A színészként is aktív Tóth Barnabás készített már nagyjátékfilmet (Rózsaszín sajt), mégis a rövidfilmes formában tudott eddig a legjobban kibontakozni, legyen szó a magyar szerzői filmeseknek címzett fricskáról ((terep)SZEMLE), politikai szatíráról (Egy szavazat), vagy az internetet letaroló keserédes tanmeséről (Újratervezés). Tökéletesen érzi a műfajt, tudja, hogy mennyi cselekmény fér bele egy negyedórába, és milyen nézőpont, illetve ritmus passzol hozzá. Természetes, hogy a Susotázs is vérprofi munka egy izgalmas ötletre felfűzve. A történet két főszereplője két magyar szinkrontolmács, akik egy fordítófülke magányából közvetítik a mérsékelten izgalmas hűtőgépgyártó-konferencia felszólalásait az egyetlen magyar résztvevő számára, akit ugyan nem ismernek, de menet közben, kizárásos alapon, beazonosítják. Egyikük képtelen ellenállni a kísértésnek, és a tolmácsszerepből kilépve udvarolni kezd a csinos szőke nőnek. A Susotázs csavarja nem olyan rafinált, mint az Egy szavazaté vagy a Van egy határé, de egyetlen hamis hang sincs benne, Göttinger Pál és Takács Géza, illetve a csak az arcával játszó Osvárt Andrea hármasát pedig élmény nézni.  

Már az állatoknál is megfigyelhető az az ösztönös reakció, amit gyermekként mi is többször átéltünk, mikor egy félelmet keltő szituációban a szemünk lehunyásával próbálunk úrrá lenni a pánikon. Ha nem látom, talán nincs ott - próbáljuk nyugtatni magunkat, miközben persze valahol azért pontosan tudjuk, hamis illúziókba kapaszkodva akarjuk elhessegetni a ránk törő rémületet. Az amerikai Josh Malerman Madarak a dobozban című könyve e motívumra alapozva mesél el egy apokaliptikus színekkel teli horror/thriller/drámát, a globális siker így korántsem véletlen, hisz bárki rögtön át tudja érezni a szereplőket kísértő szörnyűségeket. A műfaji besorolás perjeles bizonytalansága természetesen nem véletlen, hisz a sztori épp azért annyira jó, mert egyértelműen az olvasótól függ az események értelmezése. 

Egy könyvvel kapcsolatban kevés nagyobb közhely létezik annál, hogy letehetetlen, ám ebben az esetben az elkoptatott jelző használata tényleg indokolt. Malerman, a jó öreg flashback-technikát alkalmazva, két idősíkon bontja ki a magányos anya és a vele menekülő két kicsi gyermek sorsát, a múlt eseményeivel folyamatosan árnyalva a jelen történéseit. Hősnőnk helyzete az első fejezetekben például kimondottan bizarrnak tűnik, hisz a négyéves fiúval és lánnyal úgy kel útra egy homályos cél felé, hogy a külvilágban nem nyithatják ki a szemüket. Ekkor még rögtön valamiféle vallási őrületre vagy mentális problémára asszociálunk, ám a visszaemlékezésekből gyorsan kiderül, korántsem erről van szó. Az általunk ismert világ ugyanis végleg megváltozott, mert egyre több ember követett el mindenféle szörnyűségeket csak azért, mert láttak valamit.

FRANCIA ÁRNYAK
Az 1946-ban kezdődő indokínai háború, amelynek félmillióan estek áldozatul, és amely a franciák Diên Biên Phu-i vereségével, illetve az 1954. július 24-i genfi egyezménnyel ért véget, az algériai konfliktus mellett egyik legszégyenletesebb fegyveres konfliktusa a IV. Köztársaságnak. Francia árnyak Vidocq alvilági Párizsától az indokínai gyarmati háborúig.

Ádám Péter: A dicsőség páriái (Francia indokínai háború)
Bayer Antal: Balmorál nyugaton, keleten (Pierre Christin – Enki Bilal: Fekete Rend; Vadászkaland)
Fekete Tamás: Férfiak a Purgatóriumban (Francia börtönfilmek)
Varró Attila: Vidocq visszatér (Jean-François Richet: Párizs császára)

ANIMÁLT VILÁG
Mamoru Hosoda szerint minden ember egyszerre két világban él, és e kettő együtt ad ki egy teljes igazságot. Ez a másik világ Az idő fölött járó lányban az időutazás képessége; a Nyári háborúkban egy digitális közösség, az OZ, melyhez hasonlót legutóbb a Ready Player One-ban láthattunk; a Farkasgyermekekben a farkasok természetközelibb, spirituálisabb életfelfogása; A fiú és a szörnyetegben egy szörnyekkel benépesített párhuzamos világ.

Varga Zoltán: Szétmállott babaházak (Jan Švankmajer-portré – 2. rész)
Herczeg Zsófia: Történetek az elrajzolt világból (Anilogue)
Lovas Anna: Két világ (Mamoru Hosoda: Mirai – Lány a jövőből)

MAGYAR MŰHELY
Kovács Ágnes: A gammagörbe alja (Beszélgetés Sára Sándorral) 
Morsányi Bernadett: Álmok múlt időben (Sára Sándor: Dear India; Transzibériai álom)
Soós Tamás Dénes: „Néha úgy érzem, átok ül rajtam” (Beszélgetés Pálfi Györggyel)
Szíjártó Imre: Kisebbségek találkozásai (Győri Zsolt – Kalmár György: Nemek és etnikumok terei a magyar filmben)

ÚJ RAJ
Cigányt kasztráló bojár, ex-feleségét gúzsba kötő apa, széplelkű nyomorék, népirtásban jeleskedő tábornok – Radu Jude hősei koruk történelmi kényszerei, saját előítéleteik és pszichés traumáik szorításában őrlődnek valahol Európa peremén. Az utóbbi tíz-tizenöt évben nagyot futott román filmművészet jelen pillanatban legizgalmasabb alkotója Radu Jude.

Gyenge Zsolt: Megrendezett történelem (Radu Jude-portré)

FILM/TÉVÉ/REMAKE
Varró Attila: Vérfrissítés (Brit sorozat, amerikai film)
Huber Zoltán: Az illúzió mesterei (Park Chan-wook: Kettős szerepben)
Pethő Réka: Formálódó kísértetek (Mike Flanagan: A Hill House szelleme)

FESZTIVÁL
Pörös Géza: Érzelmek, szenvedélyek, történelem (Gdynia)
Klacsán Csaba: A dolgok állása (Verzió)
Baski Sándor: Csontzene vastapssal (Sitges)

KRITIKA
Baski Sándor: Vérré válik (Hirokazu Koreeda: Bolti tolvajok)
Teszár Dávid: Drogfolklór (Ciro Guerra – Cristina Gallego: Az átkelés madarai)
Barkóczi Janka: Válaszúton (Ashgar Farhadi: Mindenki tudja)
Vajda Judit: Megcsalás meg ámítás (Goda Krisztina: BÚÉK)
Varró Attila: Minden mozog (Christian Rivers: Ragadozó városok)

STREAMLINE MOZI
Benke Attila: Nem éneklő cowboynak való vidék (Ethan és Joel Coen: Buster Scruggs balladája)

A címlapon: Ciro Guerra – Cristina Gallego: Az átkelés madarai (Natalie Reyes) – A Mozinet januári bemutatója

Előzetes készült a kísérleti filmes Lichter Péter harmadik játékfilmjéhez. Az Üres lovak két legendás filmrendező, Kertész Mihály és Bódy Gábor halál utáni beszélgetéséről szól. A Mácsai Pál és Rába Roland által megformált kísértetek beszélgetéseit régi hollywoodi klasszikusok, illetve szerzői és avantgárd munkák asszociatív kollázsa kíséri. Kertész és Bódy gyakran vitáig élesedő anekdotázásából nem csak a filmtörténet és a filmelmélet hozzájuk kapcsolódó kérdései, hanem személyes drámáik, belső konfliktusaik is kibomlanak.

A hongkongi filmben a helyi gengszter nemcsak főhős és célcsoport, de gyártó és forgalmazó is. (Varró Attila korábbi cikkét azért közöljük újra, mert a hongkongi akciófilm egyik legjelentősebb rendezője, Ringo Lam 2018 december 29-én elhunyt.)

Ha Szicília holnaptól kikiáltaná függetlenségét, elszakadna Olaszországtól és merész döntéssel a filmgyártást választaná húzóágazatnak a sziget gazdasági fellendítésében; ha Las Vegas önállósult városállamként gigászi stúdiókat emelne földig rombolt kaszinói helyébe; ha az ukrán és orosz szindikátusok szerény pornó-érdekeltségeiket tartós elmezavar következtében kiterjesztenék a teljes honi filmvilágra, valószínűleg akkor is hosszú évtizedeknek kellene eltelniük ahhoz, hogy a hongkongi triádok leszoruljanak a „Maffia-tevékenységek egy nemzet filmgyártásában” toplista toronymagas első helyéről. Szemben sártekénk más mozi-nagyhatalmaival, a tenyérnyi földdarab jelentős filmtermésében a helyi gengszterek nemcsak főhősként, mellékalakként, esetleg célcsoportként játszanak szerepet, de a gyártási és forgalmazási folyamatból is tevékeny részt vállalnak. A tucatnyi kisebb-nagyobb aktív szervezetből szinte mindegyik érdekelt valamilyen mértékben a stúdió-világban, sőt az is előfordul, hogy egyik-másik még saját filmgyártó céggel is rendelkezik. Hongkong egyik legjelentősebb stúdióvezetője, a Win's Group-ot irányító Charles Heung a város messze legnagyobb triád-szervezete, a Sun Yee On egyik szürke eminenciása: a csoportot még édesapja alapította 1919-ben, a nyolcvanas években pedig bátyja vezetése alatt állt. Egy másik ismert helyi producer, egyben a Wang Fat Film Productions nagyfőnöke, a karrierjét 1991-ben a Hongkongi keresztapa címet viselő szentimentális gengszter-történettel indító Chan Chi-ming (aki állítólag egy jövendőmondó tanácsát követve próbált szerencsét a filmgyártásban) pedig köztudottan a Nagy Kör nevet viselő anyaországi szindikátushoz tartozik, és különösen hírhedt a sztárok meggyőzési módszereit illetően: kiszemelt áldozatai közé számíthatta magát többek között Chow Yun-fat, az akcióhős Andy Lau vagy az Isten veled ágyasom révén nemzetközi hírnevet szerző Leslie Cheung.

A múlt heti nagy 2018-as évértékelőnkből kimaradt végül 20 perc, ezt hallgathatjátok most meg. Különféle komoly és komolytalan kategóriákban osztjuk ki a Filmvilág Podcast saját díjait. Ha érdekel, hogy melyik film volt a kedvenc bűnös élvezetünk, kinek adtuk a Lila Köldök-díjat és melyik befejezést utáltuk a legjobban, akkor mehet is a lejátszás.

Bodied

Merész, vagány, vicces és baromi okos film a rasszizmusról és a kulturális identitás ellentmondásairól, ami nem mellesleg porig alázza az egyre betegesebb PC-óvatoskodást? Nem, ez nem az érdemtelenül túlértékelt BlacKkKlansman, az Eminem produceri felügyeletével és valódi rap battle arcokkal erősített szózuhatag gyorsan az ujja köré csavarja és alaposan felrázza a nézőt. A pergő párbeszédek utalás- és poénsűrűsége brutálisan magas, a metaszintek egyre csak halmozódnak, bónuszként pedig az egész odamondogatás vizuálisan is izgalmas. A kultúrantropológia, a hiphop és a Mortal Kombat rajongói egyszerre örülhetnek, de tényleg csak haladó angolosok próbálkozzanak vele. A Bodied után a 8 mérföld egy cukros Disney-filmnek tűnik; ki gondolta volna, hogy a politikai korrektség és a cipelt előítéletek komplex mocsaráról ennyire intelligensen és szórakoztatóan is lehet slammelni?