Coffy - amerikai, 1973. Rendezte és írta: Jack Hill. Szereplők: Pam Grier (Coffy), Booker Bradshaw (Howard), Robert DoQui (King George), Sid Haig (Omar). 91 perc.
Utazók, útra fel! – Mit kell tudni róla?
A Foxy Brown-ról, a Coffy nem hivatalos folytatásának szánt blaxploitation-klasszikusról már esett szó a rovatban. Mindkét film főszerepét Pam Grier alakítja, aki ekkor vált a filmtörténelem első fekete akcióhősnőjévé. A gyártó AIP (American International Pictures) eredetileg a hasonló tematikájú Cleopatra Jones-t akarta leforgatni, de a szóbeli megállapodás ellenére elvesztették a jogot, így – jobb híján – megbízták Jack Hill rendezőt a Coffy elkészítésével, egy jóval kisebb büdzséből. A film végül anyagilag és kritikailag is sikeresebb lett, mint a konkurencia produkciója.
Egy táska rejtélyes fényei – Miről szól?
A Pam Grier által játszott címszereplő egy kórházi nővér, aki rögtön az első jelenetben akcióba lendül: véres bosszút áll azon a dealeren, aki miatt túladagolásban meghalt a 11 éves húga. Próbál visszatérni a hétköznapi életéhez, de rendőr ismerősét, aki a nyomozásban segítette őt, a maffia úgy megvereti, hogy kómába kerül, ezért ismét saját kézbe akarja venni az igazságszolgáltatást. Beáll a King George művésznévre hallgató fő-fő stricihez prostituáltnak, hogy közelebb kerüljön azokhoz a politikusokhoz, akik a háttérben összejátszanak a drogmaffiával.
Apró különbségek - Hol jön QT a képbe?
Tekintve, hogy Coffy és Foxy Brown karaktere szinte teljesen azonos, Jackie Brown az előbbinek épp annyira rokona, mint az utóbbinak. A főszerepet alakító Pam Grier személyén túl Tarantino azzal is hangsúlyozza a szellemi rokonságot, hogy a Coffy-ból több zenei témát is átemel a Jackie Brown-ba, ráadásul Sid Haig is tiszteletét teszi mindhárom filmben. Egy utalással azonban már a Ponyvaregényben is találkozhatunk: a rendező által játszott Jimmie Dimmick (az ő házában, illetve garázsában kell Mr. Wolfnak levezényelnie a nagytakarítást) felesége egy afroamerikai éjszakás nővér, ami QT blaxploitation rajongását ismerve, aligha lehet véletlen egybeesés.
Csak ugatsz egész nap, kicsi kutya? – Hommage, „lopás” vagy valami más?
Tiszteletadás egy filmtörténeti korszak előtt, lásd bővebben a Foxy Brown kapcsán írottakat.
Megmondom én nektek, miről szól a Like a Virgin! - Verdikt
A műfaj rajongói között nagyjából teljes a konszenzus abban, hogy Pam Grier legjobb filmje, nem a Foxy Brown, hanem a Coffy. A főszereplő itt még egy fokkal realistább, árnyaltabb figura, mint a siker szándékos meglovaglásának céljából készült kvázi-folytatás, ami a legkevésbé sem jelenti azt, hogy hiányoznának az akciójelenetek – felejthetetlen az a cat fight, ami Coffy és a bordély többi prostija között zajlik, és amelyre hősnőnk úgy készül fel, hogy borotvapengéket rejt emeletes afrofrizurájába – és a soundtrack sem kevésbé dögös, korhatáros jelenetekből pedig talán még több is van. De amennyire bosszúmozi, annyira politikai thriller is a film, még ha nem is túl korrekt az üzenete: arra az akkoriban (a feketék között) népszerű összeesküvés-elméletre játszik rá, mely szerint a keménydrogok terjesztése az állam érdeke, célja pedig a négerek elnyomás alatt tartása. Ebből a szempontból kifejezetten hatásos az a történetvégi csavar (SPOILER), mely szerint Coffy fekete politikus barátja valójában szintén a gonosz fehér maffiaelitnek dolgozik, abban a reményben, hogy egyszer őt is felveszik a klubba.