Július 31-én az Innovációs és Technológiai Minisztérium bejelentette a szeptember elsejével működési modellt váltó Színház- és Filmművészeti Egyetem fenntartó alapítványának kuratóriumi tagságát és elnökét. Az elnök Vidnyánszy Attila rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója, egyetemi tanár lesz. A kuratórium tagjai: Bacsa György, a Mol stratégiai ügyvezető igazgatója, Lajos Tamás operatőr-producer, Rátóti Zoltán színész-rendező és Világi Oszkár, a Slovnaft Igazgatóságának elnöke, vezérigazgatója. 

A döntéssel kapcsolatban a Színház- és Filmművészeti Egyetem szenátusa közleményt juttatott el a sajtónak, amelyben a következőket írják:

Július 29-én kezdődik Fabricius Gábor első mozifilmje, az Eltörölni Frankot! forgatása. Az 1983-ban játszódó film főhőse Frank, egy underground zenekar karizmatikus frontembere, aki nem tud beilleszkedni a szocializmus orwelli csendjébe, képtelen tartani a száját. Politikai pszichiátriára kerül, ahol a rendszer ellenségeit próbálják elhallgattatni. 

A főszerepet a Filo művésznéven ismert 21 éves Fuchs Benjámin játssza, aki a trap underground zenei szcéna egyik legígéretesebb tehetsége, az On the Low partik és a Kolorádó Fesztivál kedvelt fellépője.

„Benjáminban egyszerre van benne a keménység és érzékenység, a zene tisztelete és a lázadás, ami a film főhősének, Franknak is lényege. Veleszületett előadói tehetsége nem csak zenészként, de színészi energiák megmozgatásán keresztül teszi alkalmassá a főszerep megformálására, izgalmas őt mozgóképen civilként látni és megismerni ebben a szerepben.” – mondja Fabricius Gábor rendező a főszereplőről.

Az 1978-as év egy unalmas, Jimmy Carter elnökségével fémjelzett időszakot zárt le az amerikai politikában. Az előző évtized közepén megkezdődött „enyhülés” még tartott az amerikai-szovjet viszonyban, a diákmozgalmak és a különböző (afroamerikai, indián, spanyol ajkú, meleg stb.) polgárjogi mozgalmak részben kifulladtak, részben megszelídülve maguk is beépültek a társadalomba és a politikai rendszerbe, és a szociális, oktatási és egészségügyi törvények révén a szövetségi kormányzat egyre többet tett a hátrányos helyzetű és kisebbségi csoportok egyenjogúsításáért. A következő évben az iráni forradalom és a szovjetek afganisztáni intervenciója kavarja föl majd ismét az amerikai politika állóvizét, beharangozva a hektikus 80-as éveket.

A tágabb értelemben vett filmkultúrát tekintve: Roman Polanski ebben az évben költözött Franciaországba, hogy elkerülje a felelősségre vonást kiskorú szexuális zaklatása miatt; elindult hódító útjára a Dallas, a texasi olajvállalkozó família története, és ebben az évben végre bilincs kattant Ted Bundy, megannyi horrorfilm sorozatgyilkosának ihletője kezén. S az év közepén, 1978. június 19-én jelent meg először a narancssárga alapon fekete csíkos bundát viselő, álmos, nagy szemű és hatalmas tappancsú macska az amerikai újságokban. Garfield vált a Carter-időszak legmaradandóbb örökségévé.

Baranyi Benő rendező és Dobray Máté operatőr Anja című diplomamunkája versenybe került a diákszekcióban a 26. Szarajevói Filmfesztiválon.

A kisjátékfilm főszereplője Levente, a fiatal orvostanhallgató, aki egy vidéki kórház szülészetén tölti szakmai gyakorlatát. Az egyik frissen szült roma nő esete kapcsán meginog bizalma tanára, Kovács professzor iránt. A film megtörtént eset alapján készült.

A Szarajevói Filmfesztivál Európa egyik legnagyobb filmes megmérettetése, mely Oscar-kvalifikáló státusszal is rendelkezik, így a győztes kisfilmek az Amerikai Filmakadémia díjának jelöltjei közé is bekerülhetnek. Idén 4 versenyszekcióban (nagyjátékfilm, dokumentumfilm, rövid- és diákfilm) összesen 49 film versenyez a Szarajevó Szíve díjakért augusztus 14 és 21 között. A vetítéseken 29 világ, 6 nemzetközi, 2 európai, 11 régiós és egy bosznia-hercegovinai premierre kerül sor. A rendezvényt a szervezők a vírushelyzetre tekintettel különös óvintézkedések mellett, de a hagyományos formájában tartják meg.

Az év, amikor Matthew McConaughey beugrott egy fekete lyukba, Michael Keaton szárnyakat kapott, Alicia Vikander öntudatra ébredt, Ralph Fiennes a Magyarország fővárosáról elnevezett hotelt menedzselte, Miles Teller véresre dobolta a kezét, Joaquin Phoenix betépve nyomozott, plusz jött egy svéd lavina, és lett egy VANunk. Folytatjuk évtizedösszegző sorozatunk, amelyben szembesítjük magunkat a korabeli toplistáinkkal, újranézzük a kedvenc filmjeinket, és bepótoljuk a hiányosságainkat. 2020 decemberében, a sorozat végén pedig kihirdetjük az évtized legjobb filmjeit. Előzmények: 2011, 2012, 2013

Menetrend:

6:00 - Box office
29:40 – Fesztiválszezon
42:25 – Oscarozás 
            59:45 – Whiplash
            50:40 – Két nap egy éjszaka  
            57:00 – Sráckor
1:21:15 – Személyes toplisták
            1:23:55 – Kálvária
            1:32:00 – Ex Machina (spoileres!)
            1:42:30 – Lavina
1:45:55 – Grand Budapest Hotel
1:55:15 – Beépített hiba
2:09:30 – Csillagok között
2:25:15 – A (majdnem) kimaradt filmek

Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című filmjével Horvát Lili rendező meghívást kapott a 77. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Giornate degli Autori versenyprogramjába. A film Horvát Lili második nagyjátékfilmje (az első a Szerdai gyerek volt), mely a világpremiert követően, szeptember 24-én érkezik a magyar mozikba a Mozinet Kft. forgalmazásában. 

A világ legnagyobb múltra visszatekintő filmfesztiválját – jelen állás szerint – szeptember 2. és 12. között rendezik meg. A cannes-i Quinzaine des Réalisateurs (Directors’ Fortnight) mintájára létrejött Giornate degli Autori (Venice Days) szekció július 23-án este jelentette be mindössze 10 filmből álló válogatását, ebben kapott helyet Horvát Lili második nagyjátékfilmje. A korábbi években itt mutatkozott be a Darwin rémálma (Oscar-jelölés 2006), Denis Villeneuve Felperzselt föld című alkotása (Oscar-jelölés 2011) és az idén Oscarra jelölt Corpus Christi is, de Jean-Marc Vallée, Danis Tanovic vagy Laurent Cantet filmjeinek is itt tartották a világpremierjét. A 17 évvel ezelőtt alapított szekcióba, mely az újítás és eredetiség ünneplését tűzte zászlajára, most először válogattak be magyar alkotást. 

Ma, azaz 2020. július 21-én tölti be a 65. évét Tarr Béla, a legnagyobb élő magyar rendező. Ennek örömére vettük elő Tornai Szabolcs írását, aki Tarr utolsó filmjét, A torinói lovat elemezte ki a Filmvilág 2012 májusi számában.

A nagy művek provokálnak, állásfoglalásra kényszerítenek, s A torinói ló – bárki bármit gondoljon is róla – e tekintetben kétségkívül jelentős alkotás. A Tarr–Krasznahorkai szerzőpárosnak sikerült olyan művel megkoronáznia eddigi közös munkáját, amely elől nincs kitérés. Rideg testamentumuk kizár mindenfajta mellébeszélést, s a film láttán színt kell vallani. Lehet, hogy némelyeknek torkukra forr a szó, ha végignézik ezt a könyörtelen százötven percet, de bárhogyan hat is a film, az általa kiváltott reakció sok mindent elárul.

Nekem az első reakcióm a tiltakozás volt. Ugyanolyan ridegen álltam ellen, mint amilyen ridegen sokkoló a film. Az elszigetelt tanyán élő öreg kocsisra és lányára úgy csap le a végzet, úgy borul rájuk a sötétség, hogy közben nem értenek és nem tehetnek semmit. „Mi ez az egész?” – kérdi a lány többször is, s az öreg rendszerint csak annyit felel: „Aludjunk!”. Mindennap elveszítenek a nyomorúságos életükből valami elengedhetetlenül fontosat, de nekik csak arra van módjuk, hogy komoran tudomásul veszik. Hat rettenetes nap után kiderül, hogy a világnak vége. Nincs tovább. Hat napon át szüntelenül és észveszejtően tombolt a szélvihar, s amikor végre elült, nem megkönnyebbülés következett, hanem a még nagyobb borzalom, a vaksötét. A szerzőpáros láthatólag teljesen tudatosan eljutott arra a végpontra, amely a korábbi közös filmjeikben ábrázolt pusztulás és fékezhetetlen romlás egyenes következménye.