A magyar kormány döntése értelmében március 12-én éjféltől tilos Magyarországon 100 fő feletti beltéri, illetve 500 fő feletti kültéri rendezvényeket tartani határozatlan ideig a koronavírus-helyzet miatt.

A haza moziüzemeltetők közül a Budapest Film Zrt. a fenntartó főpolgármester utasítása értelmében bezártja artmozi-hálózatának összes moziját (Corvin, Kino, Művész, Puskin, Tabán, Toldi). Legkorábban március 26-ig vetítéseket, rendezvényeket nem tartanak ezekben az intézményekben. Az előre megváltott jegyeket visszaváltják vagy későbbi előadásra beváltják: a neten vásárolt jegyek árát külön kérés nélkül is visszautalják, a pénztárban vásárolt jegyek a Toldi, Kino Cafe és a Puskin pénztáraiban – bankkártyás fizetés esetén is készpénzre – visszaválthatók (a többi mozi előadásaira a helyszínen nem vásároltak elővételi belépőket). A neten elővételben vásárolt jegyek árának visszautalását a Budapest Film Zrt. hétfőn (03.16-án) kezdi: minden jegyvásárló 30 napon belül visszakapja az összeget. A Művész mozi büféje 12 és 20 óra között nyitva tart, az Odeon téka nyitva lesz a megszokott pénteki időpontban.

A Friss Hús Budapest évek óta ugyanakkor, a húsvét előtti időszakban tölti meg programokkal a Toldi tereit. Az elmúlt hetek eseményei nyilvánvalóvá tették a szervezők számára, hogy át kell gondolniuk, lehetséges-e az idei fesztivál lebonyolítása úgy, hogy mindenki – alkotók, szervezők és a közönség is – teljes biztonságban érezze magát.

"A koronavírus miatt kialakult helyzetben nem maradt más felelős választásunk, mint elhalasztani a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivált, amit a terv szerint március 23–29. közt lett volna" - írják közelményükben a szervezők.

Egy későbbi időpontban mindenképp megrendezik a 2020-as Friss Húst – járványügyi helyzettől is függően hamarosan bejelentik az idei fesztivál alternatív időpontját. 

Hogy a nézők addig se maradjanak rövidfilmek nélkül, a Friss Hús ideje alatt a fesztivál korábbi díjnyertes és klasszikus filmjeit online teszik elérhetővé. A válogatást a Friss Hús honlapján és Facebook-oldalán lehet majd figyelemmel kísérni. 

A Nemzeti Filmintézet kiírta a tévéfilmes pályázatát, a kisjátékfilm tervekkel március 17-től jelentkezhetnek az alkotók.

A Nemzeti Filmintézet (NFI) újabb, televíziós bemutatásra készülő alkotások támogatási pályázatait hirdette meg. A teljes magyar mozgóképszakma összehangolt tevékenységéért felelős, januártól működő NFI elkötelezett abban, hogy az egész estés mozifilmek mellett kulturális értéket teremtő televíziós alkotások is készüljenek a központi költségvetési támogatásból. 

Az NFI a korábbi pályázati rendszer (Mecenatúra Program) alapjaira építve a dokumentum-, az ismeretterjesztő- és az animációfilmes pályázati eljárások februári meghirdetését követően kiírta a tévéfilmes és a kisjátékfilmes (rövidfilm) pályázatait. 

A Nemzeti Filmintézet online pályázati felületén április 9-ig lehet jelentkezni a legfeljebb 70 perc hosszúságú tévéfilmtervekkel, március 17-től a legfeljebb 20 perc hosszúságú kisjátékfilm pályázatokat lehet benyújtani egy hónapon keresztül. 

A tévéfilmekre összesen 1,5 milliárd forint támogatási keret áll rendelkezésre, a kisjátékfilmekre két fordulóban összesen 150 millió forint.

A teljes pályázati kiírás elérhető az NFI honlapján: http://nfi.hu/hu/tv-palyazatok

Tóth Barnabás Akik maradtak című filmje kapta a legjobb játékfilmnek járó díjat a Magyar Filmakadémia csütörtöki gáláján a Vígszínházban. A film alkotói további három díjat vehettek át, összesen 29 kategóriában osztottak ki elismeréseket. A tévéfilmes kategóriákban tarolt Deák Kristóf alkotása, a Foglyok. 

A Magyar Filmakadémia Egyesület tagjainak titkos szavazatai alapján a játékfilmek között az Akik maradtakot jegyző Tóth Barnabás lett a legjobb rendező és a legjobb forgatókönyvíró (Muhi Klárával közösen), Hajduk Károly pedig a legjobb férfi főszereplő. Az 1948 Budapestjén egy magányos férfi és egy árván maradt kamaszlány sorsszerű találkozásáról szóló filmet az Amerikai Filmakadémia tagjai beválasztották a legjobb tíz nemzetközi film közé az idei Oscar-versenyben. A mozi producere Mécs Mónika és Mesterházy Ernő volt. 

Szintén négy díjat kapott a Drakulics elvtárs, Bodzsár Márk mozija, amelyet Walters Lili (legjobb női főszereplő), Ágh Márton (legjobb díszlet), Tőzsér Attila (legjobb hang) és Füzes Eszter (legjobb jelmez) munkájáért is elismertek. 

MAGYAR MŰHELY
Szekfü András: „A forgalmazási felületek bővültek” (Beszélgetés Káel Csabával)
Soós Tamás Dénes: „Nem kicsi, nem olcsó” (Beszélgetés a magyar dokumentumfilmről)
Győri-Drahos Martin: Szorongó ifjúság (Párhuzamos montázs: Sodrásban / Macerás ügyek)
Kolozsi László: A húsleves muzsikája (Jeney Zoltán 1943-2019)
Varga Zoltán: Színköltészet és zenevarázs (Richly Zsolt 1941–2020)

MARCO BELLOCCHIO
Az olasz film nagy öregje lázadó ifjúként robbant be az olasz filmtörténetbe. Pályakezdő filmje a rendszerbe illeszkedő, óvatoskodó vagy szépelgő mozidarabok között végre „kimondja a dolgokat”. Még három év volt hátra a ’68-as mozgalmakig, de az Öklök a zsebben egyértelműen jelezte az egyre növekvő feszültséget. Bellocchio a későbbiekben is a politikai tabuk elemzője maradt.

Csantavéri Júlia: Remények és ólomévek (Marco Bellocchio)
Kovács Patrik: Éjsötét győzelem (Marco Bellocchio: Az első áruló)

Régóta várt lezárása a neves tévésorozatnak, amely mindig is jóval több volt vadnyugati kalandnál. 

A cselekmény szerint tíz év telt el azóta, hogy elvesztettük a fonalat a határvidéki bányásztelep és alakuló város, a legendás Deadwood lakóinak sorsát illetően. A civilizáció születéséről még mindig van mit mondani, izgalmas a zsánermiliő és izgalmas újra látni, kicsit megöregedve e jól megírt-megformált figurákat, és hallani ezt az egyedi, míves nyelvezetet.

A valóságban tizenhárom év telt el azóta, hogy váratlanul nem folytatódott az HBO három évadot, összesen 36 epizódot megért sorozata, és a híresztelt két folytatás-tévéfilm helyett végre elkészült egy, amely összeterelve az eredeti szereplők hadát, meglehetősen rövidnek érződő utószóként lezárja ezt a televíziós nagyregényt.

Ha valami kiemeli ezt a produkciót a megannyi remake, spin-off és kései folytatás trendjéből, az nyilvánvalóan az, hogy ennek a zárófejezetnek már akkor rég el kellett volna készülnie. A kérdés az, mennyiben sikerült az eredeti minőséghez visszatalálni, és közben ahhoz képest valami újat, eredetit is megvalósítani az alkotóknak? A forgatókönyvet a sorozat szülőatyja, David Milch írta, a rendező, Daniel Minahan pedig négy Deadwood epizódot vezényelt le annak idején.

Életének 83. évében elhunyt Csukás István Kossuth-díjas költő, író. 2016-ban készítettünk vele életútinterjút a Filmvilágban. Ezzel a beszélgetéssel búcsúzunk tőle. 

Mirr-murr, Süsü, Pom-pom, a nagy ho-ho-ho-horgász: a legismertebb magyar mesefigurákat köszönhetjük Csukás Istvánnak.  

Kormos István biztatására kezdett el meséket írni. Hogyan lett aztán meseíróból mesefilmíró?

Borzasztó hálás vagyok Kormosnak, hogy beinvitált a gyerekirodalom birodalmába. Előkelő társaságba kerültem, hiszen Weörestől Tersánszkyn át Móriczig nincs olyan magyar író-költő, aki ne írt volna a gyerekeknek is. Sokakkal egyetemben nekem is menedék volt a gyerekirodalom. Az én ajándékom pedig az volt, hogy végigzongoráztam a műfajokat. Így került sor a filmírásra is. Báb- és rajzfilmekkel kezdtem a működésemet. Ha megjelent egy mesekönyvem, arra felfigyelt a Magyar Televízió ifjúsági osztálya, és lecsapott rá.

1968 és ‘71 között dramaturgként is dolgozott a televíziónál.

A gyerekhíradót szerkesztettük, jártuk az országot, és mivel a tévének nagy volt még a renoméja, bárkivel, gyárigazgatókkal, orvosokkal is készíthettünk riportot. De amikor elkezdtem sorozatokat írni a televíziónak, úgy gondoltam, a kettő nem fér össze. Nem tartottam helyesnek, hogy magamat szerkesszem, ezért otthagytam a tévét. Így több időm maradt az írásra. Csodálatos hely volt akkoriban a televízió, alig fejeztem be egy mesét, már kaptam is a felkérést a következőre. Biankó szerződést adtak, amibe csak a címet kellett beleírnom. A megrendelés nagy múzsa: inspirált az ilyen mértékű bizalom.