Az év, amikor Matthew McConaughey beugrott egy fekete lyukba, Michael Keaton szárnyakat kapott, Alicia Vikander öntudatra ébredt, Ralph Fiennes a Magyarország fővárosáról elnevezett hotelt menedzselte, Miles Teller véresre dobolta a kezét, Joaquin Phoenix betépve nyomozott, plusz jött egy svéd lavina, és lett egy VANunk. Folytatjuk évtizedösszegző sorozatunk, amelyben szembesítjük magunkat a korabeli toplistáinkkal, újranézzük a kedvenc filmjeinket, és bepótoljuk a hiányosságainkat. 2020 decemberében, a sorozat végén pedig kihirdetjük az évtized legjobb filmjeit. Előzmények: 2011, 2012, 2013

Menetrend:

6:00 - Box office
29:40 – Fesztiválszezon
42:25 – Oscarozás 
            59:45 – Whiplash
            50:40 – Két nap egy éjszaka  
            57:00 – Sráckor
1:21:15 – Személyes toplisták
            1:23:55 – Kálvária
            1:32:00 – Ex Machina (spoileres!)
            1:42:30 – Lavina
1:45:55 – Grand Budapest Hotel
1:55:15 – Beépített hiba
2:09:30 – Csillagok között
2:25:15 – A (majdnem) kimaradt filmek

Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című filmjével Horvát Lili rendező meghívást kapott a 77. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Giornate degli Autori versenyprogramjába. A film Horvát Lili második nagyjátékfilmje (az első a Szerdai gyerek volt), mely a világpremiert követően, szeptember 24-én érkezik a magyar mozikba a Mozinet Kft. forgalmazásában. 

A világ legnagyobb múltra visszatekintő filmfesztiválját – jelen állás szerint – szeptember 2. és 12. között rendezik meg. A cannes-i Quinzaine des Réalisateurs (Directors’ Fortnight) mintájára létrejött Giornate degli Autori (Venice Days) szekció július 23-án este jelentette be mindössze 10 filmből álló válogatását, ebben kapott helyet Horvát Lili második nagyjátékfilmje. A korábbi években itt mutatkozott be a Darwin rémálma (Oscar-jelölés 2006), Denis Villeneuve Felperzselt föld című alkotása (Oscar-jelölés 2011) és az idén Oscarra jelölt Corpus Christi is, de Jean-Marc Vallée, Danis Tanovic vagy Laurent Cantet filmjeinek is itt tartották a világpremierjét. A 17 évvel ezelőtt alapított szekcióba, mely az újítás és eredetiség ünneplését tűzte zászlajára, most először válogattak be magyar alkotást. 

Ma, azaz 2020. július 21-én tölti be a 65. évét Tarr Béla, a legnagyobb élő magyar rendező. Ennek örömére vettük elő Tornai Szabolcs írását, aki Tarr utolsó filmjét, A torinói lovat elemezte ki a Filmvilág 2012 májusi számában.

A nagy művek provokálnak, állásfoglalásra kényszerítenek, s A torinói ló – bárki bármit gondoljon is róla – e tekintetben kétségkívül jelentős alkotás. A Tarr–Krasznahorkai szerzőpárosnak sikerült olyan művel megkoronáznia eddigi közös munkáját, amely elől nincs kitérés. Rideg testamentumuk kizár mindenfajta mellébeszélést, s a film láttán színt kell vallani. Lehet, hogy némelyeknek torkukra forr a szó, ha végignézik ezt a könyörtelen százötven percet, de bárhogyan hat is a film, az általa kiváltott reakció sok mindent elárul.

Nekem az első reakcióm a tiltakozás volt. Ugyanolyan ridegen álltam ellen, mint amilyen ridegen sokkoló a film. Az elszigetelt tanyán élő öreg kocsisra és lányára úgy csap le a végzet, úgy borul rájuk a sötétség, hogy közben nem értenek és nem tehetnek semmit. „Mi ez az egész?” – kérdi a lány többször is, s az öreg rendszerint csak annyit felel: „Aludjunk!”. Mindennap elveszítenek a nyomorúságos életükből valami elengedhetetlenül fontosat, de nekik csak arra van módjuk, hogy komoran tudomásul veszik. Hat rettenetes nap után kiderül, hogy a világnak vége. Nincs tovább. Hat napon át szüntelenül és észveszejtően tombolt a szélvihar, s amikor végre elült, nem megkönnyebbülés következett, hanem a még nagyobb borzalom, a vaksötét. A szerzőpáros láthatólag teljesen tudatosan eljutott arra a végpontra, amely a korábbi közös filmjeikben ábrázolt pusztulás és fékezhetetlen romlás egyenes következménye.

10 animációs és 24 ismeretterjesztő filmnek szavazott meg támogatást a Nemzeti Filmintézet összesen több mint 260 millió forint értékben. A dokumentum-, a tévé-, a kisjátékfilm, a történelmi dokumentumfilm és az újdonságként meghirdetett tévésorozat-pályázatok beadása és feldolgozása is folyamatban van.  

A Nemzeti Filmintézet az elmúlt hónapokban meghirdette a televíziós bemutatásra készülő alkotások támogatási pályázatait. A dokumentum-, az ismeretterjesztő-, az animációs- a tévé-, a kisjátékfilm, a történelmi dokumentumfilm pályázatokra, és a hazai filmtámogatási rendszer újdonságaként először meghirdetett tévésorozat pályázatra összesen több mint 1000 filmtervvel jelentkeztek az alkotók. 

A Televíziós Döntőbizottság összesen 100 millió forint értékű támogatást szavazott meg 10 animációs és több mint 160 millió forintot 24 ismeretterjesztő film gyártására. 

Szeptember 3-5. között rendezik meg a Veszprém-Balaton Filmpikniket, ahol az év legjobb magyar filmjeit ingyenesen nézheti majd meg a közönség. Veszprémben a Hangvilla, az Expresszó és a Vár (Szentháromság tér) ad otthont a filmes rendezvénynek, míg Balatonfüreden a Balaton Moziban és a Tagore sétányon, óriás kivetítőn lesz látható a tavalyi filmtermés legjava. A Veszprém-Balaton Filmpiknik kínálatát zenei és gasztroprogramok, valamint szakmai programok és közönségtalálkozók színesítik majd. 

Az Európa Kulturális Fővárosa program keretében megvalósuló új filmes esemény a Veszprém-Balaton 2023 EKF program, a Nemzeti Filmintézet és a Magyar Filmakadémia szoros együttműködéséből születik meg. A Veszprém-Balaton Filmpiknik azt a törekvést támogatja, hogy Veszprém és a Balaton kulturális-kreatív régiója erősödjön, európai láthatósága növekedjen. „A filmes szakma a 90-es évek óta nem képviselteti magát a régióban semmilyen nagyobb szakmai vagy közösségi programmal, ekkor szervezték meg utoljára a Veszprémi Tévétalálkozót. A város és a Balaton atmoszférája ugyanakkor ideális egy filmes találkozó számára, ezért is tartjuk örömtelinek és ígéretesnek a kezdeményezést” – mondták Can Togay János, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. művészeti és kreatív igazgatója és Muszatics Péter, a Filmpiknik művészeti igazgatója.

A Veszprém-Balaton Filmpiknik társrendezvénye a Könyv-Bor-Jazz, melynek keretében Balatonfüreden három napig egymást váltják az író-olvasótalálkozók, a tárlatvezetéssel egybekötött borkóstolók és a Blaha utca reformkori házainak árnyékában rendezett jazzkoncertek.

Hol és milyen filmet láttunk először, mit jelentett számunkra gyerekként a mozi, és hogyan éltük meg a VHS-korszakot? A mozik újranyitása kapcsán nosztalgiáztunk gátlástalanul. (Az adást még júniusban vettük fel a Patreonos támogatóinknak.)

Tartalom:

00:50 – A mozi és mi
39:55 – Első filmélmények és a VHS-korszak
1:02:50 – Filmklubozás + Önvizsgálat: hamis-e a nosztalgia, és mennyire fontos valójában a (kép)minőség?

A mozik újranyitását országszerte premier előtti vetítésekkel ünnepli a Cirko Film július 17. és 19. között. A filmeket hetekkel (bizonyos esetekben hónapokkal) a mozibemutató előtt, három napon át láthatja a hazai közönség a Vissza a moziba! fesztivál keretében.  

A fesztiválhoz 22 mozi csatlakozott, köztük hat budapesti művészmozi (Cirko-Gejzír, Művész, Puskin, Tabán, Toldi, Uránia Nemzeti Filmszínház), valamint 16 vidéki filmszínház. (A mozik teljes listája lejjebb található.) 

A Vissza a moziba! fesztivál szervezői szerint filmet nagy vásznon, közösségi élményként érdemes nézni: erre hívja fel a közönség figyelmét a rendezénysorozat.