Klasszikus westernfilmekben áthághatatlan szabályok igazgatták a zeneszerzőket. Morricone véget vetett a zenei megalkuvásnak és az édes-bús romantikának. (Géczi Zoltán írása eredetileg a Filmvilágban jelent meg. Újraközlésének szomorú apropója van: 2020. július 6-án, 91 éves korában elhunyt Ennio Morricone.)

Kevés olyan zene van a filmtörténetben, melyet a mozi iránt csak mértékkel fogékony egyének is első taktusra felismernek, s rögvest társítják hozzá a képet, a figurát, a jelenetet: ilyen John Barry James Bond főcímzenéje, John Williams Csillagok háborújához komponált muzsikája, vagy a Henry Mancini által jegyzett Rózsaszín Párduc és a Peter Gunn. Ennio Morricone legkevesebb két alkotással járult hozzá az örökérvényű listához A Jó, a Rossz és a Csúf, illetve a Volt egyszer egy vadnyugat zenéjével.  

A Budapest Film Zrt. kültéri vetítéssorozatot indított Budapest számos pontján. A megmozdulás elsődleges célja a közösségi filmezés, valamint a budapesti kertmozi kultúra újjáélesztése.

A kezdeményezéshez számos budapesti kerület, társszervezet csatlakozott: ilyenek a VI. és a VIII.  kerületi önkormányzatok, valamint az Eötvös 10 Közösségi és kulturális színtér, akiknek köszönhetően péntekenként a VIII. kerületi Teleki téren, szombatonként pedig a VI. kerületi Hunyadi téren várják a mozizni vágyókat ingyenes vetítéssel. A szervezők célja, hogy a Budapest Kertmozi idővel hagyományteremtő, egyfajta ernyőszervezetté nője ki magát; ebben máris számos partner jelezte együttműködési szándékát, így a helyszínek és események száma a közeljövőben növekszik majd. A Budapest Film mozijaihoz hasonlatosan, az egyes helyszínek egyedi karaktert kapnak, amelyet főként a látogatók igényeire szabott filmkínálat határoz meg. 

Liszka Tamás, a Budapest Film Zrt. Vezérigazgatója így nyilatkozott: „A kertmoziban minden benne van, ami miatt jó dolog budapestinek lenni: a minőségi filmélmények sokasága, az évszázados mozikultúránk, maga a közösség, amely ezt életben tartja, a városunk páratlan szépsége, és persze az a szabadság is, hogy a köztereinket, parkjainkat bármikor művészeti helyszínné, jelen esetben például filmszínházzá avathatjuk a magunk örömére. A Budapest Kertmozi ezért sokkal több, mint nyári vetítések sorozata: közösen létrehozott, tagadhatatlan bizonyítéka is annak, hogy a budapestiek mennyire szeretik a filmeket és a várost, ahol élnek. “

A vizsga című nagysikerű film bemutatója után 10 évvel, 2021-ben visszatér a mozikba tartótisztként Nagy Zsolt, a mentoraként Kulka János, a kettős játékot űző titokzatos szeretőként Hámori Gabriella és az ávós vizsgabiztosként Scherer Péter.

A Nemzeti Filmintézet Filmszakmai Döntőbizottsága 883,26 millió forint támogatást szavazott meg A játszma címmel készülő folytatásra. A 43 napos forgatás augusztus végén kezdődik. 

A vizsga folytatásában a hidegháborús hatvanas években a kádári titkosszolgálat új, minden eddiginél fordulatosabb és veszélyesebb állambiztonsági játszmába kezd. A vizsgában megismert karakterek mind visszatérnek, a forgatókönyvet ezúttal is Köbli Norbert (Örök tél, Trezor, A berni követ) írta. A producer Lajos Tamás (Örök tél, A berni követ), a rendező Fazakas Péter (Árulók, Szabadság különjárat), az operatőr Nagy András (Örök tél, Félvilág). 

Nyilvánosságra hozták a cannes-i fesztivál teljes filmválogatását a szervezők. (A világ első számú filmfesztiválját
idén valójában nem tarthatták meg a szervezők, de a cannes-i válogatás filmjeit későbbi fesztiválokan világszerte
bemutatják.) A filmes egyetemeken készült alkotások legjobbjait összegyűjtő Cinéfondation programba beválasztották Beleznai Márk, a METU végzősének másodéves vizsgafilmjét. A 16 perces Agapé című rövidfilm Gryllus Dorka és Kenéz Ágoston főszereplésével készült, operatőre Barna Máté, vágója Kőváry Dániel, zeneszerzője Obbágy Máté volt. 

A kis költségvetéssel készült rövidfilm szűkre szabott képekkel és portrészerű beállításokkal mutatja meg egy majdnem hétköznapi kapcsolat kialakulását – ahogy az a főszereplők arcán lejátszódik. Kornél, a tizenéves filmőrült és Hanna, a kissé elvarázsolt negyvenes egyedülálló nő találkoznak. Aztán pár nap múlva találkoznak még egyszer, és lassan ráébrednek, hogy több közös van bennük, mint gondolták. A két, elsőre eltérő személyiség között hasonló múltbeli élményeik miatt – vagy éppen azok ellenére – egy valószínűtlen viszony alakul ki. 

ÚJ-HOLLYWOOD
A melodráma a Hollywoodi Reneszánszban már nem húzóműfaj, az új nemzedék filmjei nem nagyszabású érzelmekről, hanem elenyészésükről szólnak. Az antimelodramatikus kor – jegyzi meg Király Jenő A film szimbolikájában – érzelmi és spirituális devalválódást hoz: a lelki nemesülést hozó élmények elértéktelenedését és az „anyagi nemesülés” felértékelődését; pszichés frigiditást, eldurvulást, kiüresedést.

Pápai Zsolt: A pátosz elsiratása (Hollywoodi Reneszánsz: A melodráma)  
Huber Zoltán: A hatalom rettentő abszurditása (Richard Condon adaptációk)  
Vajda Judit: Őrült nők ketrece (A csavar fordul egyet adaptációk)
Greff András: Ragadozók rangadói (A cápa és öröksége)  

MAGYAR MŰHELY
A vidék (falu, természetközeli kisközösség vagy kisváros), az azt uraló tekintélyelvű hatalmasság és az elnyomórendszerrel dacoló hős régóta meghatározó szereplői a magyar filmművészetnek. A vidéken játszódó kortárs magyar filmek egy csoportja a thriller eszközeivel jeleníti meg a szorongáskeltő kelet-európai élményvilágot.

Paár András: „Istennel a hazáért és szabadságért” (Kurucok a filmvásznon)  
Darida Veronika: Filmszínpadok (Filmes hatások a színházban)  
Bakos Gábor: Részvéttel provokálni (A késő modern Mundruczó)  
Benke Attila: Szorongás a Kárpát-medencében (Vidéki magyar thrillerek)  
Benke Attila: Falusi tűzfészek (Vitézy László: Békeidő)  

Ahogy arról mi is beszámoltunk, az Innovációs és Technológiai Minisztérium át akarja alakítani a Színház és Filmművészeti egyetemet, ami ellen az oktatók mellett az egykori és jelenlegi hallgatók is tiltakoznak. Ragályi Elemér kezdeményezésére több neves színész, rendező és író is csatlakozott a "meggondolatlan és előkészítetlen" átalakítási tervek ellen. Petíciójukat változtatás nélkül közöljük:

NYÍLT LEVÉL

Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrnak
Dr. Palkovics László miniszter úrnak
az Országgyűlés képviselőinek

A Színház-és Filmművészeti Egyetemen százötvenöt éve generációk adják egymásnak tovább a tudást és a szakma szeretetét. Nemzeti kultúránk védelmében kinyilvánítjuk, hogy nem támogatunk, sőt, veszélyesnek tartunk minden olyan átalakítást, mely az egyetemen felhalmozott hatalmas tapasztalatot semmibe véve történik. 

Első figyelmeztetés – #freeSzFE címmel szerveznek demonstrációt az SzFE hallgatói az intézmény alapítványi tulajdonba vételét szabályozó törvénytervezet elfogadása ellen: július 3-án, pénteken, 10 órakor a Kossuth téren gyülekeznek. A diákok szerint a magyar kultúra és a hazai felsőoktatás jövőjét veszély fenyegeti.

Az egyetem hallgatóit múlt szerdán fogadta Palkovics László felsőoktatásért felelős miniszter. A hallgatók sikertelennek érzik a tárgyalást, mivel nem vonták vissza a törvénytervezetet, és nem is kerültek abba bele az általuk öt pontban megfogalmazott feltételek, ezért péntekre ismét demonstrációt hirdetnek. „Azt hittük, énekelni fognak” – zárta Palkovics László a megbeszélést, ezért most a diákok közleményükben azt ígérik, a kórust rögtönöznek az SzFE modellváltásáról döntő parlamenti ülés idején.

„A diákok kiállnak követeléseik mellett, de fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy ezt nem naivitásból teszik, hanem meggyőződésből – a sikertelen miniszteri találkozó semmiféle bizakodásra nem adott nekik okot” – áll a közleményben, amelyben a követeléseiket is összefoglalják: