Több mint 300 millió forinttal támogatja televíziós bemutatásra készülő dokumentumfilmek gyártását a Nemzeti Filmintézet. A tévé-, a kisjátékfilm, a történelmi dokumentumfilm és az újdonságként meghirdetett tévésorozat pályázatok beadása és feldolgozása is folyamatban van.  

A Nemzeti Filmintézet az elmúlt hónapokban meghirdette a televíziós bemutatásra készülő alkotások támogatási pályázatait. A teljes magyar mozgóképszakma összehangolt tevékenységéért felelős szervezet elkötelezett abban, hogy a mozifilmek mellett tartalmas, kulturális értéket teremtő és a nézők számára különleges élményt nyújtó televíziós alkotások is készüljenek. A dokumentum-, az ismeretterjesztő-, az animációs-, a tévé-, a kisjátékfilm, a történelmi dokumentumfilm pályázatokra és a hazai filmtámogatási rendszer újdonságaként először meghirdetett tévésorozat-pályázatra összesen több mint 1000 filmtervvel jelentkeztek az alkotók. 

A nagyszámú beérkezett szinopszisra tekintettel a pályázat első fordulójában a dokumentumfilmek gyártására meghirdetett 200 millió forint támogatási keretet a Filmintézet májusban megemelte. A Televíziós Döntőbizottság összesen 302,532 millió forint támogatást szavazott meg 41 dokumentumfilm gyártására. 

Egyetlen karszalag, 5 artmozi – rengeteg vetítés kora estétől másnap hajnalig: idén sem marad el az Artmozik éjszakája.

Augusztus 28-án, péntektől másnapig a Művész, a Puskin, a Toldi, a Tabán és a Kino Cafe mozikba lehet vándorolni, filmről-filmre – a nagy kedvencektől a premier előtti csemegékig, s vissza. Joker, Élősködők, Palm Springs, Az igazság, Tiszt és kém - A Dreyfus-ügy, Volt egyszer egy… Hollywood, Notthing Hill-i cukrászda, Ema, Inkább lennék özvegy, Martin Eden, s még nagyon-nagyon sok másik cím vár az éjszakázókra, egyes mozinként izgalmas tematikus válogatásban is.

Az emberiséget / társadalmat / kisebb közösségeket fenyegető járványok hálás témát jelentenek az akció-, horror- és sci-fi filmrendezők számára. Az 1970-es években az ebola, az 1980-as években az AIDS, majd az 1990-es években megint az ebola, a 2000-es évek végén a H1N1 váltott ki félelmet világszerte, megihletve a filmrendezőket is. Valószínűleg a koronavírus is előbb-utóbb a mozgóképre költözik.

Ebben a tanulmányban nem foglalkozom a horror és sci-fi műfajba sorolható járványfilmekkel (zombifilmek, A Vörös Halál álarca, Az utolsó ember a Földön, 12 majom, Legenda vagyok, Androméda törzs), hanem kizárólag azokkal, amelyek társadalmi és politikai drámák, vagy legfeljebb akciófilmek. Nem is önmagában a járvánnyal, mint egészségügyi kihívással való megküzdés áll a kutatásom középpontjában, hanem az, hogy a filmben szereplő politikai /katonai /adminisztratív hatalmak, szervezetek, vagy egyes személyek hogyan viselkednek. Hogyan reagálnak a járvány társadalmi következményeire? Milyen eszközöket vetnek be? Van-e különbség a lényegüknél fogva autoriter szervezetek (hadsereg, titkosszolgálat) és a szakértők (a tudomány emberei) között? Tehát nem annyira magáról a vírusról van szó, mint inkább a politika, tudomány és társadalmi pszichózis összefüggéseiről.

MAGYAR MŰHELY

Egy cseppet sem nehéz a vászonról vagy a képernyőről megtudni, mi foglalkoztatja a 21. században a kamaszokat. Csak ha a magyar filmektől várjuk a választ. Ami igen veszedelmes hiány, mert a jövő nemzedéke rendkívüli kihívásokkal küzdő, óriási változások elé néző világban nő föl, iránytű nélkül.

Szilágyi Ákos: „Túl nagy szavakat ne!” (Létay Veráról)

Kovács Bálint: A rendszerből törölve (Hol vannak a magyar filmek a kamaszlányokról?)

Schubert Gusztáv: Tékozló fiúk és lányok (Beszélgetés Dombrovszky Lindával)

Parádi Orsolya: Mossa kezeit (Dombrovszky Linda: Pilátus)

Július 31-én az Innovációs és Technológiai Minisztérium bejelentette a szeptember elsejével működési modellt váltó Színház- és Filmművészeti Egyetem fenntartó alapítványának kuratóriumi tagságát és elnökét. Az elnök Vidnyánszy Attila rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója, egyetemi tanár lesz. A kuratórium tagjai: Bacsa György, a Mol stratégiai ügyvezető igazgatója, Lajos Tamás operatőr-producer, Rátóti Zoltán színész-rendező és Világi Oszkár, a Slovnaft Igazgatóságának elnöke, vezérigazgatója. 

A döntéssel kapcsolatban a Színház- és Filmművészeti Egyetem szenátusa közleményt juttatott el a sajtónak, amelyben a következőket írják:

Július 29-én kezdődik Fabricius Gábor első mozifilmje, az Eltörölni Frankot! forgatása. Az 1983-ban játszódó film főhőse Frank, egy underground zenekar karizmatikus frontembere, aki nem tud beilleszkedni a szocializmus orwelli csendjébe, képtelen tartani a száját. Politikai pszichiátriára kerül, ahol a rendszer ellenségeit próbálják elhallgattatni. 

A főszerepet a Filo művésznéven ismert 21 éves Fuchs Benjámin játssza, aki a trap underground zenei szcéna egyik legígéretesebb tehetsége, az On the Low partik és a Kolorádó Fesztivál kedvelt fellépője.

„Benjáminban egyszerre van benne a keménység és érzékenység, a zene tisztelete és a lázadás, ami a film főhősének, Franknak is lényege. Veleszületett előadói tehetsége nem csak zenészként, de színészi energiák megmozgatásán keresztül teszi alkalmassá a főszerep megformálására, izgalmas őt mozgóképen civilként látni és megismerni ebben a szerepben.” – mondja Fabricius Gábor rendező a főszereplőről.

Az 1978-as év egy unalmas, Jimmy Carter elnökségével fémjelzett időszakot zárt le az amerikai politikában. Az előző évtized közepén megkezdődött „enyhülés” még tartott az amerikai-szovjet viszonyban, a diákmozgalmak és a különböző (afroamerikai, indián, spanyol ajkú, meleg stb.) polgárjogi mozgalmak részben kifulladtak, részben megszelídülve maguk is beépültek a társadalomba és a politikai rendszerbe, és a szociális, oktatási és egészségügyi törvények révén a szövetségi kormányzat egyre többet tett a hátrányos helyzetű és kisebbségi csoportok egyenjogúsításáért. A következő évben az iráni forradalom és a szovjetek afganisztáni intervenciója kavarja föl majd ismét az amerikai politika állóvizét, beharangozva a hektikus 80-as éveket.

A tágabb értelemben vett filmkultúrát tekintve: Roman Polanski ebben az évben költözött Franciaországba, hogy elkerülje a felelősségre vonást kiskorú szexuális zaklatása miatt; elindult hódító útjára a Dallas, a texasi olajvállalkozó família története, és ebben az évben végre bilincs kattant Ted Bundy, megannyi horrorfilm sorozatgyilkosának ihletője kezén. S az év közepén, 1978. június 19-én jelent meg először a narancssárga alapon fekete csíkos bundát viselő, álmos, nagy szemű és hatalmas tappancsú macska az amerikai újságokban. Garfield vált a Carter-időszak legmaradandóbb örökségévé.