru karakterét, néhány stíluselemet és az intenzív akciójeleneteket, majd mindezt megfejelte saját témáival (Vietnam-trauma, kelet-európai bevándorlók Amerikában, etnikai alapú küzdelmek, kábítószer stb.). A fordulatos történet alapja az egykori rendőr, Robert Daley regénye, akinek egyik könyvéből nem sokkal korábban kerekített remekművet Sidney Lumet (A város hercege). (Mellesleg Lumet készített szerethető adaptációt a Night Falls on Manhattan című Daley-műből is 1997-ben.)
A történet középpontjában a rendőrök és a kínai maffia nem hivatalos megegyezése áll, mely szerint bizonyos fokig mindkét fél tiszteletben tartja a másik működési területét. Ezt a paktumot a rendőrség oldaláról a lengyel származású Stanley White (Rourke), az "új seprű" rúgja fel, a bűnözők oldaláról pedig egy ifjú titán, Joey Tai (Lone). A konfliktusba személyes elemek is keverednek, hála kettejük ellenszenvének, egy kezdő, kínai származású beépített rendőrnek, és White nagy természetének, amely a frusztrált nej mellé skalpnak követel egy kínai származású riporternőt (Ariane) is.

Apró különbségek – Hol jön QT a képbe?

Tarantino nagy rajongója Cimino filmjének, többször sorolta fel a kedvencei között, 2004-ben a "Killer Movie Moments"-összeállításban egyenesen lélegzetelállítónak ("You forget to breathe during it!") nevezte a fináléban látható, vasúti síneken játszódó akciójelenetet. Egyértelmű a film Kill Billre tett hatása is, különösen az első rész Kék levelek házában játszódó, remekbeszabott mészárlásakor kísért Cimino filmjének éttermi leszámolása.

Csak ugatsz egész nap, kicsi kutya…? – Hommage, „lopás”, vagy valami más?
Hommage, nem mázs.

Megmondom én nektek, miről szól a Like a Virgin! – Verdikt

Michael Cimino, Új Hollywood üstököse mára részben süllyesztőbe került, részben átvette az önmagához képest őrült tempóra kapcsoló Terrence Malicktől a "belső száműzetésbe vonult legenda" szerepét. Életműve mindössze 7 egészestés játékfilm, ebből ötöt a közönség ridegen fogadott, A szicíliai óta érdemben a kritikusok sem vesznek róla tudomást, nagyjátékfilmet nem forgatott 1996 óta. Tehetségtelennek ugyan a legkevésbé sem mondható, de nevéről a szakma nem a perfekcionizmusra és a felkészültségre asszociál, hanem egy megalomániás egyfilmes sztárrendezőre, akire nem szabad pénzt bízni, mert képes egész stúdiókat csődbe vinni. Egy ekkora hullámvölgyből még QT sem tudná kirángatni idős kollégáját, de talán nincs is rá szükség. A szarvasvadász már az egyetemes filmművészet megkerülhetetlen remeke, és valószínűleg más Cimino-filmeket is megőriz majd az emlékezet. A Villám és Fürgeláb és A mennyország kapuja mellett A sárkány évének van rá a legnagyobb esélye, hogy ha nem is tökéletes moziként, de részleteiben briliáns, értékes alkotásként kerüljön be a filmtörténetbe.
 

Leszámolás a síneken: