Rocktérítő - A drog helyére beült a Szentlélek

2019. szeptember 10. 12:42 - filmvilág

rockterito.jpg

1988-ban mutatták be a Rocktérítőt, Xantus János dokumentumfilmjét a Neurotic együttesről és alapító-vezetőjéről, Pajor Tamásról. Az alábbi interjú a rendezővel a Filmvilág 1988 júliusi számában jelent meg, újraközlésének apropóját az adja, hogy a filmet a Budapesti Klasszikus Film Maraton programjában levetítik szeptember 10-én, kedden 21 órától a Toldiban.

– Rocktérítő át meg át van szőve improvizált és cinéma direct-módszerrel készültjelenetekkel. Milyen volt az eredeti forgatókönyv, illetve milyen eltérést mutat a kész film a forgatókönyvhöz képest?

– Forgatókönyv egyáltalán nem is volt, csak egy elképzelésünk, hogy milyen lesz a film, de az menet közben nagyon sokat változott. A Rocktérítő alapvetően egy hatvanas évekbeli francia irányzat, a „camera-stylo” szellemében készült, vagyis kamerával írtuk a filmet. Egy operatőr kollégám és barátom, Klöpfler Tibor akkor már jó ideje mindenhová magával vitt egy VHS-videokamerát, többek között az „új hullámos” (de nem szeretem ezt a kifejezést!) együttesek koncertjeire is, és passzióból forgatott, ha kellett, ha nem. A film a Neurotic együttes vezetőjének, Pajor Tamásnak a személyisége köré épül, akinek különös, karizmatikus lénye nagyon megragadott. Úgy érzem, hogy amit ő csinál, a Neurotic-zene, illetve azok a számok, amiket dobozgitáron egy házibulin lenyomott, rövid életű dolgok, és hogy jó lenne archiválni, dokumentálni az általa képviselt jelenséget és a zenét. Az én elképzelésem az volt, hogy lehetőleg véleményalkotás nélkül, objektíven mutassam be azt az életérzést, hogy ez van ma Magyarországon. A leírt filmterv mottójául egy Andy Warholról szóló anekdotát választottam, amelyet így kapásból sajnos nem tudok pontosan idézni. Warholt egyszer megkereste egy fiatal filmes és beszélt neki az új filmtervéről. Azt mondta, hogy azokról a felsővárosi, középosztálybeli idős hölgyekről akar filmet csinálni, akik a macskáikkal élnek egy lakásban, és azt akarja megmutatni, hogy ez milyen szomorú. Erre azt mondta Warhol, hogy ne azt akarja megmutatni, hogy ez milyen szomorú, csak azt, hogy ott élnek a felsővárosban a macskáikkal.

Tovább
Szólj hozzá!

A tenger habja - Eszkimó asszony fázik

2019. szeptember 05. 17:29 - filmvilág

eszkimo_asszony.jpg

Xantus János filmje nem adja alább az élet nagy kérdéseinél. A halálról szól, szenvedélyről, önpusztításról, a vegetáló magánlét dühödt elutasításáról és a magánboldogság extázisának dühödt vágyáról. Teszi mindezt egy napjainkban játszódó, hangsúlyosan és vállaltan csak a magánlét szférájában maradó kamarajáték keretében. Nagybetűs szavakat és inkább a bölcselet vagy a lélektan tárgyába vágó fogalmakat elevenít meg. Olyan végső kérdésekkel birkózik, melyekhez óvatos, és a filmművészet korlátait ismerő alkotók csak nagy történelmi témák segítségével szoktak nyúlni.

Az elsőfilmes rendező azonban éppen a köznapi élethelyzetekben fedezi fel a legsúlyosabb létkérdéseket. Nem konstruál különleges „határhelyzeteket”, a jólismert szerelmi háromszög segítségével akar súlyosan szólani. Mintha azt sugallná, nagy történelmi fordulókon bárki átélheti az élet legizzóbb ellentmondásait, a jelentéktelen mindennapokban viszont kevesen, s talán ez az érdekesebb.

Xantus János már indulásával, főiskolai, majd Balázs Béla stúdiós rövidfilmjeivel nagy figyelmet ébresztett. A Werther élete, a Diorissimo, a Női kezekben mind valamely kulturális vagy hétköznapi közhelyet „fordított ki”, tett nevetségessé vagy félelmetessé. A Werther élete például kiprovokált dokumentum-helyzetgyakorlatból bányászott ki, félredobva a kölöncös kulturális hagyományt, valami filozofikusan „kísérleti”, szomorú emberi drámát. 

Tovább
Szólj hozzá!

Itt a szeptemberi Filmvilág!

2019. szeptember 03. 10:33 - filmvilág

1909.jpgCINÉMA GODARD

Hatvan évvel ezelőtt forgatta le Jean-Luc Godard a francia új hullám legendás filmjét. JLG rendkívül sokat kockáztatott improvizatív rendezői módszerével, de a rendhagyó stratégia vakmerősége maradandó remekművet eredményezett. A Kifulladásig az egyik legtöbbet idézett, legtöbbet elemzett alkotása lett a mozi történetének.

Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra (Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész)
Bikácsy Gergely: Ugróiskola (Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe)

KÁDÁR-KORI CENZÚRA
Szekfü András
: Egy problémás film (Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal – 1970)

Báron György: Megint Tanú (Bacsó Péter: A tanú)

MAGYAR MŰHELY
Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek (Beszélgetés Almási Tamással)

Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” (Beszélgetés Hartung Attilával)
Margitházi Beja: Szinkrontolmács (Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás)
Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt (Színdramaturgia: Magasiskola)

MŰFAJOK ÉS MÉMEK
A posztmodern tömegfilm kiszolgálva a kortárs közönség fokozódó éhségét az ingerbőségre, egyre gátlástalanabbul keveri a zsánereket, és ezzel elmossa a műfaji határokat. A félreértések és értelmezések zűrzavarából csak egységes, világos és logikus műfaji tipológia segítségével Lehet kijutni.

Varró Attila: Az önző mémek (Zsánerfilmek tipológiája)

ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
Amikor az amerikai médiamágnás Ted Turner 1989. november 9-én bemutatta televíziós csatornáján a Casablanca színezett verzióját, sokan a szívükhöz kaptak. A színezés az 1990-es években kiment ugyan a divatból, de Peter Jackson színes-hangos első világháborús „dokumentumfilmje” nyomán most újra fellángolt a vita.

Barkóczi Janka: Nem öregszenek (Archív felvételek újrahasznosítása)
Zalán Márk: Katonák voltak (Peter Jackson: They Shall Not Grow Old)

ÚJ RAJ
Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik (J.C. Chandor)

KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
Demus Zsófia
: Fénykép az életrajzban (Isabel Quintero – Zeke Peña: Photographic: The Life of Graciela Iturbide)
Kránicz Bence: Szorongó biciklisták (Pierre Godeau: Raoul Taburin)

FESZTIVÁL
Baski Sándor
: Családi kríziskatalógus (Karlovy Vary)
Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab (Sehenswert/Szemrevaló)

FILM/ZENE
Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni (Susanna Nichiarelli:Nico, 1988)

STREAMLINE MOZI
Szabó Ádám
: Add át magad a táncnak! (Nicolas Winding Refn: Too Old To Die Young)
Lichter Péter: Alvajárók a villamoson (Paul Thomas Anderson: Anima)

KRITIKA
Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma (Denys Arcand: Az amerikai birodalom bukása)

A címlapon: Icíar Bollaín: Út a királyi operába (Edlison Manuel Olbera Nuñez) – A Cirko Film szeptemberi bemutatója

 

Szólj hozzá!

Amerikában debütál Tóth Barnabás új filmje

2019. augusztus 30. 12:01 - filmvilág

szokeabigel.jpg

Tóth Barnabás Akik maradtak (12) című filmjének világpremierje az augusztus 30. és szeptember 3-a között tartandó legendás Telluride Filmfesztiválon lesz, ahová magyar filmek közül legutóbb a Saul fia jutott el. Idén 18 film kapott meghívást, többek között Pedro Almadovar, Terrence Malick, James Mangold, Edward Norton és Agnès Varda legújabb alkotása.

Aladár (Hajduk Károly) magányos nőgyógyász. Egyik fiatal páciense, Klára (Szőke Abigél), dacos kamaszlány, aki makacsul várja haza szüleit a haláltáborból a II. világháború utáni Budapesten. Kettejük egymásra találása és kapcsolata áll e viharos történelmi időkbe ágyazott film középpontjában.

Tovább
Szólj hozzá!

Nyerj belépőt az Apokalipszis most felújított végső vágására!

2019. augusztus 29. 19:47 - filmvilág

apocalypse_now_hun_poster_web.jpgFrancis Ford Coppola két Oscar-díjjal, három Golden Globe-díjjal és Cannes-i Arany Pálmával elismert háborús eposza a bemutató 40. évfordulója alkalmából soha nem látott minőségben tér vissza a mozivászonra. A 4K HDR minőségben digitálisan restaurált Apokalipszis most Coppola által újravágott, 183 perces “Final Cut” változata Magyarországon szeptember 5-től érkezik a mozikba, limitált vetítéssorozatban. Budapesten a Puskin Moziban és országszerte számos további art moziban.

A film képi világát az eredeti 1979-es 70mm-es filmtekercsek alapján 4K UHD minőségben restaurálták és a magas dinamikatartományt biztosító HDR képtechnológiával valósághű(bb)re alakították. Az Oscar-díjjal jutalmazott, monumentális hangzást az akkoriban mérföldkőnek számító, már 1979-ben 5.1 technikával rögzített és csak nemrég fellelt eredeti hangszalagok segítségével rekonstruálták, hogy megfeleljen a legmodernebb mozitechnikai elvárásoknak. A mozikban korábban vetített és a stúdió kérésére számos jelenet kivágása után elkészült 145 perces verzióhoz, illetve a 2001-ben készített, Coppola által is túl hosszúnak érzett 195 perces rendezői változathoz képest a mostani, Végső Vágásnak nevezett változat 183 perc hosszúságú lett. A rendező a 2019-es New York-i Tribeca Filmfesztiválon tartott ősbemutatón úgy nyilatkozott, hogy ő ezt a változatot érzi leginkább a sajátjának.

Tovább
Szólj hozzá!

Nyolcadszorra is: Szemrevaló

2019. augusztus 29. 11:39 - filmvilág

der_boden_talajt_vesztve.jpg

Egy hónap múlva, szeptember 26. és október 6. között rendezik meg idén a budapesti Művész moziban a SZEMREVALÓ │ SEHENSWERT FILMFESZTIVÁLT. A Svájci Nagykövetség, az Osztrák Kulturális Fórum és a Goethe Intézet közös filmhete immár nyolcadik alkalommal ad ízelítőt a német nyelvterület filmkultúrájából, ezúttal is eredeti nyelven, magyar felirattal.

11 nap alatt 5 tematikus blokkban 18 filmet nézhet majd meg a közönség. A program elsősorban társadalmi és lélektani kérdésekkel foglalkozó nagyjátékfilmeket kínál, de több vígjáték és dokumentumfilm is lesz a kínálatban, köztük A Bauhaus 100 éve. Az idén elhunyt Bruno Ganzra a fesztivál egyik utolsó filmjével és néhány régebbi, legendás alakításának bemutatásával is emlékezik, a nemrégiben elhunyt brazil énekes, a bossa nova "atyja” előtt pedig a Hol vagy, João Gilberto? című dokumentumfilm tiszteleg. 

Tovább
Szólj hozzá!

Nézni és kóstolni is lehet a Folyékony aranyat

2019. augusztus 26. 11:46 - filmvilág

folyekony_arany_12.jpg

A 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon lesz a világpremierje a Kossuth-díjas Almási Tamás új filmjének, a tokaji borvidékről és a világhírű tokaji aszúról szóló Folyékony aranynak, amely a miskolci világpremier után öt exkluzív vetítésen is látható lesz országszerte. Budapesten, Debrecenben, Kecskeméten és Szombathelyen borkóstolóval egybekötött vetítéseken lehet megtekinteni a Folyékony aranyt, és a filmnézés mellett négyféle tokaji bort is kóstolhatnak az érdeklődők. 

A budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban és Corvin Moziban, a debreceni Apolló Moziban, a kecskeméti Otthon moziban és a szombathelyi Agora Savaria Filmszínházban egy-egy alkalommal, a Folyékony arany című film vetítése után különleges borkóstolón ízlelhetik meg a legendás tokaji bort.

Tovább
Szólj hozzá!